Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-16 / 189. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 16. www.ujszo.com 120 millióra növelnék az RTVS költségvetését Maďarič emelni akarja a koncessziós díjat ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem tartja kizártnak Marek Maďarič kulturális miniszter, hogy belátható időn belül javasolni fogja a koncessziós díjak fokozatos emelését. Véleménye szerint az üzembentartási díj a közszolgálati média legátláthatóbb és legjobb finanszírozási módja, amely egyértelműen hozzájárulhat a műsorkínálat javulásához. „Nyilvánvaló, hogy jelenleg jó minőségű közszolgálati média van az országban, s mindannyiunk érdeke, hogy ez a jövőben is így maradjon” - mondta a TASR hírügynökségnek adott interjúban Maďarič. A miniszter szerint a koncessziós díjak jelenleg túl alacsonyak, mindezt az állami támogatással kompenzálják, ez viszont a díjak megemelése után változhatna úgy, hogy az állam kevesebb pénzt adna az RTVS működésére. Azt, hogy konkrétan milyen összeggel növelnék a díjakat, a miniszter még nem akarta elárulni. „Egy biztos, ha nem emelnénk az RTVS költségvetését, akkor a jövőben az állami támogatást kellene megemelni, amire jelenleg nincs pénz. Ellenkező esetben az RTVS nem lenne képes tovább fejlődni. Tudatosítani kell, hogy míg az RTVS költségvetése alig 100 millió euró, addig a cseh közszolgálati tévé és rádió 350 millió éves költségvetésből gazdálkodhat, ami jelentős különbség” - mondta Maďarič. A koncessziós díj jelenleg havonta 4,64 euró. Václav Mika, az RTVS vezérigazgatója szerint ha a költségvetést nem sikerül a jelenlegi 97 millió eu- róról legalább 120 millióra növelni, akkor a közmédia 2015-ben anyagi szükséghelyzetbe kerülhet, (dem) RÖVIDEN Nem volt Radičová-kód Pozsony. Bizonyítékok híján hamarosan leállítja az eljárást a rendőrség az úgynevezett Radičová-kód ügyében - közölte tegnap az aktualne.sk portál a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség vezetőjének, Dániel Gogának a kijelentésére hivatkozva. Az ügy még 2011 májusában történt, a titkos főügyészválasztás során. Robert Fico az akkori ellenzéki Smer elnöke azzal vádolta meg a kormánypártokat, hogy ellenőrző mechanizmust működtettek a titkos főügyészválasztás során, s ezáltal megsértették a titkos választás elvét. Ezt a mechanizmust nevezte el Radičová-kód- nak. A rendőrség ezt vizsgálta éveken át, de bizonyítékot nem talált. (SITA) OTP: 153 milliárd forint veszteség Budapest. Az OTP Bankcsoport a második negyedévben 153,1 milliárd forint adózás utáni veszteséget könyvelt el az egy évvel korábbi 40,6 milliárd forint nyereség után. A bankcsoport teljesítményét az egyszeri tételek befolyásolták - állítja Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. Ezek szerinte 192 milliárd forint mínuszt jelentettek a bankcsoport adózás utáni eredményében, ezek nélkül a korrigált eredmény 39 milliárd forint nyereség volt. A korrekciós tételeknek hívott leírások két tényezőből tevődtek össze: a devizahiteles csomag miatt képzett céltartalék 176,1 milliárd forintos eredményrontó hatásából és az ukrán leánybankkal kapcsolatos tartalékképzésekből. (MTI, TASR) A kiadásokjövőre 705 millió euróval csökkennek A pénzügy visszafogottabb költségvetést tervez jövőre ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az állami költség- vetés hiánya, az idei 3,28 milliárd euróról, jövőre 2,88 milliárd euróra csökken - derül ki az állami költségvetés középtávú tervezetéből, amit a pénzügyminisztérium tegnap tett közzé. A hatályos jogszabályok szerint a tárcának a tervezetet legkésőbb augusztus 15-ig kell benyújtania a kormánynak, amit ezúttal is az utolsó pillanatban teljesített. A tervezet szerint az állami költségvetés kiadásai jövőre az idei évhez képest 705 millió euróval, 16,7 milliárd euróra esnek vissza, miközben a bevételek 233 millió euróval nőnek, elérve a 13,8 milliárd eurót. Az