Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-01 / 176. szám, péntek
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 1. www.ujszo.com Ez már a múlté (Képarchívum) E^y vállalkozói csoport fizeti a felújítást Újjászületett a Colosseum első öt árkádsora MTl-HÍR Róma. Lebontották a római Colosseum egy részét övező állványokat, miután sikerrel véget ért az ókori amfiteátrum helyreállításának első fázisa. Ot árkádsor nyerte vissza eredeti fényét és színét a Colosseum külső homlokzatán. A restaurálás tavaly októberben kezdődött. „Az amfiteátrum falait szobahőmérsékletű víz permetezésével tisztítottuk meg. Semmiféle oldószert nem alkalmaztunk” - mondta Mariarosaria Barbera, a római régészeti főfelügyelet vezetője. A következő öt árkádsort szeptember végén kezdik felállványozni. A i. sz. 80-ban megnyitott amfiteátrumban nyolcvan árkádsor követi egymást. A helyreállítás a tervek szerint a következő hónapokban gyorsabb ütemben halad. Mariarosaria Barbera 2016. március elejére jósolta a Colosseum külső restaurálásának befejeztét. Az olasz főváros leglátogatottabb műemlékének, a Colosseumnak az újjászületését a Diego Della Valle olasz cipőgyáros vezette vállalkozói csoport 25 millió eurós finanszírozása tette lehetővé. Della Valle kijelentette, a Colosseum restaurálása azt bizonyítja, hogy Olaszország képes eredményt felmutatni, ha „az állami és a magánszféra szerencsésen egymásra talál”. A vállalkozó szégyennek nevezte, hogy a folyamatosan darabjait veszítő pompeji ásatások megmentésére a mai napig nem sikerült szponzort találni. London a világ színházi fővárosa London. A 2012-2013-as szezonban 22 millió néző látogatott a brit főváros színházaiba 620 millió font jegybevételt termelve. London a vüág színház fővárosa - reagált Boris Johnson polgármester arra a tanulmányra, amely kimutatta, hogy a brit fővárosba látogató turisták negyede színházba is megy. A West Enden kereskedelmi alapon működő 49 színház bevétele volt a legnagyobb, 403 millió font, az állami intézmények 215 millió fontos bevételre tettek szert. A Művészeti Tanács által támogatott 135 színház - köztük a Globe és a Nemzeti Színház - bevétele 152 millió font volt. Ajegyek átlagára 27,76 fontot tett ki, ez kevesebb, mint az előző évadban. „London színházait jóval többen keresik fel, mint a Premier Liga futballmérkőzéseit, és a színházak több jegybevételt hoznak, mint a mozi” - mondta a tanulmány készítője, Alistair Smith. (MTI) Szódafesztivál lesz a régi vásárcsarnokban Fókuszban a szóda AJÁNLÓ Pozsony. Noha manapság nem könnyű felvenni a versenyt a globalizált ásványvíziparral, a pozsonyi régi vásár- csarnok fiatal és lelkes üzemeltetői vissza akarják hozni a köztudatba a szódavizet. A csarnokban, ahol minden második hét szombatján termelői piac várja az igényes fogyasztókat, holnap fesztivált szerveznek a szódavíznek. Régi reklámplakátokból, szódásüvegekből egyéb relikviákból nyílik kiállítás, az érdeklődők megnézhetik, hogyan készült a szódavíz akkor, amikor még nem léteztek patronos szifonok, és természetesen szörppel vagy borral vegyítve is megkóstolhatják a szódát. A fesztiválon debütál az a szikvízgyártó készülék, amelynek segítségével a tervek szerint a jövőben a környék éttermeit és kávézóit szeretnék ellátni szódával, (juk) Könyvek a strandszatyorba 11.: könnyed nyári olvasmányok az urban fantasy csajos változatából Amikor a vámpírok szeretnek Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a fenti cím némiképpen megtévesztő lehet. Az alábbiakban - illetve az ajánlott könyveket lapozgatva - nem csak vámpírokkal kerülhetünk közelebbi kapcsolatba. Itt vannak még a vérfarkasok, a tündérek, mindenféle rendű és rangú démonok, lidér- cek, fantomok, egyéb természetfeletti lények... Vigasztaljon a tény: a kortárs női para- regényekben nemcsak a vérszívók változtak át szexi, csábító figurává, hanem a többi