Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-14 / 187. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 14. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 3 Manapság 130 százalékkal több baromfihúst hoznak be Szlovákiába, mint tíz évvel ezelőtt Elüldözik a hazai termelőket Nem egy esetben már a szlovák csomagolás is külföldi baromfihúst rejt (Ján Krošlák felvétele) Pozsony. A baromfitenyésztés világszerte egyre nagyobb szerepet kap, Szlovákiában ezzel szemben ezt az ágazatot is igyekeznek a lehető legjobban leépíteni. A nagy üzletláncok tonnaszámra hozzák be az olcsó, ám silány minőségű külföldi baromfit, teljesen ellehetetlenítve a szlovákiai termelőket. SUSLABÉLA Az elkövetkező tíz évben a leggyakrabban fogyasztott hús a baromfi lesz, több évtizedes hegemóniát követően leszorítva vezető helyéről a sertéshúst - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) valamint az ENSZ Élelmezési Szervezetének (FAO) a felméréséből. Mi a helyzet Szlovákiában? Az utóbbi évtized valósága katasztrofális: tíz év alatt ugyanis csaknem 130 százalékkal emelkedett a baromfi-behozatal az országba. A számok riasztóak: míg 2004-ben 26 ezer tonnányi baromfit hoztak be az országba, két évvel ezelőtt ez a mennyiség 58,5 ezer tonnára emelkedett. Már önmagában ez a mutató is riasztó, ennél is felháborítóbb azonban, hogy a külföldről behozott baromfi minősége az esetek többségében gyatrának minősíthető, miközben az importált termékek gyakran antibiotikumot tartalmaznak. „Az uniós szabályok ugyanakkor egyértelműen kiemelik, hogy a csirkehús sem tartalmazhat antibiotikumot” mondta lapunknak Dániel Molnár, a Szlovákiai Baromfiszövetség elnöke. A baromfitenyésztők nem rejtik véka alá, hogy a gazdálkodás egyre bonyolultabb és anyagilag is igényesebb számukra. Az egyes farmokon arra panaszkodnak, hogy problémáik vannak az értékesítéssel. A felvásárlás akadozik, s ahogyan a sertéstenyésztők, ugyanúgy a baromfitenyésztéssel foglalkozók is neheztelnek a feldolgozó kapacitások hiányára. Két évvel ezelőtt a honi tenyésztők valamivel több, mint 57 ezer tonna baromfihúst állítottak elő, ezzel szemben a behozatal elérte a már jelzett 58,5 ezer tonnát. „Nagy gond, ha a behozatal túlszárnyalja a hazai termelést” - vallja Molnár. A baromfi-behozatalból a legnagyobb arányban Csehország részesedik, az összimportnak az 52 százalékát biztosítja nyugati szomszédunk. Magyarország és Lengyelország ugyanazon szinten, csaknem 20 százalék körül veszi ki részét a behozatalból. A baromfiágazat szakemberei nem győznek figyelmeztetni a külföldről behozott csirkehús veszélyeire. „A román csirkemell egyszerűen nem lehet jó minőségű, azért is olyan alacsony az ára a boltokban, a nagy üzletláncok ugyanis tonnaszámra vásárolnak külföldi baromfit, hogy azt kedvezményes áron kínálják a vásárlóknak” - hangsúlyozza az országos baromfiszövetség elnöke. Molnár külön kiemeli, hogy a vásárlásnál a termék előállítójára kellene ügyelniük a vásárlóknak, hiszen gyakran megtörténik, hogy a csomagoló ugyan szlovákiai, ám a tenyésztő román vagy brazil. Idén a gazdáknak a legtöbb gondot a felvásárlási ár jelenti, amely alacsonyabb, mint tavaly A rossz időjárás miatt elhúzódik az aratás ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az elmúlt napok rendkívül kedvezőtlen időjárása jelentős mértékben lelassította az aratást, miközben a betakarításra váró gabona minősége egyre rosszabb - figyelmeztet Stanislav Nemec, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) szóvivője. Szerinte több helyen teljesen leálltak a betakarítással, mivel a heves esőzések miatt a kombájnokkal nem tudták megközelíteni a gabonatáblákat. „Ilyentájt már az őszi repce vetésével kellene foglalkozniuk a gazdáknak, ezzel szemben még a gabona aratásával sem végeztek” - panaszkodik Nemec. Mindez azonban elsősorban az északi járásokra érvényes, hiszen az SPPK e heti elemzése szerint országos szinten a repcének eddig már a 96, az őszi árpának pedig a 94 százalékát betakarították. A sűrűn vetett gabonának még ugyan több mint az ötödé vár betakarításra, az idei hektárhozam azonban eléri az 5,37 tonnát, ami 1 tonnával több, mint tavaly. Nagyjából ugyanennyivel nőtt a repce és az őszi árpa hektárhozama is, az előbbi esetében ez 3,58, az utóbbiéban 4,81 tonna. „A repcénél rekordméretű hozamról beszélhetünk” - nyilatkozta Nemec, aki szerint az időjárás mellett a gazdáknak a legtöbb gondot továbbra is a felvásárlási árak jelentik, amelyek elmaradnak a