Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)

2014-08-19 / 191. szám, kedd

FOCITIPP ■ 2014. AUGUSZTUS 19. www.ujszo.com TÉMA Az NB I mára sportélmény he­lyett poénforrás lett, amire csak ráerősítenek az olyan - a valóság­gal köszönőviszonyban sem lévő - edzői nyilatkozatok és riporteri ömlengések, amelyek a színvona­lat magasztalják. „Jó úton hala­dunk, és ezen a megkezdett úton kell tovább haladni” - nyilatkozta például Farkas Viktor dunaújvá­rosi futballista, miután csapata az idei szezon első két mérkőzésén egyaránt 3-0-ra kikapott... Soka elárul a magyar futball állapo­táról az alábbi hirdetés is, amelyet az NB Ill-ban szereplő Létavértes SC ügyvezetője tett közzé a DVKLSZ (Debrecen Városi és Körzeti Labda­rúgó-szövetség) oldalán: „Keresek nagyon sürgősen önbizalommal és akaraterővel rendelkező 18-21 év közötti focistákat, akik nincsenek haragban a labdával, és elegük van az igazságtalan bánásmódból. NB Ill-ban kell játszani. Felszerelés, utazás biztosított. Pénz nincs, és nem is lesz...” Nem kell a kritika! Néhány hete az MLSZ „levette a képernyőről” Puhl Sándort, aki a Sport TV vasárnap esti, Harmadik félidő című műsorában vélemé­nyezte a játékvezetői döntéseket, s általában azt elemezte, hol és mi­ben hibáztak a játékvezetők (de előfordult az is, hogy Pintér Attilát világosította fel a lesszabály helyes értelmezéséről). „Azt gondolom, a magyar játékve­zetés színvonala sokkal jobb annál, mint amit hétről hétre edzőktől, játékosoktól, de még a kommentá­toroktól is hallunk. (...) A későbbi­ekben Puhl Sándor elsősorban a já­tékvezetői bizottságban dolgozik, és szeretnénk, ha ebben a műsorban a gólokról, cselekről, sikerekről lehet­ne beszámolni” - kommentálta a Puhl „elnémításáról” szóló döntést Sipos Jenő, az MLSZ sajtófőnöke. ­„Önöknek, akik itt élnek, talán már fel sem tűnik, milyen a lab­darúgásuk közege. Nekem viszont, aki tulajdonképpen csak belecsöp­pentem, kívülállóként figyeltem a történéseket, sok minden szemet szúrt. A magyar futballt az erkölcsi és szakmai válság jellemzi” - idézte az egykor Kispesten dolgozó olasz szakember, Massimo Morales sza­vait a Nemzeti Sport. A napilap hivatalos Facebook-oldalának szer­kesztője az alábbi megjegyzést fűzte Morales értékeléséhez: „Hiába az éles kritika, időközben négy helyet javítottunk a világranglistán...” Az MLSZ esete a valósággal, I. ,Az MLSZ egyik legfontosabb cél­ja a hazai bajnoki mérkőzéseken a nézőszám jelentős emelése. A je­lenlegi mintegy 2.800 fős átlagos nézőszámot fokozatosan emelve 2014-ben már el kell érnünk a mérkőzésenkénti 6.000 fős átla- got, amelyet 2018-ra 10.000 fő fölé kell emelni” - áll a Magyar labdarúgás stratégiája című, az MLSZ által négy évvel ezelőtt köz­zétett tanulmányban. Ha az MLSZ víziójának valós alap­ja lett volna, akkor ma átlagban 6000 néző látná a helyszínen az NB I-es meccseket. A helyzet ezzel szemben az, hogy a nézőszám nem növekedett, az idei szezon első for­dulóját például összesen 20 476-án látták (mindannyian beférnének a debreceni vagy a ferencvárosi stadi­onba), ez meccsenkénti bontásban 2560 fős ádagnézőszám. FOGADÁSI CSALÁS Az MLSZ stratégiai tervezete egyeden szóval sem említene a fo­gadási csalások elleni harcot, pedig a