Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-14 / 187. szám, csütörtök
IKERT ES UDVAR 2014. augusztus • www.ujszo.com 1 Méhészet | ^ TETVEK, MOLYOK, NÜNÜKÉK A legnagyobb gondot az ízeltlábúak közül a varroa okozza, amely sokszor kísérő fertőzést is hoz magával. A kis kaptárbogár európai megjelenése a méhállomány teljes felszámolását jelenti. A tetvek eleszik a táplálékot az anya elől - az anya éhezik, és felhagy a petézéssel. A méhtetű a petéit a mézes sejtek viaszfödelének a belső oldalára rakja. A méz lefedelezésével és a viasz kiolvasztásával elpusztítható. Az anyát dohányfüsttel lehet megszabadítani a tetvektől. Dohányfüsttel a méhekről is leszédíthetők a kaptár fenekére leterített papírra. A nünüke háromkarmos lárvája is méhélősködő, annak a vérét szívja. A nagy viaszmoly és a kis viaszmoly hernyói a lépek megrágásával, a fiasítás körülhálózásával és a viasz elfogyasztásával okoznak károkat. Védekezésképpen ajánlatos a kaptárak fenekének gyakori takarítása és a tartaléklépek kénezése. Jól záródó lépszekrényben köbméterenként 150-200 g kén elégetésével a hernyók és a molyok elpusztíthatok. Jó megoldás a kénezést 10-14 naponként megismételni. Tilos mézet tartalmazó nyitott lépeket kénezni, mert a méz mérgezővé válik. Használatba vétel előtt a kénezett lépeket jól ki kell szellőztetni. A fiasításos keretekből kopogtatással lehet a hernyókat eltávolítani. A méhek ellenségei A méheknek számos ellensége is akad, melyek nagy gondot, kellemetlenséget, sőt a méhek pusztulását, a méhállomány megsemmisülését is okozhatják. Odafigyeléssel és megelőzéssel csökkenthetjük, illetve megszüntethetjük a problémát. LEPKÉK, DARAZSAK, HANGYÁK A halálfejes lepke vagy boszorkánypille közismerten mézrabló. 7 mm-es szűkítő ráccsal védekezzünk ellene, amit ajánlatos már nyár elején felszerelni. A darazsak is sok mézet elhordhatnak, mert hidegebb időjárás esetén a méhek összehúzódva, őrizetlenül hagyják a kijárónyílásokat. A lódarázs a méhekre vadászik, a párzásra kirepülő anyát is elfoghatja. A hangyák és a fülbemászók megdézsmálják a mézet és a virágport, nyugtalanítják a családokat. Védekezni a rovarok fészkeinek elpusztításával, csalétkes üvegekkel vagy méreg alkalmazásával lehet. MADARAK, HÜLLŐK A madarak többsége védett, inkább védekezzünk ellenük, de ne irtsuk őket. Károkozásuk lehet a téli zavarás, amikor zörejükkel felébresztik a rajt, nyáron egy szűz anya elvesztése, ha madár szájába kerül. A méhek ellenségei: cinege, zöld küllő, fecske, tövisszúró gébics, zöld gyurgyalag, darázsölyv. A madarak közül a gyurgyalag vagy méhészmadár a legkártékonyabb, a gyűjtő méheket röptűkben fogja el. Esős, hűvös időben, amikor a méhek nem röpködnek, egészen a kaptárakhoz merészkedik. Ritkán előforduló, védett madár. A hüllők és a kétéltűek is kárt okozhatnak a méhesben. Különösen a földhöz közel eső alsó kijárónyílásokban és a földön fekvő itatókon okoznak károkat. Ismertebbek a barna varangy, zöld varangy, zöld gyík, fürge gyík, fali gyík, homoki gyík. EMLŐS ELLENSÉGEK Az emlősök a méhek ellenségeinek a legveszélyesebb csoportja. Bizonyos fajok megfertőzik, mások fizikailag