Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-21 / 193. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 21. Vélemény és háttér 7 Lassan el lehet kezdeni a találgatást, mi mindenhez kezdhet majd a várossal a győztes formáció Szúnyog City példát mutat Leszállhatott a Szentlélek Szúnyog Cityre, a városra, amelyet a hivatalos és a népnyelv leggyakrabban Komárom névvel illet. Az országalapító, Szent István ünnepén az MKP és a Híd illetékesei bejelentették, hogy az idei önkormányzati választásokon közös polgármesterjelöltet állítanak és közös listát, nehogy már széthúzás legyen gyerekek, hát na. Olvadunk is szanaszéjjel. VERES ISTVÁN A hír hallatán először azon törhetjük a fejünket, miféle furcsa kór üthette fel a fejét Komáromban, a városban, amely eddig derekas példát mutatott a magyar-magyar ellenségeskedés terén. Mert itt szokatlan jelszó az összefogás, amelyet most ugyanazok a helyi pártemberek tapsolnak, aldk az elmúlt évek választásain sorra küldték egymást a pöcegödörbe. Most erről szó sincs: az MKP-s Czí- ria Attila a közös jelölt, Bastr- nák Tibor visszalép, a Híd pedig megkapja a listán a helyek többségét. Fondorlatos egy terv, csak azt nem értjük, mi kell ahhoz, hogy a derék pártemberek idáig eljussanak. 2010 óta az idei volt a legeső- sebb nyár, jöttek is a szúnyogok. Az MKP és a Híd helyi illetékeseit is talán valami koalíciós vírussal fertőzött raj csipkedhette agyon, miközben együtt söröztek a Sista- gon vagy az Apáliban. Más magyarázatot aligha találunk. Vagy még ott van a Szentlélek, amely időnként megszállja a politikusokat (is), talán ő kavarta helyre a dolgokat a pártkoponyákban/ Szóval, ha Czíria így indul, akkor nyerni is fog, mivel a duplára készülő Anton Marek az elmúlt négy évben még a helyi szlovákokat sem kápráztatta el teljesítményével, ha pedig egy harmadik komoly jelölt is lenne játékban, neki már futtatnia kellene magát. Lassan el lehet tehát kezdeni a találgatást, mi mindenhez kezdhet majd a várossal a (vélhetően) győztes formáció. A testületben nagy fölényük lesz, ha a listában megegyeztek, elvárható lenne, hogy a polgármester és a képviselők között se legyen leküzdhetetlen ellentét. Szóval düböröghetnek a nagy döntések, Komárom meg majd felvirágzik: lesz termálfürdő, kétnyelvűség, kinyitnak a kávézók, és még a Nokia is könyörögni fog, hogy visszajöhessen, nem a déli oldalra, hanem ide. Komolyra fordítva a szót: Komárom az egyetlen jelentős magyar lakossággal rendelkező szlovákiai város, amelynek számottevő polgári, ténylegesen városi (nem csupán mezővárosi) hagyományai vannak, és amely földrajzi adottságai és lakosainak számából eredően képes lehet(ne) arra, hogy regionális központként viselkedjen, mondjuk Pozsony és Budapest között, vagy akár Nyitra megye, vagy egész Dél- Szlovákia viszonylatában. A 2000-es évek elején érkező befektetések ugyan konjunktúrát hoztak, és növelték a város szerepét, de azóta a munkalehetőségek száma drasztikusan csökkent, a 2011-es népszámlálás alapján pedig Komárom az egyik leggyorsabb iramban néptelenedő város Szlovákiában. Ha az új városvezetés gyenge lesz és széthúzó, ismét csak legyintünk: minden a régi. Ha viszont egységes lesz, akkor ezekkel a feladatokkal is szembe kell néznie. Inkább ne várjunk tőlük semmit, és akkor talán kellemesen meglepődünk. Lehet, hogy egy utólagos izraeli záradék vezetett a kairói fiaskóhoz Miért omlott össze a tűzszünet? MTl-HÁTTÉR Az izraeli médiában többféle elképzelés is megjelent az egyiptomi tűzszüneti tárgyalások összeomlásának okairól, így például katari-egyiptomi ellentéttel, illetve egy utólagos izraeli