Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-19 / 191. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 19. www.ujszo.com Sokszor indokolatlanul emelnek árat Tanévkezdéskor sokat kérnek az albérletért ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A tanévkezdés előtt egyre több albérletet kínálnak az interneten, szakértők szerint ebben az időszakban elővigyázatosnak kell lenni, ugyanis ilyenkor gyakran előfordul, hogy a nagyobb kereset miatt a csillagos égig szöknek a bérleti díjak. Az albérletek ára az országban az elmúlt egy évben érdemben nem változott, viszont minden év augusztusában és szeptemberében, a városokba érkező diákok miatt eltúlzott árakért is kínálnak kiadó szobákat és lakásokat. Rudolf Krížik, a Re/Max ingatlanügynökség igazgatója szerint piackutatást kell végezni, mielőtt valaki aláírja a bérleti szerződést, hogy az adott helyhez és lakás felszereléséhez megfelelő havi díjat kapjon. „Pozsonyban egy egyszobás lakás havi bérlete 250 eurónál kezdődik, a háromszobás lakásoké már a 700 eurót is elérheti” - mondta Krížik. A diákoknak praktikus olyan helyen választani lakást, ahonnan könnyen bejutnak az iskolába. Az iskolához közeli vagy az olyan albérletek is praktikusak, melyek tömegközlekedési összeköttetése a várossal nem problematikus a sűrű forgalom szempontjából, például villamossal forgalmi dugók idején is aránylag gyorsan eljutnak a külvárosokból a központba. Az albérletek árát minden lakás tulajdonosa maga határozza meg, elsősorban annak fényében, milyen nyereséget Olcsóbb a kollégium, mint az albérlet, ám nem mindenkinek jut hely (Képarchívum) akar elkönyvelni a lakásból. A bérleti díj már tartalmazhatja az energiaárakat, de gyakran a villanyáram vagy vízfogyasztást még külön ld kell fizetni. „Bevált szokás, hogy a bérlő a kéthavi bérleti díjnak megfelelő összeget kér előre, illetve egy visszatérítendő letétet arra az esetre, ha a lakásban valamit javítani kellene a bérlők távozása után. Ha nem lesznek károk, a letétet vissza kell fizetni a bérlőnek” - mondta az ingatlanügynökség vezetője. A bérletről szóló szerződést is jól át kell tanulmányozni, különösen azt, hogy milyen feltételek alapján van lehetőség a bérleti díj megemelésére. A szerződésekben minimum egy évre fix bérleti díjat szoktak meghatározni. Nem ártana, ha az albérlő még a beköltözés előtt lefényképezné a lakást, ugyanis kiköltözés előtt az eredeti állapotban kell visszaadni az ingatlant, (dem) Albérletek ára Város 1 szobás lakás 2 szobás lakás 3 szobás lakás Pozsony 250-350 350-500 450-700 Rimaszombat 140-150 220-260 300-340 Nagyszombat 270-350 330-450 400-650 Megj.: az árak havi bérleti díjakat jelentenek euróbán. • Forrás: Re/Max RÖVIDEN Öt új párt alakult idén, egy megszűnt Pozsony. Öt új pártot jegyzett be év elejétől a belügyminisztérium, és csupán egy szűnt meg. Utóbbi a szlovák politikai élet egykori meghatározó formációja, a HZDS volt, melynek egyes politikusai más pártokba épültek be. Ilyen az SDS (Strana demokratického Slovenska), amelynek élére Sergej Kozlík, a HZDS egykori vezető embere került. Azóta felröppent a hír, hogy egy másik párt használná a HZDS nevet. Idén jegyezték be Radoslav Procházka Sieť (Háló) nevű pártját, valamint a Trebišov nahlas, a Mladá Petržalka és a Jednota - lavicová strana Slovenska nevű alakulatokat is. Az országban jelenleg 154 bejegyzett politikai párt vagy mozgalom működik. Közülük 68 aktív, 86 pedig a feloszlás fázisában van. (TASR) Jövőre később írják a Monitort Pozsony. A korábbihoz képest jövőre egy hónappal később zajlik a Monitorként is ismert Tesztelés 9 nevű alapiskolai tudásszintfelmérő. Az Oktatásügyi Szabványosított Mérések Nemzeti Intézete (NÚCEM) ugyanis eleget tesz az iskolák kérésének, közölte Romana Kanovská, a NÚCEM igazgatója. Mint mondta, az igazgatók az elmúlt évek során egyöntetűen azt javasolták, hogy később tartsák a tesztelést. 