államháztartás hiánya jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 2,49 százalékára, 2016- ra 1,43,2017-re pedig 0,39 százalékára esik vissza. A bruttó államadósság az elmúlt év végén a GDP 55,4 százalékát tette ki, és a pénzügy szerint ez nem változik idén sem, az elkövetkező években azonban már enyhe csökkenés várható. A reálbérek idén 2008 óta nem látott ütemben nőnek, ami elsősorban az alacsony inflációnak köszönhető. A tárca szerint idén alig 0,3 százalékkal nőnek az árak a tavalyiakhoz képest. (mi) A Híd előbb a képviselői helyek elosztásáról akar megegyezni a jobboldali pártokkal Nesrovnal kilépett az SDKÚ-ból Nesrovnal egy hete még maradást ígért Frešónak (TASR-felvétel) Pozsony. Kiéleződött a főpolgármesteri posztért folytatott harc. Ivó Nesrovnal tegnap hivatalosan is kilépett az SDKÚ- ból, s független jelöltként pályázza meg a főpolgármesteri széket. ÖSSZEFOGLALÓ Amiről az elmúlt napokban csak hallani lehetett, tegnap megtörtént, s Nesrovnal délelőtti sajtótájékoztatóján bejelentette, kilép az SDKÚ-ból, s független főpolgármester-jelöltként indul az önkormányzati választáson. Elhatározását néhány nappal azután jelentette be, hogy Radoslav Procházka, a Sieť elnöke elmondta: pártja csak abban az esetben tudná támogatni jelölését, ha kilépne az SDKÚ-ból. A Sieťnek néhány hete még nem volt gondja azzal, hogy Nesrovnal az SDKÚ tagja. Egyelőre nem tudni, hogy a Sieť beáll-e mögé. A vállalatok felosztása is zavarta Nesrovnal - saját bevallása szerint - nem azért távozott a pártból, hogy megszerezze a Sieť támogatását, hanem azért, mert januártól nem sikerült egy olyan jobboldali megegyezést tető alá hozni, amely megfelelő erőt képviselne a Smer támogatását élvező Milan Ftáčnik jelenlegi főpolgármesterrel szemben. ,Azt kell, hogy mondjam, csalódott vagyok. Elsősorban azért, mert a tárgyalások szinte kivétel nélkül mandátumokról, százalékokról, posztokról, s pozsonyi vállalatokban való befolyásról szóltak” - mondta tegnap Nesrovnal. Nesrovnal meggyőződése, hogy a politikai egyezségek, üzletek és játszmák miatt van 25 évvel a rendszerváltás után Pozsony ilyen szomorú állapotban. „Én értem, hogy kompromisszumok nélkül az ön- kormányzati politika sem létezhet, de ezt már kicsit sokal- lom. Három hónappal a választás előtt a jobboldali pártok semmiben sem tudnak megegyezni, és senkit sem zavar, hogy ennek következményeként Pozsonyban folytatódhat Ftáčnik és a Smer uralma, s fennáll a veszélye annak, hogy városunk tovább éli életét egyértelmű vízió vagy a felmerülő problémák megoldása nélkül” - fűzte hozzá Nesrovnal. Az SDKÚ pozsonyi regionális szervezetének elnökségi tagja, Slavomír Frešo tegnap meglepőnek nevezte Nesrovnal kijelentését arról, hogy a koalícióról szóló tárgyalások csak a vállalatokban való befolyás elosztásáról szóltak. „Ő hozta fel a tárgyalásokon elsőként azt, milyen személycseréket hajtana végre az egyes vállalatokban, például a közlekedési vagy hulladékgazdálkodási vállalatokban, ezért nem egészen értem, miért hivatkozik most arra, hogy az erről szóló vita zavarta” - mondta Frešo. Véleménye szerint az SDKÚ Nesrovnal kilépése után is azon lesz, hogy a városban sikerüljön a lehető legszélesebb jobboldali koalíciót létrehozni. A Híd nem állít saját jelöltet A Híd még nem tárgyal a fő- polgármester-jelültekről. Sólymos László, a Híd alelnöke lapunknak elmondta, a párt egyelőre még nem döntött arról, hogy kit támogat majd a főpolgármesteri posztra. „Saját jelöltet nem indítunk, nem akarjuk tovább osztani a jobboldali szavazatokat - magyarázta Sólymos. - Szeretnénk, ha a válaszások után jobboldali főpolgármestere lenne Pozsonynak.” A KDH által támogatott Milan Kňažko és Nesrovnal támogatását sem zárta ki teljesen. A Híd jelenleg a jobboldali pártokkal tárgyal a koalícióról, vagyis előbb a fővárosi és az egyes városkerületek képviselői helyeinek elosztásában akarnak megegyezni. ,A főpolgármester-jelöltekről