záradékkal magyarázzák a kudarcot. A The Times of Israel című angol nyelvű honlap az al-Hajat című arab lapban megjelent írásra hivatkozva a katari-egyiptomi ellentéttel magyarázza a diplomáciai kudarcot. A lapnak név nélkül nyilatkozott a Ciszjordániát irányító Fatah magas rangú tisztségviselője, aki szerint Katar megfenyegette a náluk élő Háled Mesaalt, a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász politikai vezetőjét, hogy kiutasítják az országból, ha a Hamász aláírja a palesztinoktól hétfőn kész tényként bejelentett egyezményt. A Hamász azt követelte, hogy vonják be Katart a harcok befejezésének folyamatába, hívják meg képviselőjét az állandó tűzszünetet létrehozó, egy hónappal elhalasztott megbeszélésekre. Kairó azonban ezt elutasította, illetve a lap szerint katari bocsánatkéréshez kötötte. A katari vezetésnek a Mohamed Murszi egyiptomi elnök tavalyi megbuktatása óta folytatott, Egyiptommal kapcsolatos politikájáért kellett volna elnézést kérnie, de erre nem volt hajlandó, inkább megtorpedózta a tűzszünetet. Egy másik változat szerint egy utólagos izraeli záradék vezetett a kairói fiaskóhoz. Ahogy a Háárec című izraeli újság hétfőn írta, Benjámin Netanjahu miniszterelnök a múlt héten megpróbálta „eltitkolni” a Kairóban megszövegezett és már aláírásra váró tűzszüneti egyezményt, azonban csütörtök este a kabinet ülésén politikai riválisa, Avigdor Liberman külügyminiszter kezében annak egy példányával magyarázatot követelt. Ekkor a meglepett Netanjahu csak vázlatnak minősítette azt, amelyre még nem adta áldását, majd elhagyta az ülést, amely pénteken folytatódott. Pénteken a miniszterelnök közölte az ülésen, hogy elutasítja az egyiptomi javaslatot, mert az csak az övezet újjáépítéséről és a blokád feloldásáról szól, s nem ad választ Izrael biztonsági igényeire, Gáza lefegyverzésére, az importáruk ellenőrzésére. A minisztertanács nem szavazott, de egyetértettek a javaslat elutasításában, és Netanjahu megígérte, hogy ha elfogadható javaslatot kap, azt szavazásra a miniszterek elé viszi. A 10-es tévécsatorna hírmagyarázója szerint ezek után hétfőn a későbbiekben megtárgyalandó gázai kikötő pontjához Izrael hozzá akart tenni egy kitételt, miszerint a kikötővel kapcsolatos megbeszélések mellett napirendre kerül majd a Hamász lefegyverzésével kapcsolatos egyezkedés is, ami a tárgyalások megtorpanásához, majd a tűzszünet megsértése után azok összeomlásához vezetett. Talán csak a történészek fogják megtudni, melyik változat volt az igaz - vagy esetleg mindkettő, s még további okok is közrejátszottak. De az bizonyos, hogy a kairói tárgyalások rendkívül bonyolult diplomáciai térben, egy súlyosan megosztott Közel-Keleten folytak, ahol a közvetítők és az egyes szereplők - az izraeli és a palesztin vezetés - belső viszályai szinte lehetetlenné teszik a sikeres tárgyalásokat. KOMMENTAR Hányszor válasszunk polgármestert? KOCUR LÁSZLÓ A Kereszténydemokrata Mozgalomban nagyon szeretnek választani. Más magyarázata aligha lehet annak, hogy a korábban többszörös kormánypárt egy újabb választási lehetőséget adna az állampolgároknak (akik, nem tudom, mennyire akarják). Már a mozgalom berkein kívül, de a pártban eltöltött két évtized KDH-s nevelésénekjegyeit magán viselve ugyan régebben, de nem olyan régen ahhoz, hogy elfelejtsük, Dániel Lipšic egyenesen azt javasolta, hogy még az ügyészeket is válasszuk, ebből gondolhatnánk, hogy a KDH-s szívben jobban buzog a választási vágy, mint másban. Aparlament szeptemberi ülésén tárgyalja az ellenzéki párt javaslatát, hogy a települések első embereit is két fordulóban válasszák