Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-23 / 195. szám, szombat
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2014. AUGUSZTUS 23. OTTHON 17 11 í fi Olyan, mint egy festmény C laude Monet ugyan régóta ismerte a giverny-i házat, de épp azon a napon, 1883. április 30-án költözött be, amikor Edouad Manet meghalt. Előbb bérbe vette a kis normandiai faluban megbúvó épületet, majd amikor 1893-ra anyagilag már megengedhette magának, megvette a birtokot. Aki ma belép Monet házába, könnyen elképzelheti, miként visszhangzottak a szobák az itt élő nyolc gyerek hangjától, miként járt föl-alá a festő a műteremben, a kertben, hogyan lesett be a konyhába reggel, amikor behozták a friss zöldséget a kertből, és milyen lelkesen üdvözölte Párizsból érkező barátait, Cézanne-t, Renoirt, Sisleyt, Paul Valéryt vagy Stéphane Mallarmét. Monet otthonát a kor szellemében újították fel, gondosan ügyelve minden részletre: megőrizték a rózsaszín vakolatot, újra zöldre festették az ablakredőnyöket és a kaput, az ebédlő élénksárga falát ma is kék japán rézkarcolatok díszítik, a konyha is kék, falait roueni csempe borítja. Givernyben azonban más házaktól eltérően, nem a szobák, a bútorok a legérdekesebbek, nem ezek árulkodnak leginkább egykori tulajdonosuk életéről, hanem a kert. Nagyon monet-s, ilyen színek lehettek egykor a nagy francia impresszionista palettáján is. Kissé kaotikus módon olvadnak egybe a virágok színei, sokan meg is állapítják: olyan, mint egy kép, mint egy festmény. Nem csoda, hogy ilyen a benyomása a látogatónak, hiszen a helyi kertészek épp ezt akarják elérni. Kora reggel kezdenek dolgozni, s ha valamit nem megfelelő állapotban találnak, mást ültetnek a helyére. Nem keresik ugyanazokat a növényeket, virágokat, mint amilyeneket Monet telepített a kertbe, de arra törekednek, hogy visszaadják a hangulatot, a képet, amely a festőt idézi. Az a kert, amelyet a festő vásznairól a legjobban ismerünk, kicsit távolabb van. Monet 10 évvel azután, hogy megvette a házat, az úton túli területet is megvásárolta, hogy romantikus kertet alakítson ki az akkor nagyon divatos Monet műterme ihK i. llflpBlÉ 1 P[*í l \ _____j Tti m-----------Festmény és valóság Kerti út (Fotók: Fondation Monet) japán elemekkel, az volt a célja, hogy nyugodt, csodálatos helyet alkosson a természetben, ahol élete végéig pihenhet, és megfesthesse a kerti tó felszínén úszó vízi liliomokat. Lenyűgözte őt a látvány, sokáig, lassan festette őket, 50 különböző vásznon dolgozott egyszerre, hogy elkapja a megfelelő fényviszonyokat. Szerette a magányt, szeretett egyedül lenni a kertjében - az bizonyos, hogy sosem engedett volna be annyi embert, mint amennyi mostanság nap mint nap elárasztja a birtokot. Sok embernek a vágya, hogy egyszer eljusson Givernybe. így volt ezzel Monty Don, a népszerű angol kertész is, aki bejárta a világ 80 legszebb kertjét. Givernyben töltött órái után azt mondta: „egy kicsit csalódott, talán nagyobbak voltak az elvárásai”. Szerinte nem is igazi kert, hanem inkább egy emlékhely Claude Monet-nak. Egyben azonban igaza volt, „igazán a kertek tudják táplálni a múltat. Igaz ez a reneszánsz és a barokk kertekre, de Givernyre is.” Urbán Gabriella Az ebédlő élénksárga falát ma is kék japán rézkarcolatok díszítik
