Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)

2014-08-22 / 194. szám, péntek

www.ujszo.com UJSZO 2014. AUGUSZTUS 22. Régió 5 Az alsóbodoki Holec Ilona a Népművészet mestere díj kitüntetettje „Édesanyám énekén nőttem fel” „Kislánykoromban még az egész falu énekszótól volt hangos. A dalos világ az ötvenes években szűnt meg, amikor bejött a rádió meg a televízió és az emberek megszokták, hogy hallgatnak." (Farkas József felvétele) Alsóbodok. Holec Ilona még ahhoz a generáció­hoz tartozik, amelyik számára lételem, min­dennapi kenyér, nem csupán hagyományőrzés az éneklés. Édesanyjától tanulta, egész életében megőrizte és nemzedé­keknek adta át kristály- tiszta hangon, szívből szóló tolmácsolással. VRABEC MÁRIA Augusztus 20. alkalmával Balog Zoltán, a magyarországi az emberi erőforrások minisz­tere a Népművészet Mestere díjjal tüntette ki „a Nyitra-vi- déki Zoboralja magyar nyelv­sziget helyi népdalkincseinek, különösen balladáinak auten­tikus megőrzéséért és színpadi bemutatásáért, csoportvezetői, népművészeti szervezői és ön­zetlen adatközlői munkájáért, amelyet csaknem fél évszázada végez.” A bodoki akácosban... Ilonka néni a kitüntetést is a tőle megszokott természetes­séggel fogadta, azt mondja, nemcsak neki jár a megtisztel­tetés, hanem népdalkincsnek is, amelyre talán ezáltal jobban odafigyelnek a fiatalok. Legna­gyobb szívfájdalma ugyanis az, hogy ma már kevesen énekel­nek. „Kislánykoromban még az egész falu énekszótól volt han­gos, és nem csak a lakodalmak, mulatságok alkalmával. Az em­berek daloltak aratáskor, toll- fosztáskor, szüretkor, de édes­anyám főzés, mosás közben is énekelt. Dalokon nőttem fel és én is mindig énekeltem, egé­szen kicsi voltam, amikor az is­kolában a tanító néni felfigyelt rám, és azóta minden alkalom­mal szerepeltetett. Lakodal­makban, amikor a felnőttek a tánc közti szünetekben hallga­tókat énekeltek, mindig velük daloltam. Arra is emlékszem, hogy libalegeltetés közben a bodoki akácosban az idősebb asszonyoknak énekeltem, a fák között csak úgy visszhangzott Az árgyélus kismadár. Ahogy nagyobb lettem, a tánccsoport­ba is jártam, színdarabokat ta­nultunk, 1972-ben pedig eljött a falunkba Ágh Tibor, meghall­gatott, és ajánlotta, hogy indul­jak a Tavaszi szél vizet áraszt versenyen szólóénekesként. Én nyertem az országos döntőt, azóta minden énekversenyen ott vagyok” - emlékezett a két­szeres Vass Lajos Nagydíjas énekes, aki édesanyjától a be­széddel együtt tanulta a dalo­kat. Az a régi dalos világ „Édesapám még a születé­sem előtt meghalt, három idő­sebb testvérem volt. A család­ban mindenki nagyon szépen és gyakran énekelt, de főleg édesanyám. O igazi nótafa volt, minden népdalt és vallási éneket ismert, nagyon sok gyűjtő járt hozzá. Gyerekko­romból édesanyám soha nem szűnő énekére emlékszem a legszívesebben, meg arra, ahogy esténként együtt imád­koztunk, mesét olvastunk egymásnak. A sok dal, amit tő­le tanultam, a legfontosabb örökségem.” Ez az örökség több mint negyven éve szerez örömöt mindazoknak, akik Ilonka nénit hallhatják Csemadok-napokon, falunapokon, egyházi ünnepe­ken. Ma már inkább csak ren­dezvényeken, mert a spontán éneklés kiment a divatból. „Fia­tal lány koromban minden va­sárnap énekszótól volt hangos a falu. Mi, lányok csoportokban, dalolva mentünk fel a szőlő­hegyre, utánunk jöttek a fiúk is, de ők csak azután kapcsolódtak be az éneklésbe, hogy már le­hajtottak egy-két pohárral. Ez a dalos világ az ötvenes években szűnt meg, amikor bejött a rá­dió meg a televízió és az embe­rek megszokták, hogy hallgat­nak. Az éneklésből a minden­napi öröm helyett műsorszám lett, azt, amit régen magunktól csináltunk, meg kellett szer­vezni. Alsóbodokon 1972-ben Balabán Júlia tanítónő alapítot­ta meg a menyecskekórust, az­óta