szörny is. ALMÁS 1 SÁRA Anyári lazításra ajánlott, szellemileg nem túl leterhelő, strandszatyorba csapható könyvek mustrájában most jutottunk el az általában csak urban fan- tasyként emlegetett műfaj csajos változatáig. Azokhoz a regényekhez, amelyekben a fantasztikus, természetfeletti világok megrajzolása mellett legalább olyan fontos - ha nem fontosabb - a romantikus/erotikus szál. Gondolhatnánk, hogy ez a siker- történet az Alkonyattal kezdődött, de nem lenne igazunk. A következőkben érintett szériák egy része már a Twilight saga előtt elindult, Stephenie Meyer nagy kaszálása viszont vitathatatlanul hatott a hasonló témájú könyvek fogadtatására. Akik kinőttek Bella és Edward románcából, rávetették magukat más „vámpíros könyvekre”, amelyekkel egy ideje a nagyobb kö- nyesboltokban hangulatos kis ravatalt idéző, külön polcokon találkozhatunk. Ha a magyar könyvpiac „természetfeletti” sikerkönyveit szemlézzük, indokolt a sort Laurell K. Hamilton amerikai írónő Anita Blake, vámpírvadász című regénysorozatával kezdeni. A széria angolul 1993-tól jelenik meg, az első rész magyar kiadására egy évtizedet kellett várni (Bűnös vágyak, Agave Könyvek, 2003), az idei könyvhétre pedig már a sorozat 20. kötete jött ki, Tigrisvadászat címmel. A hamiltoni mesefolyam már csak azért is ajánlott olvasmány, mert pontosan tükrözi a műfaji változattal szemben támasztott olvasói elvárások alakulását az utóbbi két évtizedben. Anita Blake figurája a kezdetektől máigjelen- tős kozmetikázáson esett át. Hősnőnkkel húszas évei elején találkoztunk először. Akkoriban elsősorban a munkája foglalkoztatta: vele született képességeinek köszönhetően halottkeltőként dolgozott St. Louisban (ne felejtsük el leszögezni - ez olyan alternatív mai valóság, amelyben a természet- feletti lények létezése elfogadott tény, a vámpírok pedig egyenesen polgárjogot nyertek), azaz zombikat élesztett fel hatósági engedéllyel, hogy segítse a hátramaradott hozzátartozókat ügyes-bajos dolgaik, például örökösödési vitáik rendezésében. Anita emellett bejegyzett vámpírvadász, aki visszasírja a közelmúltat, amikor nem kellett pecsétes megbízás egy vérszopó megkarózásá- hoz. Anita továbbá a rendőrség szakértője paranormális ügyekben. Bármelyik tevékenységéről legyen is szó, az aprócska lány maximálisan teljesít a kifejezetten maszkulin dominanci- ájú területen, ami persze rendre szakmai féltékenységet szül és konfliktusokhoz vezet a férfiakkal. Hogy, hogy nem (ez kiderül az első részből), Anita Blake akaratlanul is a város vámpírurává emeli Jean- Claude-ot, az őt jó ideje környékező vérszívót, aki pedig a szükség hatására különleges képességekkel ruházza fel, halandó szolgájává teszi Anitát. Kettőjük sorsa innentől összefonódik, és Anitának a következő részekben élete számos alapelvét felül kell vizsgálnia: a vámpírközösség életébe gabalyodva egy idő után már nem tartható a „csak a halott vérszívó a jó vérszívó” mottó, ráadásul a harcok során annyi természetfeletti hatás éri, hogy el kell fogadnia, ő maga is élő vámpírrá vált. És akkor még nem is beszéltünk az erkölcsi alapvetésekről: a közép-nyugati morált megtestesítő Anitának azt is el kell fogadnia, hogy „ura” vérvonalának jellegzetességei miatt a léthez szükséges „táplálékot” elsősorban szexuális energiákból kell kinyernie, olyan mennyiségben, amit egy partner képtelen megadni neki. És itt kezdődik a vámpírok és a legkülönfélébb alakváltók (vérfarkasok, vérleopárdok, vértigrisek, vérpatkányok, vérhaty- tyúk) felvonulása hősnőnk lepedőire, aminek következtében a regényfolyam egyes részei a „három orgia között van még egy kis küzdelem és áskálódás” karakterjegyekkel jellemezhetők. Hogy a szex mennyire kelendő könyves termékké vált, azt Laurell K. Hamilton 2000-től futó sorozata is bizonyítja. Merry Gentry, az amerikai tündérhercegnő sztorija onnan indul, ahova Anita Blake sok