Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-11 / 184. szám, hétfő
10 GYÓGYHÍREK Egészség 2014. AUGUSZTUS 11. www.ujszo.com A parlagfüvet irtani kell, mert az egyik legagresszívabb allergén S okan vannak, akik a rovarcsípésre, bizonyos növényekre, a tartósítószerekre, a festékanyagokra, a hidegre érzékenyek. A modern orvostudomány a reumatikus, valamint az autoimmun betegségeket is ide sorolja. Mi vezetett ide? A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy ennek a helyzetnek nagyrészt az az oka, hogy túlságosan steril, ingerszegény környezetben élünk. Modern korunkban túlságosan nagy szerepet kapott a higiénia, a testünk működését segítő, velünk élő, ún. szimbiotikus baktériumok rendszeres irtása. A gyakran indokoladanul szedett antibiotikumok is ezt a hatást váltják ki. Immunrendszerünk még csak fel sem ismeri az esedeges kórokozó baktériumtörzset, a gyógyszeripar termékeivel azonnal elpusztítjuk őket. így nem is születhetik meg az immunválasz! A magzat első alkalommal a szülőcsatornában találkozik az ott jelenlevő Lactobacillus törzsekkel és a végbél környékén található bélbaktériumokkal. Hogy ne betegedjen meg, a természet tökéletes módszert hozott létre: a magzat az anya véréből kapta a megfelelő ellenanyagokat, újszülöttként pedig az anyatejből. Nem véletlenül hangsúlyozzuk, hogy az anyatej és a szoptatás rendkívül fontos az immun- rendszer fejlődése, működése, a megfelelő immunválasz kialakulása, továbbá az ellenanyagok termelődése szempontjából. Aki császármetszéssel jön a világra, eleve nem találkozhat az immunrendszert segítő népes baktériumcsaláddal. A modern orvostudomány nagyon helyesen mutatott rá arra, hogy az újszülöttnek az első hónapokban kell találkoznia ezekkel a jótékony, velünk együtt élő mikroorganizmusokkal. Ezek a baktériumok ugyanis megtelepednek a bőrön, a nyálkahártyán, a bélrendszerben, s ezzel lehetőséget adnak az ébredező immunrendszernek, hogy felismerje, elfogadja őket, és ún. dinamikus egyensúlyt alakítson ki jelenlétük, mennyiségük, veszélyük és a test immunválasza, védekezése között. Az immunreakciók 70%-a épp az emésztőrendszerben alakul ki. Népbetegség lett az allergia Napjainkban 10 ember közül 3 vagy 4, azaz 30-40% allergiás. Világszerte nagy ütemben terjed ez a járvány. Hosszú lenne a felsorolás, ha minden, allergiára visszavezethető betegséget meg szeretnénk említeni. Említsük meg a legelterjedtebbeket: szénanátha, arcüreg- és kötőhártya-gyulladás, élelmiszerallergiák, légcsőgyulladás, gyógyszer-, fém-, adalékanyag-allergia. n A túlérzékeny reakció kialakulásában nagy szerepet játszik a túlsúly, a környezetszennyezés és az, hogy szervezetünkben felhalmozódnak a salakanyagok. Büntetés a jólétért? Mostanában a tudósok nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy annak a néhány hónapos kisdednek, aki nem találkozik háziállatokkal, » Mit tehet a beteg? • Naponta figyeljük a levegő pollentartalmáról szóló híreket. • Már az allergének várható megjelenése előtt vegyük be a bevált gyógyszert! • A pollen (virágpor) várható megjelenése előtt korlátozzuk a szabadban való tartózkodást. Az egyik legveszélyesebb a parlagfű, amely óriási mennyiségű virágport termel. Irtsuk a parlagfüvet! • A pollenszezon idején ne szellőztessünk, hiszen a „tiszta" levegővel a pollenszemcsék is bekerülnek a lakásba, sőt ott magasabb lehet a koncentrációjuk, mint a természetben. • A természetbe eső után menjünk, mert ilyenkor a levegő tiszta. • Tüntessük el a lakásból az ún. porfogókat. A drapériák, függönyök, szőnyegek, sőt a szőrös, selymes levelű növények is tárolják az allergiát kiváltó virágport és házi port. • Ha nedves ruhával rendszeresen takarítunk, jelentős