is létezik. Kezdetben tizen­hatan is voltunk, ma már csak nyolcán, és sajnos mind időseb­bek. A fiatalok nem akarnak kö­zénk jönni, azt mondják nincs idejük, nem érdekli őket a múlt. Nagy kár, mert ha lemondunk a kultúránkról és a nyelvünkről, lassan önmagunkat is feladjuk.” Zoboraljai balladák őrzője Holec Ilonka kizárólag zo­boraljai népdalokat, elsősor­ban balladákat énekel. Van miből merítenie, a parányi nyelvsziget példátlanul gaz­dag kincs birtokosa. Nem vé­letlenül varázsolta el Kodályt és Bartókot, Ilonka is úgy tart­ja, sehol nincsenek szebb, szívhez szólóbb népdalok. „Bárhová megyünk fellépni, mindenhol elámulnak a gaz­dag népviseletünkön és a köl­tői képekkel teli dalainkon. Ez a gazdagság nemcsak a világi, hanem az egyházi énekeinkre is jellemző, az itteni nép a templomban éppúgy szeretett énekelni, mint a mulatságban. Sajnos, ez már a múlté, de mi idősebbek még tartjuk a szo­kást, a csoportunk évek óta énekel könyörgéseket a nyitrai Nagyboldogasszony-búcsún, a magyar szentmisén, és rend­szeresen fellépünk Bécsben a Szent István napi ünnepségen is. A világi dalok közöl a balla­dákat szeretem a legjobban, ezeket kevesen éneklik, ezért örültem nagyon, amikor a nyitrai Megyei Művelődési Központ balladaestet szerve­zett, ahol bemutattuk a Zo­boralja legszebb balladáit. A budapesti díjátadó ün­nepségen Holec Ilona a Meg- betegült szabókról szóló bal­ladát énekelte, a Jézus hét szava a kereszten kezdetű böjti énekkel népdalversenyt nyert, de sorolhatnánk tovább is a rejtett, alig ismert kincse­ket, amelyek az alsóbodoki családokban anyáról lányára hagyományozódtak. Az ének­csoport tagjai mind hazulról hozták a repertoárjuk darab­jait, nem kellett gyűjteniük. Az anyanyelvvel együtt kap­ták otthon a népdalokat, ahogy beszélni, úgy énekelni is a szüleiktől tanultak. Szo­morúságukban vigasztalójuk, vígságukban kifejező eszkö­zük, évtizedeken át megtartó támaszuk volt a dal, és ma az a legnagyobb fájdalmuk, hogy nem lesz kire örökül hagyni. „Ha mi elhallgatunk, talán már csak a szakemberek fog­ják tanulmányozni a zoboral­jai dalokat. Nagy kár lesz, mert nemcsak a régi világ, hanem ennek a vidéknek a lelke múlik el velük”. Kilenc film közül válogathat a közönség Nyár végén is mozivá alakul az amfiteátrum ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Kassa. Nyár végén is szabad­téri mozival várják a filmkedve­lőket a kassai amfiteátrumba. Az augusztusi filmvetítése­ket kedden a Mielőtt meghal­tam (Dallas Buyers Club) című amerikai filmdrámával indítot­ták. A közönség augusztus utolsó szombatjáig még kilenc film közül válogathat. A prog­ramban különböző műfajú, tel­jesen új és régi filmek is szere­pelnek. Egyebek mellett az 1942-es Casablanca című ame­rikai romantikus filmet, a 2009-es Avatar című akció sci- fit és a svéd Jonas Jonasson re­génye alapján készült A száz­éves ember, aki kimászott az ablakból és eltűnt című kalan­dos vígjátékot is megtekinthe­tik az érdeklődők. Az idei kas­sai nyári mozi programja a Bel­la és Sebastian című francia ka­landfilmmel zárul. Mivel az esték már hűvösek és egyre korábban sötétedik, a filmvetítések a júliusi mozitól eltérően nem este kilenc óra­kor, hanem már nyolckor el­kezdődnek. Érdemes figyelni az időjárás-jelentést, ugyanis ha rossz az idő, a vetítés elma­rad. Július első felében nagy si­kere volt a szabadtéri filmvetí­téseknek. Tíz nap alatt mintegy hétezer ember töltötte az esté­jét az amfiteátrumban. Egyelő­re viszont még nem dőlt meg a tavalyi rekord, amelyet a Szem­fényvesztők című film vetíté­sén sikerült felállítani. Azon az estén mintegy ötezer néző ér­kezett az amfiteátrumba, (ke) Hangulatosak a szabadtéri vetítések (Képarchívum) RENDŐRSÉGI NAPLO Az udvarból lopta volna el az autót Guta. Már