2015-ben tehát már nem márciusban, hanem április 8-án írják a kilencedikesek a Monitort, a pótterminus pedig április 21-én lesz. (TASR) Az elnöki hivatal kevesebb pénzt kap, mint tavaly, amikor még Ivan Gašparovič volt az államfő Nem prioritás az oktatásügy Pozsony. A pénzügyi és a gazdasági tárca kiadása csökken a legnagyobb mértékben, ám az oktatás- és az egészségügy lehet a 2015-ös költség- vetés legnagyobb vesztese. A minisztériumok tételei még változhatnak, ám a tervezet már sokat elárul a trendekről. ÖSSZEFOGLALÓ A kisebbségi kultúrákra jövőre is annyit szán a kormány, mint idén, vagyis 3,82 milliót. Ennél csak az első Fico-kor- mány idején volt alacsonyabb a pályázati keret. Új rendszer kellene az éves keret meghatározására, ebben egyetért a Híd és az MKP is. Ha a kisebbségek alkotják az ország lakosságának például 15 százalékát, akkor az ország kulturális kiadásainak 15 százalékát fordítsák a kisebbségi kultúrák támogatására, véli Bugár Béla. „Ezt azzal szokták elutasítani, hogy a kisebbségiek részesednek a többségi kultúrából is. De hát látniuk kellene, hogy ez fordítva is így van, hisz egy magyar többségű faluban a falunap a helyi szlovákoknak is szól” - vélekedik a Híd elnöke. Fico 2012-ben status quót ígért, emlékeztet Szigeti László, az MKP ÖT elnöke. „Ez az én olvasatomban annyit jelent, hogy a kisebbségekre szánt költségvetési kiadások sem változnak. Viszont ahogy látjuk, csökkennek. Pedig a kisebbségek tagjai ugyanolyan adófizetői ennek az országnak” - mutat rá Szigeti. Nagy vesztesek A kormány jövőre sem ad többet az oktatásügynek, sem az egészségügynek. Előbbi büdzséje a pénzügyminisztérium által múlt pénteken bemutatott tervezet szerint 1 százalékkal lesz szerényebb az ideinél, pedig már az is elég kevés. A központi költségvetés (ebben a minisztériumok kiadásai mellett az állami hivatalok és intézmények kiadásai is szerepelnek) kiadási oldala 17,39 milliárd eurós, ennek 8,5 százaléka lesz oktatási célokra fordítva. Ha a nemzeti össztermékhez (GDP) mérjük, még mindig nem éri el a 2 százalékot (pontosan 1,95%). Ezzel Szlovákia továbbra is az okta* tásügyre legkevesebbet költő államok között van, a szomszédos országok többsége is jobban teljesít ezen a téren. Ráadásul az oktatásügy büdzséjének negyede uniós forrásból származik, e nélkül még tragikusabb lenne a helyzet (GDP-arányosan csak 1,48%). Sokat kap a kormányhivatal Az egészségügy sem számít a kormány jövő évi prioritásai közé: közel 8 százalékkal kevesebb pénzt kap, mint idén. Hasonlóan mostohán bánik a kormányzat a kultúrával is: öt és fél százalékkal kevesebbet kap a Marek Maďarič által irányított tárca, mint 2014-ben. Ezek az összegek még változhatnak, hiszen csak a pénzügy tervezetéről van szó, ám a gyakorlat olyan, hogy csak minimálisan szokott módosulni a költségvetés az eredeti változathoz képest. Jelentősen megnő a kormányhivatal büdzséje: több mint kétszer annyi pénzből gazdálkodhat Igor Federič, mint idén. Ennek nagy része annak a számlájára írható, hogy jövőre 40 millió eurós uniós forrást a kormányhivatalon keresztül akar felhasználni a kabinet. Eddig úgy néz ki, a jövő évi költségvetés legnagyobb nyertesei a védelmi, a földművelésügyi és a szociális tárca lesznek. (MSz, vps) A költségvetés sarokszámai 2014 2015 wmmm Parlamenti hivatal 26 460 034 23 557 975-11,0% Elnöki hivatal 4 014 466 3 955 377-1,5% Kormányhivatal 22 568 224 72 732 682 222,3% Külügyminisztérium 115 741 487 119 920 496 3,6% Védelmi minisztérium 744 723 598 796 768 402 7,0% Belügyminisztérium 2 017 679 491 2 054 831 706 1,8% Igazságügyi minisztérium 315 788 884 306 447 302-3,0% Pénzügyminisztérium 547 788 138 411 832 332-24,8% Környezetvédelmi minisztérium 399 040 889 652 344 676 63,5% Oktatási minisztérium 1 482 326 160 1 465 765 581-1,1% Egészségügyi minisztérium 1 303 653 587 1 204 017 715-7,6% Szociális ügyi minisztérium 2 110 678 787 2 237 489 346 6,0% Kulturális minisztérium 182 473 214 172 512 728-5,5% Gazdasági minisztérium 414 276 741 293 864 018-29,1% Földművelésügyi minisztérium 1 108 336 967 1 184 135 915 6,8% Közlekedési minisztérium 2 257 016 865 2 058 143 891-8,8% • Forrás: pénzügyminisztérium Orosz embargó: szükség