megsemmisíthetik a méhcsaládot. A méhek ellenségei: erdei cickány, házi egér, pirókegér, erdei egér, keleti sün, európai sün. A sünöket macskaeledellel el lehet szokatni a kaptártól, így nem fanyalodnak rá a méhekre. Az emlősök közül a legveszedelmesebbek az egerek. Nyáron alig okoznak kárt, mert a méhek védekezni tudnak ellenük. Télen a telelőfürtbe húzódott család mellett az egerek behatolhatnak a kaptárba, összerágják a lépeket, megdézsmálják a mézet és a virágport. Állandó zaklatásukkal a család pusztulását okozhatják - egy egérpár a tél folyamán rágásával, mocorgásával olyan stresszt tud okozni, ami képes elpusztítani egy népes méhcsaládot is. A rovarevő cickányok ugyancsak télen válhatnak veszedelmessé. A méheket pusztítják. A kijáró nyílásokra szerelt 7 mm nyílású szűkítő rács biztonságosan megvédi a kaptárt mind az egerektől, mind a cickányoktól. Egérrácsnak bármilyen perforált lemez vagy rács megfelel. AZ EMBER FELELŐSSÉGE A legnagyobb problémát gyakran a felelőtlen ember, embercsoport okozza. Az ember vagy szándékosságból (lopás, mérgezés, megsemmisítés) vagy figyelmetlenségből, hanyagságból, tudatlanságból, kapzsiságból (betegség fel nem ismerése, bejelentési kötelezettség elmulasztása, tájékozódás elmulasztása) okozza a méhek pusztulását. Legjobb, ha mindig jogszerűen járunk el. A lopás megakadályozása érdekében ne fecsegjük ki, hogy hol a méhesünk. Jelöljük meg kaptárainkat maradandó jellel. Tartsuk szem előtt a növényvédelmi szabályokat, állatorvosi előírásokat, ápoljunk jó szomszédi kapcsolatokat. Látogassunk el a méhészeti szakelőadásokra, olvassunk szakirodalmat, folyamatosan tájékozódjunk. Gyakran szemrevételezzük a méhesünket. Biztosítsunk jó hordást kiváltó méh legelő növényeket. A napi feladatokat lelkiismeretesen végezzük el, etessük, gondozzuk és gyógyítsuk méheinket. Gáspár Julianna állattenyésztő mérnök Legismertebb méhészeti tennék a méz. Jellegét a származása, kezelése, előállítási helye és a gyűjtés éve is befolyásolja. A mézre jellemző, hogy a páratelt levegőből vizet szív magába, meghígul, száraz levegőben viszont vizet veszít. 60%-os páratartalmú levegőben a méz tömege változatlan. Nem ajánlom a mézet nedves levegőn raktározni. Teleléskor a födeleden méz meghígul és kicsordulhat a lépsejtből. Méhészeti A méhek a virágporból fedezik a fehérjeszükségletüket. A fiasítás táplálásához fontos a kaptárban felhalmozott pollenkészlet. • A méhviasz a 12-18 napos fiatal dolgozó méhek viaszmirigyének váladéka. A méhek lépet építenek belőle. • Anyapempő a 6-10 napos dolgozó méhek garatmirigyének váladéka, amellyel az anyabölcsőben levő álcákat és az anyát etetik. • A propolisz (méhszu- rok) illatos, balzsamszerű anyag. A dolgozó méhek a rágóikkal gyűjtik a gyantát a fák rügyeiről. A rágótövi mirigyeik váladékával feldolgozzák, végül viasszal és virágporral keverik. A méhek a kaptár belső részein használják fertőtlenítésre, ragasztásra, apró pikkelyek formájában a kaptár réseinek eltömítésére. • A méhméreg a dolgozó méhek méregmirigyének terméke. A méh csak akkor szúr, ha veszélyben érzi magát. A fullánk az áldozatba szakad, és a méh elpusztul. (G.J.) I