bírósági szakaszba jutott bunda­ügy arról árulkodik, hogy a maffia szinte a teljes NB I-et behálózta. Tippmix-liga? Jelenleg több mint 40 vádlottja van az ügynek, de ha hinni lehet az egyik koronatanú, a beismerő vallomás tevő H. Gábor kijelenté­sének (amelyet a Hír TV kamerája rögzített a bíróság folyosóján), Ma­gyarországon „ötszáz olyan labda­rúgó van, mint ő”. A gyanúsítottak sora egyre nő, újabban pedig már ott tartunk, hogy utánpódáskorú játékosokról derül ki, a bunda­maffia kérésére elcsalják a meccse­iket (lásd a Nemzeti Sport „Fiatal futballisták a gyanú árnyékában” című, július 25-i cikkét). A magyar futball megtisztítása azonban mintha csak az ügyészség számára lenne fontos. A bundaügy legutóbbi bírósági tárgyalásán (a budapesti Fővárosi Törvényszéken) a világ egyik leghírhedtebb bunda­szervezője, a szingapúri Wilson Raj Perumal tett tanúvallomást, felvá­zolva a fogadási maffia struktúráját és működési mechanizmusát, de a hallgatóság soraiban hiába kerestük a klubvezetőket, az MLSZ illetéke­seit, a futballműsorokat celebráló rádió- és tévériportereket, egyszóval mindazokat, akiket - úgy hinnénk — a bundaügy a legjobban érint. A jelek szerint nem voltak kíváncsiak a részletekre - vagy ellenkezőleg: na­gyon is tisztában vannak mindennel. Kispest, nagy svindli? A magyar klubfutball hitelének nem tett jót az sem, amikor a Bp. Honvéd leigazolta Davide Lanza- famét, az olasz bundabotrányban érintett futballistát. Visszatetsző volt, ahogy George F. Hemingway kispesti klubtulajdonos (aki szerint a magyar szurkolók és újságírók „paranoid tippmix-fantáziában” élnek) még akkor is az ártadanság vélelmét hangoztatta, amikor már maga Lanzafame is rég bevallotta, hogy bundázott (két olasz élvonal­beli mérkőzés manipulációjában vett részt). A Honvéd csak akkor bontott szer­ződést Lanzafaméval, amikor az olasz ügyészség immár hivatalosan is sportcsalás elkövetésével vádolta meg a játékost, és 16 hónapos eltil­tást rótt ki rá. A kispesti klub azon­ban nem kért elnézést a szurkolók­tól, Hemingway szerint ugyanis a Honvéd a „tisztességes nemzetközi gyakorlatot” követte, s végig helye­sen cselekedett, „a törvények, és a labdarúgásra - valamint az életre- vonatkozó erkölcsi normák be­tartásával”. Említsük meg: George F. Hemingway egyben az MLSZ NB I-es bizottságának elnöke is, és tavaly ő kapta a Magyar Fair Play Bizottság díját „a fair play népsze­rűsítéséért”. .. Utolsó fogadás „Rocchinak nagy kihívás lenne az NB I-ben szerepelni” - nyilatkozta a Haladás marketingigazgatója a szombathelyi csapatba tartó Tom- maso Rocchiról, aki 235 mérkőzé­sen 82 gólt lőtt a Lazióban. Rocchi pályára lépett (és gólt is lőtt) azon a 2011 májusi Lecce-Lazio (2-4) olasz bajnokin, amely bundameccs­ként szerepel a magyar ügyészség vádiratában, s amelyet a nyomozók állítása szerint magyar közvetítők segítségével manipulált a távol-keleti központú bundamaffia. „Hallottam, sokan attól félnek, meccseket adnak majd el. Erre csak azt tudom mondani, akik ilyen karriert tudnak a hátuk mö­gött, nem rontják le a róluk kiala­kult képet” - állította Rocchiról a Haladás ügyvezetője a Nemzeti Sportnak. Ennek kapcsán talán nem árt felidézni, hogy 2011 júni­usában Olaszországban az Ultima