Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-25 / 196. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 25. Kultúra 7 Közös kötetben a két nagy, egykor „új hullámos" cseh rendező, Jirí Menzel és Milos Forman Két úton, egy irányban f ormán vs. menze Adriana Šteflová RÖVIDEN Magyar siker Szarajevóban Szarajevó. Hajdú Esztert az ítélet Magyarországon című dokumentumfilmért, Szőcs Petrát A kivégzés című kisfilmért díjazták a hétvégén befejeződött szarajevói filmfesztiválon. Hajdú Eszter filmje a dokumentumfilmes versenyben a zsűri különdíját és az emberi jogok díját kapta, Szőcs magyar-román koprodukcióban készült alkotását a kisfilmek között kü- löndíjjal ismerte el a zsűri. A jubileumi, huszadik fesztiválra kilenc magyar filmet hívtak meg, a seregszemle játékfilmes zsűrijének elnöke Tarr Béla volt. A színész Tóth Orsi a héttagú nemzetközi zsűriben foglalt helyet. (NOL) Bednárikra emlékeztek tisztelői Borosznófürdő (Brusno). Egy évvel Jozef Bednárik halála után a legendás musicalrendezőról keresztelték el a nevét viselő musicalfesztivál helyszínét. A Borosznófürdőn a hétvégén megrendezett zenés programsorozatnak otthont adó terasz tiszteleg Bednárik színházi sikerei előtt. Az évfordulóhoz kapcsolódva mutatták be Andrea Coddington Jozef Bednárik című kötetét is: a szerző több mint hetven beszélgetést készített családtagokkal, barátokkal, pályatársakkal, s ezeken keresztül rajzolja meg a tavaly augusztusban, 65 éves korában elhunyt színházi legenda emberi és művészi portréját. (SITA) A Liliom ösvény 2015 tavaszán kerül a mozikba Fliegauf Bence újra forgat MTl-HÍR Mindketten csehek. Mindkettőjüket a hatvanas évek filmes új hulláma emelte magasba. Mindketten Oscar-díja- sok. De csak ennyi a hasonlóság Jirí Menzel és Milos Forman között. SZABÓ G. LÁSZLÓ Adriana Šteflovát pedig e két pálya, e két alkotói magatartás, e két magánemberi attitűd közti különbség érdekelte, amikor könyvet írt korunk két legjelesebb és legsikeresebb cseh filmrendezőjéről. Akik, ha szoros barátságot nem is ápolnak, kapcsolatuk évtizedek óta kiegyensúlyozott. Ismerik egymás életútját, alkotói elképzeléseit, találkoznak, ha a sors egymás közelébe veti őket, barátságuk fokmérője azonban ezen a ponton meg is áll. Nincsenek hoszszas telefonbeszélgetések Prága és Connecticut között, nem írnak egymásnak hetente e-mailt, a másikról szóló lényeges hírek mégis mindig eljutnak hozzájuk. Forman vs. Menzel. Ezt a címet adta alig kétszáz oldalas könyvének a szerző, aki a rövid párhuzamok konstatálása mellett inkább a két pálya közti görbéket, elhajlásokat tanulmányozza. Hogy miért maradt itthon az egyik, és miért választott magának új hazát és új rendezői terepet a másik? Hogy miért állt éveken át igazi bonvi- ván hírében az idősebb, és miért állította magáról a másik, hogy agglegénynek született, ha az előbbi nagypapakorban lett két ikerfiú édesapja, utóbbi pedig akkor kötött házasságot, amikor már ő maga sem gondolta, hogy erre képes lesz? S hogy miért alakult ki egyikükről az a kép, hogy a múlt rendszer hangos ellensége volt, a másik meg „csupán” passzív ellenállója? Izgalmas kérdések mindkét oldalon, s ha a válaszok nem is mindig a legárnyaltabbak, elfogadhatók és érthetők. Šteflová szándéka mindenesetre tiszteletre méltó, hiszen több szemszögből is megpróbál rávilágítani egy-egy bonyolultnak látszó kérdésre. Forman esetében az első ilyen felvetése: miért nem értékelte az Amerikai Fümakadémia az első, még itthon készült filmjeit, a Fekete Pétert, az Egy szöszi szerelmeit vagy a Tűz van, babám!