Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)

2014-08-14 / 187. szám, csütörtök

1121 Virágoskert 2014. augusztus • www.ujszo.com KERTÉSUDVARl Szaporítsuk gyorsan és egyszerűen évelő virágainkat öbb módja van ennek az egysze­rű és gyors műve­letnek: legszebb virágainkat szaporíthatjuk tőosztással, hagymával, rizómával, szár-, gyökér­vagy levéldugvánnyal, buj- tással, gyökérrel, ritkáb- ^ ban oltással (azálea, kúszó fátyolvirág) és oltással (citrus­félék). Összeállí­tásunkban az egyes szaporítási módokat mutatjuk be. TŐOSZTÁS A növényt - pl. százszor­szép, ámyékliliom, bugás lángvirág, varjúháj, kauká­zusi zergevirág, madárhúr, tavaszi békaszem - kiássuk a földből, tövét több részre szedjük. Ügyel­jünk arra, hogy minden résznek elegendő gyökere és föld feletti rügye legyen. Minden egyes részt az előre elkészített helyre kü­Már most kell tennünk azért, hogy jövő tavasszal még több, még szebb virág díszítse kertünket. Az évelő virágok szaporí­tása augusztusban a legidőszerűbb. lön-külön ültetjük. Gödröt vágunk, vizet öntünk bele, majd belehelyezzük a nö­vényt, s ráhúzzuk a földet. Őszig gyökeret ereszt, és jövőre már virágozni fog. mával vagy gyökértörzzsel szaporítható, mint például az illatos harangvirág. Több növény fiatal palántákat, indákat növeszt - mint pl. a indás ínfű -, ezeket könnyen levághatjuk az anyanövényről, és kedvünk szerint bárhová elültethet­jük. HAGYMAGUMÓ Főleg a dáliát és a kard­virágot szaporíthatjuk hagymagumóval, amelyen minden évben új gumókez­demények nőnek. Ezeket nem ősszel, hanem a jövő év tavaszán, áprilisban kell elültetetni. Most csak az a feladatunk, hogy kiássuk, osztályozzuk és fagymen­tes helyiségben sötétben, hűvös helyen teleltessük a hagymagumókat. DUGVÁNY Készíthetünk dugványt jól fejlett oldal- vagy csúcshaj­tásból, de ügyeljünk arra, hogy a hajtáson legyen né­hány levél. így szaporíthat­juk a muskátlit, a fuksziát, a borostyánt, a tatárvirágot és a krizantémot. Gyökér­dugvánnyal szaporítjuk a szellőrózsát. Éles késsel vágjunk le a gyökérből egy 15-20 cm-es darabot. Ügyeljünk arra, hogy az olló vagy a kés éles legyen, ne roncsoljuk a gyökereket. SARJ HAGYMA A hagymás virágok - pl. tulipán, nárcisz, jácint, ta­vaszi tőzike, hóvirág, liliom - sarjhagymát növeszte­nek, ezzel szaporíthatok. Júniusban-júliusban fel­szedjük a virághagymákat a földből, s augusztusban- októberben újra elültetjük, külön-külön a sarjhagymá- kat is. Az ideális mélységet a hagy­ma szélességének kétszerese adja meg. Ha ládába vagy virágtartóba ültetjük, akkor koratavasszal már gyönyörködhetünk a virágokban. GYÖKÉRTÖRZS (RIZÓMA), INDA Néhány növény föld alatti részével, a rizó­AZ OLVASO KERDEZ - A SZAKEMBER VÁLASZOL Meddig tarthatjuk a szabadban szobanövényeinket? Jelige: Tanácstalan. „Soha nem tudom, mikor kell a nyárra kitett szobanö- vényeket ismét bevinni. Ennek aztán mindig meg­fizetem az árát: egy-két növényem elpusztul." Bár augusztusban az éjsza­kák már hűvösebbek, még mindig kint hagyhatjuk a szobanövényeket - hadd nyaraljanak! Számukra a „vakáció" március második felében kezdődik és szeptember első feléig tart. Lehetőleg borús időben vigyük őket ki, hogy foko­Szabó Anna agrármérnök zatosan szokjanak hozzá a hőmérséklethez, és hogy ne égessék meg őket az erős napsugarak. Ha épp napos az idő, helyezzük őket árnyékba. Az azálea, a klívia (kafferli- liom), a dracéna (sárkány­fa), a jukka, az aszpará­gusz, a fikusz és a kínai mályvarózsa a félámyékos helyet kedveli, az üvegágy vagy a fóliasátor pedig a kaktuszoknak, az orchide­áknak és a pozsgásoknak kedvez. A hosszabb ideig tartó esős, hűvös időben így védhetjük meg őket a túlzott nedvességtől, ami árthat nekik. Itt helyez­hetjük el az egyéb trópusi fajtákat, főleg a fiatal növé­nyeket, amelyek nyáron át megerősödhetnek. "Több szobanövényt egyenesen a szabadba ültethetünk, főleg a hagymásokat: mint pl. a hajnalcsillagot, továb­bá a virágzókat, mint pl. a fuksziát és a rozmaringot. Ha túl sok napfény éri a növényt, úgy védjük gyökereit a kiszáradástól és a túlhevüléstől, hogy a virágcseréppel együtt helyezzük a talajba. A kisebb cserepeket ládák­ba rakhatjuk, a közöttük lévő helyet pedig tőzeggel tölthetjük ki. A magas nö­vényeket rögzítsük, hogy fel ne boruljanak. Nyáron főleg a gyökérrendszer regenerálódik, ezért ez a fajta „nyaraltatás" a legyengült gyökerű növények védelmére kiválóan alkalmas. A ta­lajnak azonban lazának, tápanyagban és hu­muszban gazdagnak kell lennie. Néha permetezzük meg az egész növényt és a környékét is, ily mó­don mikroklíma alakul ki körülötte. Erre a nap által felmelegített álló vizet használjunk. Nyár végén fokozatosan korlátozzuk az öntözést és a tápolda­tozást, hogy az új hatások vagy hagymák alaposan kifejlődjenek. Az időjárás szerint lassan szoktassuk hozzá a növényeket a zárt környezethez és még mielőtt megérkeznek az alacsony éjszakai hőmér­sékletek, telepítsük őket ismét zárt helyre.

Next

/
Thumbnails
Contents