Scommesa (Utolsó fogadás) fedő­nevű rendőrségi akció során több egykori olasz futballistát őrizetbe vettek, köztük Giuseppe Signorit, a korábbi háromszoros olasz gólki­rályt, aki a 2005/06-os szezonban Sopronban futballozott, illetve Mauro Bressant, a Fiorentina egy­kori futballistáját, aki nem is olyan régen szintén Magyarországon dol­gozott, méghozzá a Vasas klubigaz­gatójaként. SZURKOLÓI KÁRTYA A nézőszám csökken, a futball hi­tele csökken, csupán egyvalami növekszik az MLSZ és a szervezett szurkolói csoportok közötti ellen­tét. Egyelőre ugyanis úgy fest, az MLSZ a legkitartóbbak kedvét is elveszi a meccsre járástól - szeptem­ber 15-től csak szurkolói kártyával lehet bejutni a magyar pályákra, a sportesemények szervezőinek pedig jogukban áll írisz- és vénalenyoma- tot kérni a szurkolóktól. Azokat pe­dig, akik csak alkalomadtán szeret­nének megnézni egy-egy meccset (határon túliak, Magyarországon járó külföldiek stb.), mintha figye­lembe sem vették volna a kártya- rendszer megalkotásakor. (Lásd a Cink.hu cikkét a jövőbeni meccsre járás nehézségeiről.) Az MLSZ esete a valósággal, II. „Most úgy szól a regula, hogy aki labdarúgó-mérkőzésen megjelenik, annak a nevét, születési helyét és idejét rögzíteni kell, és a belépőn is fel kell tüntetni... Mindenhol mindenkinek fel kell írni minden adatát. Ez zavarba ejtő, mert én úgy látom, lennének egyéb ten­nivalók is a magyar futballban” — nyilatkozta a napokban Krecz Tibor, a Nagyerdei stadiont üze­meltető MSE Kft. marketingve­zetője a dehir.hu-nak. Krecz nem igazán érti, miért van szükség ilyen körülményes eljárásra, ugyanis sta­tisztikailag sem igazolható, hogy a magyar stadionok veszélyes helyek lennének. A debreceni szakember úgy véli: az új módszer csak arra jó, hogy elriasszák a nézőket. A tavalyi szezonban játszott MTK- Diósgyőr (2-2) mérkőzésen pél­dául ötszázan szerettek volna be­menni a vendégszektorba, de a körülményes adatrögzítés miatt mintegy 250 diósgyőri nem láthat­ta az első félidőt, és a stadion előtt kellett várakoznia (a decemberi hi­degben), miközben odabent ment a meccs. ,A vendégszektorban két pénztárba telepítették a rendszert, melyekkel eleget tudunk tenni a törvényi előírások szerinti jegyér­tékesítésnek. Az előírások szerint 5 adatot kell felvinni a rendszerbe, ezért egy jegyértékesítő nem tud 2 jegyet sem kiadni ádagosan percen­ként, így legfeljebb 90-100 belépőt tud eladni óránként” - reagált az eseményekre az MTK. Hasonló problémáról számoltak be a szur­kolók legutóbb a Videoton-Győr és a Debrecen-Puskás Akadémia bajnoki mérkőzések kapcsán is. A cikk folytatása a 12. oldalon. »5THPinNBIZTn(!IW»3p*0. r jnWENVTELEN LKTŔ7BQ MEGHALUNK. PC WEM ALKUSZUNK ,A listázás nem pálya!" Szurkolói tiltakozások országszerte. KÍVÜL TÁGASABB? Két vélemény a szurkolói kártyáról. „Az alaphelyzet az, hogy szept­embertől csak szurkolói kártyá­val lehet magyar stadionban bármilyen meccset megnézni. Az MLSZ utóbbi hetekben ismételgetett nyilatkozataival ellentétben ehhez nem lesz elég egy darab kártya. Lesz egyfelől minden klubnak saját, fényképes kártyája. Ezt a stadionokban lehet kiváltani. De ez csak a hazai lelátóra, illetve idegenben játszva a vendégszektorba érvényes. Nem mindenhová, ahogy