a kapun tolatott ki a lopott autóval egy tolvaj, amikor a tulajdonos utolérte. A 36 éves férfi egy családi ház ud­varán meglátott egy Lada Nivát. Besétált a kapun, beült az au­tóba, a benne hagyott slusszkulccsal beindította. A házban tar­tózkodók meghallották a motor zúgását, a tulajdonos kirohant és megállította a tolvajt. A tettes ellen eljárás indult. (SITA) Autótüzek Galántán Galánta. Csütörtök éjjel két helyszínre is riasztották a tűzoltókat. Az első bejelentés éjjel fél háromkor érkezett, egy családi ház udvarán gyulladt ki egy Škoda SuperB. A másik tűzeset éjjel háromkor történt a Béke utcában. A parkolóban két tehergépkocsi kapott lángra, a tűz kárt tett egy közelben parkoló személyautóban is. Vizsgálat indult. (SITA) Elmarad a szeptember 20-ra meghirdetett 2. Csallóközi Maratón, Dunaszerdahely önkormányzata visszavonta az engedélyt Meghiúsította a maratont a város SZABÓ CSILLA Dunaszerdahely. Sajtótájé­koztató keretében jelentette be a Pro Regio Danubia Polgári Társulás, hogy elmarad a szep­tember 20-ra meghirdetett 2. Csallóközi Maratón futóver­seny, Dunaszerdahely önkor­mányzata ugyanis júliusban visszavonta a rendezvényre ki­adott engedélyt. A városban ugyanezen a hétvégén szerve­zik meg a 34. Csallóközi Vásárt. A 2. Csallóközi Maratón és Szüreti Fesztivál megrendezé­sét 2013 októberében jelentet­ték be a szervezők a városi hiva­talban, novemberben a város kiadta az engedélyt a futóver­seny és a kísérőprogram meg­szervezésére. „Nemrég felszólí­tást kaptunk, hogy gondolkoz­zunk el a maratón időpontjá­nak megváltoztatásán, de mi ragaszkodtunk a kiválasztott dátumhoz. Ezt követően július­ban megkaptuk az értesítést, hogy nem szervezhetjük meg a rendezvényt” - közölte Bódis Lívia, a Pro Regio Danubia Pol­gári Társulás képviselője. A vá­ros a rendőrség indoklására hi­vatkozik, miszerint a vásár mi­atti megnövekedett forgalom és a közlekedés biztonsága mi­att nem ért egyet a két rendez­vény egy időben való megren­dezésével. Bódis Lívia elmond­ta, az időpont kiválasztásakor nem gondoltak arra, hogy ugyanakkor lehet a vásár is, mivel azt általában szeptember utolsó hétvégéjén szervezik. Véleménye szerint ha a vásár időpontja ismert volt múlt ősszel, a városnak tisztában kel­lett lennie ezzel az engedély ki­adásakor. „Gondolkodtunk raj­ta, hogy kártérítést követelünk, de végül úgy döntöttünk, nem visszük bíróságra az ügyed’ - nyilatkozta Bódis Lívia. Bőgi Sándor maratón- és ultramara- tonfutó, a Csallóközi Maratón műszaki igazgatója a sajtótájé­koztatón felháborodásának adott hangot, mivel szerinte botrányos, hogy Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere tömegeket sportolásra buzdító rendezvényt hiúsított meg. A maratonnal együtt szer­vezték idén a 34. Csallóközi Gyalogtúrát is. „Kellemetlen meglepetésként ért minket, hogy a városi hivatal visszavon­ta az engedélyt. Nagyon sajnál­juk, hogy gyakorlatilag a közös szervezés minden előnyétől el­estünk ezáltal” - mondta Zde- nek Kelemen, a Dunaszerdahe- lyi Családi Turista Klub elnöke. Mivel azonban a gyalogtúra résztvevőinek száma nem ha­ladja meg a 300-at, nem kell engedélyt kérni a megrendezé­sére, ezért az - a maratonnal el­lentétben - megvalósul szep­tember 20-án. Megkerestük Hájos Zoltánt, de a városi hivatalban úgy tájé­koztattak, hogy a polgármester szabadságon van, az alpolgár­Megtiltva - pedig a futóverseny időpontját egyeztették az orszá­gos versenynaptárral is (A szerző felvétele) mester pedig csak hétfőn lesz a hivatalban. Az 1. Csallóközi Maratont tavaly szeptemberben rendez­ték meg. A szervezők idén több mint ezer sportolót vártak, köz­tük neves hazai és külföldi él­sportolókat is. Idén először a 42 kilométeres táv kategóriáját is meghirdették.

Next

/
Thumbnails
Contents