kötet árán jutott el: a tündérek világában mindaddig természetes életforma a pro- miszkuitás, míg meg nem találják azt az egyet, akivel képesek gyermeket nemzeni. Ezért aztán hercegnőnk igyekszik minél több potenciális apajelölttel elérni a kitűzött célt. Ä Merry Gentry-sorozat első része 2007-ben jelent meg magyarul (Árnyak csókja, Agave Könyvek), a nyolcadik epizód, az Isteni vétkek tavaly jött ki. Épp a vágyott várandósság közepénél tartunk, azt pedig, hogy a továbbiakban sem unatkozzunk, a megszületendő ikrek hat apja garantálja... Azoknak, akiket elnyelt a hamiltoni regényvilág, jó szívvel ajánlunk egy másik sorozatot is. Karen Chance írónő Cassandra Palmer-szériája igen erősen hajaz az Anita Blake-so- rozatra: a halhatatlanok világában otthonosan mozgó halandó hősnő köré építi a mesét, és a többi karakter is számos egyezést mutat. Fogalmazzunk úgy: az ihletforrást ismerjük, de azért ez egy másik mese. Cassandrának látomásai vannak a jövőről, ezért is rabolta el és nevelte fel saját udvarában egy vámpírgengszter. Hősnőnk később megszökött, ám két év menekülés után rá kell döbbennie, nincs tovább, a sorsáról vámpírok, mágusok, sötét varázslók, boszorkányok fognak dönteni, miközben egy páratlan hatalom letéteményesévé válhat. A szériának magyarul eleddig 5 kötete jelent meg, a Megérint a sötétségtől (Kelly Kiadó, 2010) a Holdvadászig (CorLeonis, 2013) tartó úton pedig kikristályosodott a szerelmi felállás is: Cassandra Mircea magyúr (Drakula testvére) és Pritkin, a hadmágus (korábban Merlin) között ingadozik. Az elsősorban nőknek szánt fantasy-sorozatok egy másik alapsémája, amikor a középpontban egy-egy pár egymásra találása áll, miközben a főhősök valamilyen módon kapcsolódnak egymáshoz (általában egy titkos közösség tagjai), a háttérben pedig egy nagyobb történet eposzi íve rajzolódik ki (pl. a világ megmentése a gonosztól, bár néha szerényebbek a célkitűzések). Ilyen Kresley Cole Halhatatlanok alkonyat után című sorozata, melynek hősei a Szövetség, azaz az emberi világban félig-meddig rejtőzködve élő halhatatlanok (vámpírok, vérfarkasok, démonok...) közösségének a tagjai, s éppen a hatalmi viszonyokat ötszáz évente átrendező, Örökösödésnek nevezett harcra készülődnek. Most jelent meg a regényfolyam 9. könyve a magyar piacon: Az álmok sötét harcosában (Ulpi- us-ház, 2014) Ragyogó Regin valkűr és Declan Chase, vagyis Ádáz Aidán berserker harcos aktuális reinkarnációja borul össze. Cole mesevilága egyébként humoros, kedves, szexi, tehát kellemes olvasmány mindenkinek, aki kerüli a fantáziavilágok sötét, nyomasztó elemeit. Itt a maguk módján még a rosszak is szerethetők. Egyáltalán nem napfényes és bájos, inkább horrorisztikus világ J. R. Ward Fekete Tőr Testvériség-szériája, amelyben a testvériség tagjai (jó vámpírok) a velejükig gonosz, sötét gyűlöletből teremtett Alantasok ellen harcolnak. Tizenegy- néhány könyv után rövidesen várható az új rész megjelenése: A királyban ismét Wrath, az utolsó tisztavérű vámpír a központi figura, aki a sorozat első részében, az Éjsötét szeretőben (Ulpius-ház, 2008) talált párra. Es még valami a sötét oldalról: Sherrilyn Kenyon Sötét vadászok-sorozata. Az írónő szinte kéjesen halmozza az el- borzasztó epizódokat. Minden regénye hősének elképesztő szenvedésekkel teli élete és gyötrelmek között fogant halála volt - másként nem is szólíthatták volna Artemiszt, hogy a bosszújukért cserébe teljes halál utáni létükre felcsapjanak a harcosai közé. Ők a vámpírok, akik a démonoktól védik a világot, egy cseppet sem kegyes istennő parancsára. Ebből a létformából egy menekülés van: egy nő kitartó szerelme. A jövő pedig az Ulpius-ház kezében van: a tavaly megjelent hetedik könyv, az Éjféli gyönyörök után egyelőre nincs hír a görög (és atlantiszi) mitológiából kölcsönző, angolul több tucat kötetet számláló regényfolyam magyar kiadásának folytatásáról.
