Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-30 / 200. szám, szombat
Egyre több ember szeretne kiszállni a mókuskerékből. Sokan már meg is tették: valamilyen eldugott, Isten háta mögötti helyet kerestek boldogulásukhoz. E lmentek egy tanyára, az erdő mélyébe, hogy távol a civilizációtól, a konzumvi- 1 ágtól éljék saját, olykor nehéz életüket. Ilyen embereket kutat fel Ben Fogle, a kalandvágyó brit riporter, aki egy-egy hétig időz a világ legtávolabbi zugaiba menekült embereknél. Elment például a 49 éves egykori brit teherautósofőrhöz, akit megcsalt a felesége. Néhány hetes búkomorság után eladta az eBayen egész életét - a házát, a bútorait, a könyveit, az öltözékét, de még a munkahelyét is -, és egy panamai szigeten vett egy telket 30 ezer fontért. Most itt él egy kis kunyhóban újdonsült barátnőjével, és nagyon boldog. Van két pólója és egy kopott csónakja. Egy másik alkalommal Ben egy indiai származású volt brit vadász- pilótánál időzött, aki feleségével a Himalája alatti indiai hegyekben gazdálkodik immár 30 éve. Néha lejár a hat kilométerre levő faluba, hogy eladja a sajtot, a tejet, és egyéb nélkülözheteden árut vegyen. Egyeden gyengéje a motorkerékpár, melyet nagy becsben tart és tárol a faluban egy bérelt garázsban. Ben Fogle tehát a világ legtávolabbi zugaiba utazik el, hogy találkozzon azokkal, akik elhagyták a civilizációt. Alaszkában és Uj-Zélandon is talált egykori üzletembereket, akik ma kunyhóban élnek egyedül, és azt eszik, amit saját maguk termeltek meg. Az amerikai Scott Payne és Lisa Hodges nem volt ilyen bátor, képtelenek voltak maguk mögött hagyni mindent, ám mégis valami különleges helyről álmodoztak. Egy helyről, ahova visszavonulhatnak, ahova elbújhatnak, ha magányra vágynak. Mivel hatalmas telkük van a louisianai Shreveport zöldövezetében, nem kellett elhagyniuk a birtokot, elég volt a telek távolabb eső részébe vonulniuk. Egy fenyő- fiira építették álomházukat. Lisa korán kelő, s gyakran kezdi a napot egy csésze kávéval, amellyel elvonul a kerti faházba. Az erkélyen csak a reggeli csönd és a fák veszik körül. Komótosan szürcsölgeti kávéját az orvosnő, elővesz egy könyvet, beleolvas, élvezi a magányt, és ekkor érzi, hogy boldog.- Szeretek egyedül lenni, és ez egy nagyon különleges hely - osztotta meg élményeit és érzéseit a Shreveport Times riporterével. Reggelente néha meglátogatja őt a szomszédja, amolyan lelki társ, akinek szintén van egy fara épített háza. Ha találkoznak, általában a két házról beszélgetnek: hogyan gondozzák, milyen színűre fessék, kell-e bele légkpndi, amelyet a gyerekek hiányolnak, mert hogy ők - Lisa 12 éves Josie lánya és 9 éves Daniel fia - is szeretik igénybe venni a házat a fan, ahol fantáziavilágot teremthetnek maguknak. Hodges doktornő úgy két évvel ezelőtt kezdett álmodozni a különleges házról, és amikor beavatta terveibe partnerét, az üzletember Scott Payne-t, aki felújításokkal is foglalkozik, támogatóra talált. Bár még maga nem épített soha házat egy fara, azonnal igent mondott.- Szeretném megcsinálni - mondta Lisának. És meg is csinálta. Ahogy a Shreveport Times beszámolt róla, bár a pár áttanulmányozta a fára emelt házak gurujának tartott Peter Nelson könyveit, és a neten is szereztek fontos információkat, Payne maga tervezte és építette fel a lakot. Kétszintesre sikeredett, az elsőn kapott helyet egy afféle lakószoba vagy tévészoba és egy kisebb konyha, a nem túl tágas fenti loftba két emeletes ágyat vittek. Noha nem túl tágas a tér, minden komfort biztosított, van mikrohullámú sütő, hűtő és amolyan tábori fürdőszoba is. A legjobb azonban az egész házban az, hogy nem látható az utcáról, hogy megbújt a fenyők, a füge- és a pekánfák között. Hodgesék elvonulása távolról sem olyan radikális, mint azoké az embereké, akiket Ben keres fel. Lisa és Scott csak néha vonul el a természetbe, hogy élvezze a kis ház biztonságát, ahol nincs utcazaj, szmog, stressz, emberi nyüzsgés, ahol el lehet felejteni a karriert, a pénzt, a versengést, a politikát. Urban Gabriella Mint a vadon közepén A házőrző