tavalyiaktól, (mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Ciprusi lehet a Doprastav díjasok 2 eurót fizetnek, a hat éven aluliak számára pedig ingyenes a belépés. (TASR) Pozsony. Szlovákia egyik legnagyobb építőipari cégének, a Doprastavnak - amely még március végén kért csődvédelmet maga ellen - hamarosan új tulajdonosa lehet. A Trend gazdasági hetilap információi szerint a cég tavaly 10 millió eurós kölcsönt kapott a brit-ciprusi Tempelis Limited társaságtól, amit ha nem fizet vissza időben, a Tempelis átveheti az ellenőrzést a Doprastav felett. A Trend szerint az építőipari cég ezzel a legjobb úton van afelé, hogy egy adóparadicsomból irányítsák. (SITA) Jövő héten nyit az Agrokomplex Nyitra. Egy hét múlva, augusztus 21-én nyitják meg a nyitrai vásárvárosban az Agrokomplex mezőgazdasági szakvásár 41. évfolyamát. A négynapos nemzetközi bemutató során több mint 26 ezer négyzetméteren 450 társaság mutatkozik be. A vásár reggel kilenc és este hat óra között látogatható, a belépő idén 4 euró, a diákok és nyugVisszaütnek az orosz szankciók Brüsszel. A legtöbb európai piacon ma látnak napvilágot a második negyedéves gazdasági adatok, azonban a kilátások korántsem biztatóak. Az igazán kemény szankciókat csak az elmúlt hetekben fogadta el az Európai Unió Oroszország ellen, ám szakértők szerint már ezek lehetősége is éreztette hatását régiónk gazdasági növekedésén. A ke- let-közép-európai országok sérülékenyen reagálhatnak a konfliktus elhúzódására, különösen arra, ha a feszültség tovább nő - szögezték le a Morgan Stanley elemzői. A zloty, a cseh korona és a forint 1,5% körüli gyengüléssel reagált a külgazdasági környezet romlására. Ezzel az öt legrosszabbul teljesítő valuta között szerepelnek. Szlovákia exportjából négy százalékkal részesedik Oroszország, ezért az elemzők itt inkább a közvetett hatással, a nyugat-európai gazdaság lassulása miatt csökkenő szlovák kivitellel számolnak. (TASR, Ng.) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA ■■ECIZrSZEIBIiLZIIZIIZIHBS ■fJr.yww» Angol font 0,7997 H Lengyel zloty 4,1945 D Cseh korona 27,839 Magyar forint 314,08 D Horvát kuna 7,6320 Román lej 4,4361 n Japán jen 136,89 Hl Svájci frank 1,2135 D Kanadai dollár 1,4593 CT USA-dollár 1,3360 n VETEL - ELADAS 1 BANK iEHE£XÍ CSEH KORONA FORINT Sberbank 1,38-1,30 28,68-27,01 328,49-300,19 OTP Bank 1,39-1,28 29,10-26,65 328,43-300,74 Postabank 1,38-1,29 28,85-26,90Szí. Takarékpénztár 1,38-1,29 28,64-27,05 328,16-299,89 Tatra banka 1,38-1,30 28,68-27,01 326,74-301,90 ČSOB 1,37-1,30 28,60-27,17 ISHMHH Általános Hitelbank 1,38-1,29 28,72-27,05 328,23-299,97 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Csökkentek a kamatok, olcsóbbak az ingatlanok, nőttek a reálbérek Egyre könnyebb lakáshoz jutni ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában rég nem lehetett ilyen könnyen lakáshoz jutni, mint manapság - derül ki az Általános Hitelbank (VÚB) elemzéséből, amely szerint egy átlagos alkalmazott jelenleg jelzáloghiteiből kétszer akkora lakást vehet, mint hat évvel ezelőtt. Zdenko Štefanides, a VÚB elemzője szerint ez elsősorban a folyamatosan csökkenő kamatoknak, az egyre alacsonyabb lakásáraknak és az elmúlt időszakban újra növekedésnek induló reálbéreknek köszönhető. Csak összehasonlításképpen: 2006 és 2008 között az ingatlanárak 40 százalékkal gyorsabban nőttek, mint a bérek, az új jelzáloghitelek átlagos kamata pedig 6,4 százalék volt. Mára fordult a helyzet, vagyis a bérek gyorsabban nőnek, mint a lakásárak, miköz(Sómogyi Tibor felvétele) ben a VÚB már 2,49 százalékos kamattal is kínál jelzáloghiteit. Ilyen olcsón még soha nem juthattunk hitelhez Szlovákiában, aminek köszönhetően a hitelt igénylők egyre nagyobb lakás vásárlását engedhetik meg maguknak, az egyes régiók között azonban itt is jelentős eltérések vannak. Míg egy átlagos keresettel rendelkező alkalmazott Pozsony megyében 2008-ban hitelre átlagosan csak 28 négyzetméteres lakást engedhetett meg magának, mára ez 53 négyzetméter. Nagyszombat megyében ugyanez 40-ről 72, Nyitra megyében 49-ről 94, Besztercebánya megyében 40-ről 75, Kassa megyében pedig 34-ről 65 négyzetméterre nőtt. Štefanides szerint Pozsonyban ugyan jóval nagyobbak a bérek, mint az ország többi részén, a fővárosban azonban a lakásárak is összehasonlíthatatlanul magasabbak. Pozsonyban például az átlagbér 60 százalékkal magasabb, mint Nyitra megyében, az ingatlanok a fővárosban azonban 180 százalékkal drágábbak, mint Nyitra megyében, (mi) Augusztus 15-én keresse kedvenc napilapjával együtt újságárusoknál!