mértékben csökkenthetjük a lakásban összegyűlt allergének mennyiségét. • Mosson gyakran a függönyt - ha már végkép nem tudjuk nélkülözni! • A szokásos iégzsákos porszívó nem igazán segít az allergének eltávolításában, hiszen a porzsák pórusain a légáram akadálymentesen átfújja a mikroszkopikus pollent, házi port! • Ha a tolira vagyunk érzékenyek, nemcsak a háziszárnyasok, a kalitkában nevelt madarak, hanem a párnában található toll is károsan hat. Távolítsuk el a lakásból a tollas háziállatokat és párnákat! Már kaphatók antiallergén párnák (megfelelő habszivacs). • Nem ajánlottak a plüss játékok sem, melyek,szőrén" megtapad és felhalmozódik a pollen és a házi por. A kisgyermek magához ölelve, álmában belélegzi az allergént Hajnalban már jelentkezik is a légcsöves, asztmás reakció. • Ha ekcémásak vagyunk, ne használjunk sok összetevőjű fürdőhabot, mosószert, krémet, mert bőrreakciót vált ki. Ilyen esetben a lanolin (birkagyapjúból kivont zsiradék) alapanyagú szappanok jöhetnek csak számításba. Sok esetben a gázolaj, a petróleum és vazelin is okoz ekcémás bőrreakciót. » Hogyan segítsünk? • Vannak teakeverékek (beszéljük meg az orvossal), melyek tisztítják a szervezetet. Naponta legalább 2,5 liter folyadékot igyunk meg! • Bizonyos fajhoz kötött specifikus fehérjék, aromatikus anyagok, gombák fogyasztása szintén elősegíti az allergia kialakulását. Léteznek tiltott ételek, amelyek kerülése segítséget nyújt az allergia megfékezésénél (marha- és disznóhús, citrusfélék, aromatikus gyümölcsök, kakaó, csokoládé, diófélék). E fehérjék és aromatikus anyagok a szervezetben allergiás reakciókat válthatnak ki. • Nem utolsósorban pedig jó hatást lehet elérni az akupunktúrával, amely egy lehetőség az allergia okozta betegségek számának visszaszorítására. azok baktériumtörzseivel, az immunrendszere egészen másképpen fejlődik. Nem merem azt állítani, hogy mindenkinek legyen az udvarában, lakásában kutya, macska, madár vagy egyéb apró állat, viszont a statisztikák azt mutatják, hogy a baromfiudvar, az istálló, a nyúl- ketrec mikroorganizmusai kedvezően hatnak az immunválaszra, az ellenanyagok termelődésére. Ilyen tekintetben bizonyos hátrányban vannak azok, akik viszonylag steril környezetben élnek. Amikor az immunrendszer túlérzékenyen reagál Több ezer éves fejlődésünk során harmóniában éltünk a környezettel, mind a növényekkel, mint az állatokkal. A tőlük érkező ingerekre idejében alakult ki a megfelelő immunválasz. A természettől elszakadt, városi életformát folytató embert már nem érik automatikusan ezek az ingerek, s amikor felnőttkorban találkozik velük, immunrendszere túlságosan erősen, túlságosan érzékenyen reagál rájuk. A túlérzékeny reakció végső soron nemcsak elpusztítja, hatástalanítja a reakciót kiváltó mikroorganizmusokat, allergéneket, hanem úgymond túllő a célon. A többszörösen erős immunválaszokkal magát a szervezetet (makroorganizmust) is károsítja. Ezek a túlságosan erős reakciók az allergiás reakciók. Olyan ez, mintha légpuska helyett ágyúval lőnénk a verébre! A túlérzékeny reakció kialakulásában ezenkívül nagy szerepet játszik a túlsúly, a környezetszennyezés és az, hogy szervezetünkben felhalmozódnak a salakanyagok. Ezek a tényezők erőteljesen hatnak a finom immunreakciók működési mechanizmusaira. Ha jelentkeznek a tünetek A beteg gyógyítását a megfelelő szakorvosra kell bízni: allergológusra, pneumológusra (tüdő és légutak), dermato- venerológusra (bőr, ekcéma), gasztroenterológusra (gyomor és bélrendszer), nőgyógyászra (gombás fertőzések), szemorvosra (kötőhártya), fül-, orr- és gégészre (arcüreg). Dr. Balázs Tibor A szerző az aneszteziológia, az intenzív medicina és az akupunktúra szakorvosa.