-at, hiszen azok új fejezetet nyitottak a cseh fűm történetében, az egyetemes filmművészetre gyakorolt hatásuk pedig ugyanakkora volt, mint a franciáknál Truffaut vagy Godard, a spanyoloknál Bunuel, az olaszoknál Fellini korai alkotásai. „Milos Forman képes volt helytállni két, egymástól homlokegyenest eltérő közegben, Miért maradt itthon az egyik, és miért választott magának új hazát és új rendezői terepet a másik? ráadásul olyan módon, ami megkérdőjelezhetetlen - állapítja meg a szerző. - Nagyon kevés rendezőnek sikerül ez a nézők és a kritikusok szemszögéből is. Főleg egy olyan műfajban, amelyben a nyelv kiemelkedő szerepet játszik. Ebben az összefüggésben csak Milan Kundera hasonló példa, de az ő esetében is van egy alapvető különbség. Ő Európában lett sikeres, Franciaországban, amely kultúrájával sokkal közelebb áll hozzánk, mint Amerika. Forman egy egészen más, számára ismeretlen kultúrába tudott behatolni. Abban a pillanatban, amikor eldöntötte, hogy Amerikában marad, világos volt számára, hogy témát és munkastílust kell változtatnia. De akárcsak Kunderának, neki is el kellett sajátítania a nyelvet, amellyel dolgozott, és alkotói tevékenységében elengedhetetlenül fontos volt.” Más oldalról világítja meg a kötet írója Jirí Menzel életművét. „Az ő filmjeivel kapcsolatban olyan kulcsszavakat kell használnunk, mint a poétika, a líra, a tragikomédia, a szarkazmus, az abszurditás - sorolja. - Megtalálta magának azt a szerzőt, aki nem mindennapi érzékkel mutat rá mindenre, ami tipikusan cseh, és meg is nevezi mindazt. Menzel munkássága örökre összefonódott Bohumil Hrabal nevével. Követett egy mestert, és felismerte saját költői-vígjátéki jellemét.” Šteflová részletesen ismerteti a két rendező alkotói pályáját, filmjeiket több oldalon vázolja, miközben pályatársaikat is megszólaltatja. David Ondfí- ček, Jan Hfebejk, Jirí Vejdélek, Jan Svérák, Filip Renč vall mindkettőjükről. A képanyag is beszédes. Forman az ikreit eteti cumisüvegből, Forman első feleségével, Jana Brejchovával, majd ikrei anyjával, Véra Kresadlovával, és harmadik feleségével, Martinával. Jirí Menzel Bohumil Hraballal, az Os- car-gálán, Danny Kaye társaságában, feleségével, Olga Kely- manovával. Jelenetek a Szöszi- ből, a Tűz van, babám!-ból, a Szigorúan ellenőrzött vonatokból, a Pacsirták cérnaszálonból, a Száll a kakukk...-ból, a Hair- ből, Az én kis falumból, az Amadeusból, a Larry Flyntből, a Valmontból, az Őfelsége pincére voltamból és a Donjuanok- ból. Forman fehér nyúllal a karjában connecticuti kertjében, Menzel büszke mosollyal legújabb kocsijában. Zárófejezetként egy-egy interjú a kötet két főszereplőjével. „Nem vagyok olyan, mint Milos - állítja magáról a páros holdarcú tagja, - Ha ő akar valamit, akkor azt el is éri. Ezt hozta magával nehéz gyerekkorából. Őt nem kényeztette az élet. Én gondos szülők puha fészkében nőttem fel. Nekem csak könyveim voltak, amelyek érdekeltek, de különösebb gondjaim soha. Milos megtanult küzdeni, vará- zsos egyéniségével a legnehezebb helyzetekben is győzni. Ráadásul szorgalmas volt és bátor. Én lusta vagyok, és még ma is inkább visszahúzódó.” Körülbelül ennyi a különbség kettőjük között. Am ami mindkettőjük számára egyformán fontos, és nemcsak az életben, hanem a moziban is, az a humor. „Az az egyetlen, ami nem öregszik - hangsúlyozza Forman. - Örökérvényű. Greta Garbo filmjei ma már egytől egyig unalmasak, kínosak. De a