csak a koalíció létrehozása után akarunk tárgyalni” - jelentette ki Sólymos. Szerinte a tárgyalások azért is olyan vontatottak, mert a legtöbb politikus nyári szabadságát tölti. „Eddig két alkalommal sikerült tárgyalóasztalhoz ülni, de az Ivó Nesrovnal által említett cégek felosztása egyiken sem került szóba” - mondta a Híd alelnöke. Szerinte Nesrovnal a gazdasági pozíciók felosztására vonatkozó kijelentése már a kampányának indítását jelentették. Nesrovnal kilépését az SDKÚ-ból és azt, hogy független jelöltként indul, Sólymos nem akarta kommentálni. Eddig öt jelölt neve ismert Nesrovnalon kívül a jelenlegi főpolgármester, Ftáčnik is indul a választásokon. A Smer tegnap bejelentette, támogatni fogja, Ftáčnik pedig közölte, továbbra is független jelöltnek tartja magát. „Az, hogy támogatnak nem jelenti automatikusan azt, hogy a Smer jelöltje vagyok. Másrészt nyíltan vállalom, hogy a Smer szociális politikája állt hozzám mindig is a legközelebb” - nyilatkozta tegnap Ftáčnik. A további főpolgármester-jelöltek a KDH által támogatott Milan Kňažko, Andrej Palacko fényképész, illetve Miroslav Dragun polgári aktivista, (dem, lpj, SITA) A felajánlott munkát viszonylag kevés segélyen élő utasította vissza, alig ötszázaléknyian A önkormányzatoknál dolgoznak a legtöbben LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Júliusban összesen 87 926 munkaajánlatot sikerült közvetítenie munkaügyi központoknak a segélyen élőknek. Az elmúlt hónapban ugyanis a legtöbb segélyen élőnek legalább 4 napot, 32 órát le kellett dolgoznia. A legtöbb közmunkát a települések önkormányzatai biztosították, de a hivatal civil szervezetekkel is együttműködik. „Összesen 2701 önkormányzattal és 642 egyéb szervezettel kötöttünk megállapodást” - tájékoztatta lapunkat Veronika Čierna, a központi munkaügyi hivatal munkatársa. A munkaügyi hivatalok a koordinációs feladatok elvégzésére 840 új alkalmazottat vehettek fel. A legtöbb munkaajánlatot a keleti Munkaajánlatok száma egyes régiókban* Sor- Járás/Régió rend Munkaajánlat Elutasítás Kassa 9170 171 HEjij Érsekújvár 5021 337 Ej [Eperjes 3804 77 K]j Nagymihály 3119 124 3079 102 m 1 Késmárk 3051 50 ■Q Léva 2881 188 KE Tőketerebes 2693 185 Eli Losonc 2596 129 Komárom 2488 221 pbij Rozsnyó 2169 40 B'Hh Rimaszombat 2139 204 liTil Dunaszerdahely 1833 68 Galánta 1186 58 Mďri Nagykürtös 1000 28 ÜE$ Bazin 561 63 * a munkahivatalok által júliusban felajánlott, 32 órás kötelező munkavégzések száma, a lista nem teljes • Forrás: UPSVAR országrészben biztosította a hivatal, az élen a kassai régió áll több mint 9 ezer munka- ajánlattal. A felajánlott munkát viszonylag kevesen utasítják vissza, nem kockáztatják a segély megvonását. Inkább kiskapukat keresnek, sokan kiíratják magukat. Országos szinten a visszautasítások aránya 5% körül mozog, összesen 4559 ember. Korábban arról tájékoztattak, hogy azokban a régiókban, ahol nem tudnak egy adott hónapban mindenkinek közmunkát biztosítani, ott a segélyen élők felváltva dolgoznak majd. A segély ugyanis akkor is jár, ha a hivatal nem tud munkát ajánlani. „Ha a központ felváltva alkalmazza a rászorulókat, akkor erről tájékoztatja az érintetteket - vagyis mindenki tudni fogja, hogyha most nem kapott munkaajánlatot, a következő hónapban majd kap, és aki most dolgozott, az a következő hónapban nem fog” - mondta lapunknak korábban Peter Zeman, a hivatal szóvivője. Čierna szerint ilyen esetek a legtöbbször a városokban fordultak elő. Čierna szerint a 2014-16-os időszakra 9 millió eurót irányoztak elő a program költségeire, ebből 8,16 millióba kerülnek a bérek és a biztosítás, 838 ezer eurót pedig a munkaeszközökre és a munkavégzéshez kapcsolódó egyéb költségekre fordítanak. A jogszabály jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van, mivel az ellenzéki képviselők és az ombudsman is alkotmányellenesnek tartják, hogy az alanyi jogon járó szociális segélyért dolgozni kell.