esetén Brüsszel újabb intézkedéseket hoz a héten 125 millió a gazdák kárpótlására az EU-tól ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Bizottság tegnap 125 millió eurót szabadított fel az orosz mező- gazdasági embargó által sújtott termelők támogatására. .Augusztus 18-ai hatállyal olyan közös agrárpolitikai vészhelyzeti intézkedéseket léptetek életbe, amelyek számos zöldség- és gyümölcstermék kínálatát csökkenthetik az európai piacon, ha az elkövetkező hónapokban túlságosan megnő az árszint okozta nyomás” - nyilatkozta Dacian Ciolos, az EU mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa. A brüsszeli döntés szerint a piacokon többletként jelentkező zöldségek és gyümölcsök egy részét kivonják, azokat ingyenesen átadják gyermekintézményeknek és szeretetszolgálatoknak, a termelőket pedig kompenzálják. Az intézkedés a paradicsomra, paprikára, retekre, karfiolra, almára, körtére, szőlőre, uborkára és több más olyan idényjellegű terményre vonatkozik, amelyek tárolása nem megoldott és nincs alternatív piacuk Oroszország kiesésével. Ezzel Brüsszel elejét kívánja venni annak, hogy csökkenjenek a zöldség- és gyümölcsárak. Az érintett termékek termelői - függetlenül attól, hogy tagjai-e valamely termelői szöSegít az EV (Képarchívum) vetkezetnek - képesek lesznek kihasználni ezeket a piaci támogató intézkedéseket. A támogatást november végéig érvényesítik. Egy hete Brüsszel azt közölte, hogy támogatást nyújt az őszibarack- és a nektarintermelők- nek. Ugyancsak tegnap közölték, hogy augusztus 22-én Brüsszelben az EU 28 tagországának szakértői áttekintik az orosz embargó bevezetése óta az unió agrárpiacán bekövetkezett eseményeket, és szükség esetén az ágazat további támogatásának lehetőségét is megvitatják. (MTI, TASR, mi) A környezetvédelmi miniszter állítja, a jogszabályt nem a bírálatok miatt küldi Brüsszelbe Ismét késik a hulladéktörvény beterjesztése ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Visszavonja a hulladékokról szóló törvény tervezetét Peter Žiga környezetvédelmi miniszter, s még mielőtt a kormány, illetve a parlament elé terjeszti, véleményeztetésre küldi az Európai Bizottságba. A tárcavezető mindezt tegnap jelentette be. „Nálunk megszokott gyakorlat, hogy először valamit elfogadunk, aztán megvárjuk, mit mond az unió. Mi ezt most másképp tesszük” - mondta Žiga, elutasítva azt a felvetést, miszerint a jogszabályt a számos bírálat miatt küldi Brüsszelbe. Simon Zsolt, a Híd alelnöke például figyelmeztetett, hogy a tárca a kidolgozásánál ignorál- ta az 1700 szakértői hozzászólást. „Ez is arról tanúskodik, hogy az új hulladéktörvény nem a polgárok érdekeit szolgálja, azoknak az érdekeit, akiket a hulladékgazdálkodás problematikus folyamata a leginkább érint, hanem bizonyos érdekcsoportok elvárásainak próbál megfelelni, akik számára ez egy előnyös üzlet” - nyilatkozta múlt héten Simon. Szerinte a törvénytervezet arra kényszerítené a községeket, hogy saját költségvetésükből fedezzék a szemétszállítást. Az illegális szemétlerakatok ügye is a polgármesterek felelőssége lenne, amit a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) is élesen bírált. Žiga szerint a ZMOS csak a közelgő önkormányzati választások miatt sorolt fel annyi kritikát, mint mondta a tárca csak azt akarta elérni, hogy a lehető leggyorsabban csökkenjen az illegális szemétlerakatok száma az országban. „Ebben az ügyben nem tudtunk megegyezni, mert bármilyen ötlettel, kompromisszummal rukkoltunk elő, azonnal elutasítottak minket” - mondta a miniszter a ZMOS-szal folytatott egyeztetésekről. Talán az egyetlen szervezet, amely egyeden kifogást sem fogalmazott meg a törvénnyel kapcsolatban, a Munkáltatók Országos Uniója (RÚZ) volt. „Egyszerűen nem tudtak megegyezni abban, hogy egyetér- tenek-e vele vagy sem. En ezt megértem, mert annyi tagjuk van, hogy nehéz egyezségre jutniuk” - mondta Žiga. A jogszabály eredetileg jövő januártól lett volna hatályos, az európai véleményeztetés miatt viszont hatályba lépése háromnégy hónappal kitolódhat, (dem, TASR)