meg az állampolgárok. Ha az első fordulóban a jelöltek valamelyike nem szerezne ötven százalék feletti eredményt, akkor kerülne sor második fordulóra, ahol már elegendő lenne az egyszerű többség. Ám ha szavazategyenlőség alakulna ki, akkor új választásokat tartanának. A párt azzal érvel, hogy a jelenlegi, egyszerű többségen alapuló önkormányzati választási rendszerben a polgármesterek mandátuma gyenge is lehet. Elméletileg, ha egy település élére tíz személy pályázik, kilencen kilenc százalék körüli eredményt érnek el, egy pedig 10% felettit, akkor bizony ő lesz a polgármester, holott előnye csakleheletnyi. Ilyen szempontból valóban demokratikusabbnak tűnne, ha a két legjobb megmérettetne még egyszer, mint a megyefőnök- vagy a köz- társaságielnök-választáson. E sorok írója nem akarja a településvezetőkjelentőségét csökkenteni, egyjó polgármester áldás lehet a település számára, ugyanakkor cselekvési lehetősége az előbb említett két köz- tisztviselőhöz képest helyi szintre korlátozódik, így a helyiek felelőssége is, hogy ki tölti be a tisztséget. A polgármesterjelöltek pozíciója is más. Míg Andrej Kiskát vagy egy tetszőleges megyefőnökjelöltet az ország/megye kisebb része látta élőben, addig egy pár száz lelkes faluban, de akár egy nagyobb településen „a Józsit” mindenki ismeri. Együtt ültek vele az-is- kolapadban, együtt jámakszombaton a meccsre, esetleg a CSEMADOK-ba, önkéntestűzoltó-egyesületbe, templomba, vadászbálba stb., ígyjobban el tudják dönteni, alkalmas avagy sem a tisztségre. Az lehet az egyik oka annak, amiért nincs szükség a KDH ezen javaslatára. A pártot és helyi/megyeipolitizálását, a városi és megyei „szlovák koalíciókban” játszott vezető szerepét ismerve attól sem tudunk elvonatkoztatni, hogy a kétfordulós polgármester-választás második fordulója könnyen „törzsi alapúvá” válhatna a programok harca helyett, ahogy azt a megyei választásokon már nemegyszer láthattuk, ami ajelenlegi demográfiai viszonyok mellett a még megmaradt városaink többségében a magyar jelölt esélyeit csökkentené. Nem tudni, hogy a KDH koncepciója mennyire rokon a választási rendszer egységesítésére egyelőre verbálisán törekvő Smerével, s szá- míthat-e az egyedül kormányzó párt támogatására, de valószínűbb, hogy nem, mint igen. Ez esetben talán jobb is így. FIGYELŐ Afganisztán kiutasítja a NYT tudósítóját Afganisztán 24 órát adott Matthew Rosenbergnek, a The New York Times című amerikai lap tudósítójának, hogy távozzon az országból, miután nem működött együtt az egyik cikkét érintő vizsgálattal. Rosenberget kedden behívatták a kabuli főügyész irodájába, hogy kikérdezzék egyik írásáról, amely szerint afgán kormányzati és elnöki hivatali tisztségviselők átmeneti kormány megalakításának terveiről tárgyalnak, ha nem sikerül rövid időn belül túljutni az elnökválasztás utáni holtponton. A tudósító, aki három évet töltött a The New York Times kabuli irodájában, közölte, hogy a főügyész a kiutasítás miatt még nem lépett vele közvetlen kapcsolatba. Előzőleg, kedden a hivatalban azt mondták neki, hogy nem hagyhatja el az országot, amíg nem fedi fel forrásait. „A riport sérti nemzetbiztonsági érdekeinket, mert a választás problémája még nem oldódott meg, és a tárgyalások igen bonyolult szakaszban vannak” - mondta a Reuters hírügynökségnek telefonon Basír Azízi főügyészi szóvivő. Washington bírálja azt a módot, ahogy az afgán kormány a helyzetet kezeli, az ENSZ pedig ellenőrzi az elnökjelöltekre leadott mind a nyolcmillió voks újraszámolá- sát, ami - a szemben álló választói táborok éber figyelme mellett-lassanhalad. (MTI) Humanitárius segély