vígjátékok, Chaplin, Laurel és Hardy vagy Buster Keaton filmjei ma is megnevettetnek bennünket. A humoron nem tud kifogni az idő.” Egy szuszra végigolvasható a könyv. De nem olyan, mint egy Forman- vagy egy Menzel-film. A teljes élet, minden örömével és fájdalmával, náluk van. Adriana Šteflová dolgozata csak halvány lenyomata ennek. Budapest. A Duna holtágán és a budai hegyekben is forog Fliegauf Bence új filmje, a Liliom ösvény, amelyben anya és kisfia szembesül élet és halál kérdéseivel egy mesékkel teleszőtt belső utazás során. A szinopszis szerint amikor a film főszereplőjének, Rebekának az anyja meghal, Rebeka felkutatja rég nem látott apját és visszatér gyerekkora színhelyére. Kisfiát, Danit pedig meséin keresztül avatja be a múlt sötét emlékeibe. „Dani világképe - korának megfelelően - mágikus: a halál-születés, képzelet-valóság kérdései foglalkoztatják. Rebeka szimbiotikus kapcsolatban van Danival, így hát nincs más választása, mint hogy ő is szembenézzen ezekkel a kérdésekkel. Amikor rálépnek a Liliom ösvényre, még nem tudják, hogy mi vár rájuk. Egy titokzatos, nagyvárosi beavatástörténetbe csöppennek” - fogalmazott Fliegauf Bence, aki ezúttal is maga írta filmje forgatókönyvét. A filmbeli kisfiút Sótonyi Bálint alakítja. A megfelelő szereplő után iskolákban kutattak. Az anyát Stefanovics Angéla játssza, a Pintér Béla Társulat tagja. A Liliom ösvény előreláthatólag 2015 tavaszán kerül a mozikba. Fliegauf Bence rendező és a Dani szerepét játszó Sótonyi Bálint a forgatáson (MTI-felvétel) KULTURMIX Könyv. Salsaóra, agykontroll, társkeresés és még sok más, semmiképpen sem fennkölt eszköze van a könyv szereplőinek arra, hogy értelmessé tegyék az életüket. A könnyen befogadható, humorral megírt történetekben még a leghétköznapibb sorsoknak is vannak megfejthetetlen fejezetei. A JAKKendő-díjas Mán-Várhegyi Réka egyike a legígéretesebb fiatal prózaíróknak. írásmódja az amerikai minimalista prózával rokonítható, friss és újszerű: semmi sem idegen tőle, ami emberi. A Boldogtalanság az Auróra-telepen az első megjelent kötete. Mán-Várhegyi Réka: Boldogtalanság az Auróra-telepen. JAK-Prae.hu, 2014. (220 o.) Mozi. Kilenc évvel a Sin City után mozikban a szuperstilizált fekete-fehérbe váltó folytatás: az Ölni tudnál érte olyan történeteket mutat be, melyek kimaradtak az első filmből, de új szálakkal is bővül a sztori. A cselekmény Marv történetével (Mickey Rourke) folytatódik, azon az éjen, amikor Hartigan (Bruce Wülis) meghal. Láthatjuk, hogyan próbálja Nancy (Jessica Alba) túlélni Hartigan áldozatszerű öngyilkosságát. A bűnös városban új figurák is megjelennek: Johnny, az aranykezű szerencsejátékos (Joseph Gordon-Levitt) és Ava Lord, a femme fatale (Eva Green). Sin City: Ölni tudnál érte. Amerikai akciófilm, 103 perc, 2014. Rendezte: Robert Rodriguez, Frank Müler. Kiállítás. Régészek felügyeletével elkészített, látványhű másolatokat vonultat fel a Tutan- hamon sírja és kincsei című vándorkiállítás, amely Pozsonyban, az Incheba kiállító- csarnokaiban tekinthető meg. Az ókori Egyiptom XVIII. dinasztiája utolsó fáraójának sírját 1922-ben tárta fel a Királyok völgyében Howard Carter. A leletanyag páratlan, hiszen ez az egyetlen, épségben megmaradt fáraósír. A kiállítás azt az állapotot mutatja be, ahogy a sziklasírt megtalálták. A több mint ezer tárgy között az uralkodó aranyozott szarkofágja és a múmia aranymaszkja is látható. Tutanhamon súja és kincsei. Pozsony, Incheba. Megtekinthető: november 30-ig.