az MLSZ állította. Azoknak, akik egyszer is el akarnak menni egy másik csapat meccsére, ki kell váltani­uk mellé egy másik kártyát is. Ez. ugyanúgy fényképes, személyes adatokat tartalmazó műanyag lap. A két kártya nulla éves kortól kötelező, tehát egy apa nem próbálhatja ki, hogy a gyereke csípi-e a focit - ami a fociszur­kolóvá válás történelmi módja Magyarországon -, csak ha fényképes kártyát vált neki, ami szeptember 15. után ezer forint pluszköltség is. Egyben meg­szűnik a lehetőség, hogy egy külföldi magyar bajnokit nézzen, ami egyfelől érthető tiltás, mert minek égessük magunkat, másfelől még az MTK meccsein is mindig szokott lenni egy-két turistacsapat. Hát soha többet nem lesz a büdös életben, mert azt nálunk előre bejelentették, hogy meccsnapon eleve nem lehet klubkártyát váltani. Az NB I kinyírva, jöhet a válogatott. A válogatottnak még vannak szurkolói, ami a jelek szerint nem tetszik az illetékeseknek, ezért mostantól ezekre a meccsekre is csak futballkártyával vehetsz jegyet. Az MLSZ sajtóosztálya arról még nem kapott tájékoztatást, hogy a vidékiek hol válthatnak futballkártyát. A rendszer elképesztő, hiszen gyakorlatilag konzerválja, hogy soha ne nőhessen nagyobbra az NB I szurkolótábora. Kívülről, új szurkolóként gyakorlatilag nem tudsz bejutni a rendszer­be. Hiszen ki az, aki úgy, hogy még nem tudja, jó szórakozás-e meccsre járni, hajlandó elmenni valahová, kiállni egy sort, meg­adni egy rakás érzékeny adatát, fotózkodni, majd ezrest fizetni, hogy kipróbálhassa az egészet. Egyelőre nem találok szavakat." (Szily László, Cink.hu} A Magyar Labdarúgó Szövetség a klubkártya rendszer egysé­gesítésével nyújt segítséget a kluboknak és a szurkolóknak a hazai labdarúgó mérkőzésekre szóló jegyek megvásárlásához. (...) 2014. szeptember 15-től már csak klubkártyával lehet az NB 1-es csapatok mérkőzé­seire jegyet vásárolni mind a jegypénztárakban, mind pedig online felületeken! A klubok 2014. szeptember 15-ig minden szurkoló számára ingyenesen állítják ki a klubkártyákat (az MLSZ ugyanis minden klub által kiadott minden kártya után fizet az egyesületeknek), szeptember 15-ét követően viszont csak térí­tés ellenében lehet hozzájutni a klubkártyákhoz. A kártyák kiállítása úgy történik, hogy a klubok felveszik a jog­szabály által előírt adatokat (a szurkoló nevét, születési helyét és idejét), elkészítik a kártyára kerülő fényképet (illetve az esetleges egyéb pt, biometrikus kódot), majd kinyomtatják és kiadják a kártyákat. A felvett adatok kizárólag a klub rendsze­rébe kerülnek. A szeptember 7-ei, Észak-ír- ország elleni Eb-selejtezőre történő jegyváltáshoz még nem lesz szükség klubkártyára vagy futballkártyára és bár a Ferenc­város új stadionjában játszik majd a válogatott, a beléptetés­kor az MLSZ nem alkalmazza a vénaszkennert. A klubkártya egy speciális fajtája az úgynevezett fútballkártya, amelyet az MLSZ bocsát ki azok­nak, akik nem kötődnek egyet­len klubhoz. Egy szurkoló egy klubkártyát és egy futballkártyát válthat ki, s ezek bármelyikével bármelyik NB I-es, kupa-, vagy válogatott mérkőzésre vehet jegyet, amennyiben a rendező klub erre lehetőséget biztosít." Varga Sándor (MLSZ)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents