Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-11 / 184. szám, hétfő
6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 11. www.ujszo.com Az oroszok humanitárius segítségét az ukránok elfogadnák, de csak ha fegyverek nélkül érkezne Kijev kelet-ukrajnai orosz inváziótól tart Török elnökválasztás Erdogan győzött Ankara. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő már az első fordulóban megnyerte az ország történelmének első közvetlen elnökválasztását. A leadott szavazatok több mint felének feldolgozása alapján az iszla- mista gyökerű Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) színeiben kormányzó konzervatív miniszterelnök a szavazatok 54,7 százalékával áll az első helyen, második az ellenzék közös jelöltje, Ekmeleddin Ihsanoglu a szavazatok 36,5 százalékával, harmadik a kurd kisebbség jelöltje, Selahattin Demirtas, a szavazatok 8,9 százalékával. A 2003 óta kormányzó Erdogan nem rejtette véka alá, hogy továbbra is ellenőrizni kívánja a végrehajtó hatalmat, és bővíteni akarja a többnyire protokolláris jellegű államfői hatásköröket. (MTI) Két magyar elnökjelölt Kolozsvár. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) saját jelöltjét, Szilágyi Zsoltot, a párt alelnökét indítja a novemberi romániai elnökválasztáson. Szilágyi 1990-ben a román parlament legfiatalabb képviselője volt. 14 évet töltött el a román törvény- hozásban, 2007 óta Tőkés László európai parlamenti képviselő kabinetfőnöke. Az erdélyi magyarság többségének támogatását élvező Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) korábban bejelentette, Kelemen Hunort, a szövetség elnökét indítja el a választáson. (MTI) Esélytelen az autonómia Bukarest. A mai román alkotmányos keretek között nincs realitása annak az autonómiatervezetnek, amelyet az RMDSZ elkészített -jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A politikus elmondta: akkor tisztességesek, ha kimondják, ehhez az autonómiamodellhez új román alkotmányra van szükség. Kelemen kifejtette: a kulturális és a regionális autonómiával magasabb szintre emelhető a kisebbségvédelem. (MTI) Feloszlatták az iszlamistákat Kairó. Az egyiptomi hatóságok feloszlatták a korábban betiltott Muzulmán Testvériség iszlamis- ta szervezet politikai szárnyát is. A kairói bíróság döntése alapján a Szabadság és Igazság Párt vagyonát is elkobozták. (MTI) Kijev/Donyeck/Moszkva. Kijev ismét arra figyelmeztetett, hogy az orosz erők humanitárius segélynyújtás ürügyén benyomulhatnak Kelet-Ukrajnába. Az ukrán elnöki hivatal szerint pénteken egy orosz katonai járművekből álló konvoj nyomult az ukrán határ közvetlen közelébe, mégpedig egy a Vöröskereszttel való állítólagos megállapodás alapján. MTl-HÍREK Petro Porosenko elnök hivatalának sajtószolgálata azt hangoztatta, hogy egy állítólag békefenntartókból álló „humanitárius konvoj” akart behatolni Ukrajnába, mégpedig abból a célból, hogy - mint a közleményben fogalmaztak - széles körű konfliktust provokáljon. A konvoj azonban nem folytatta útját, miután Ukrajna éles hangon figyelmeztette Oroszországot. A Reuters hír- ügynökség szerint Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter telefonon felhívta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot, aki biztosította őt arról, hogy a konvoj megáll az ukrán határon. Az orosz külügyminisztérium szóvivője viszont koholmánynak nevezte az ukrán állításokat. Az orosz védelmi minisztérium pénteken bejelentette, hogy befejeződött az a hadgyakorlat, amelyet Dél-OroszorMT1-HÍREK Kairó/Jeruzsálem. A Kairóban tárgyaló palesztin küldöttség állítólag elfogadta az újabb 72 órás izraeli-palesztin tűzszünetre vonatkozó egyiptomi javaslatot - adták hírül tegnap palesztin forrásokra hivatkozva egyiptomi tájékoztatási eszközök. A Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet szóvivője, Számi Abu Zuhri viszont az AFP hírügynökségnek nyilatkozva csak az egyiptomi javaslat tanulmányozásáról beszélt, hozzátéve, hogy döntésük „az izraeli álláspont komolyságától” függ. Izrael pénMT1-ÖSSZEEOGLALÓ Monrovia. A nyugat-afrikai országok a hétvégén fokozták az év eleje óta közel ezer ember halálát okozó Ebola-járvány megfékezésére irányuló erőfeszítéseiket. Libériában, ahol az országban pusztító járvány miatt 90 napos szükségállapotot rendeltek el, segélyvonalat hoztak létre, hogy felhívják a lakosság figyelmét a megelőzés fontosságára. Sierra Leonéban mintegy szágban, az ukrán határ közelében tartottak. Kijev engedne Ukrajna hajlandó engedélyezni Luhanszk város megsegítésére egy humanitárius misz- sziót, de csak a saját területén keresztül, és fegyvertelenül - közölte Porosenko elnök. A humanitárius küldetést Oroszország javasolta az ENSZ BT pénteki ülésén, de Kijev elutasíteken hazahívta küldötteit Kairóból, miután a Hamász az előző tűzszünet lejártával felújította a rakétatámadásokat, amire azután az izraeli fél is válaszolt. Egy izraeli illetékes tegnap nem zárta ki, hogy az izraeli delegáció visszatér Kairóba, de Benjámin Netanjahu miniszterelnök a védelmi kabinet tel-avi- vi ülésén megismételte, hogy „rakétatűz alatt” szó sem lehet újabb tárgyalásokról. A Hamász szélsőséges palesztin szervezet arra figyelmeztetett szombaton, hogy „semmilyen engedményt” nem fog tenni Izraelnek, amíg folytaezerötszáz katonát és rendőrt vezényeltek ki az Ebola megfékezése érdekében elfogadott intézkedések végrehajtására. A korlátozások teljesen felforgatták az ország lakóinak mindennapi életét: egyebek mellett korlátozták a mozgásszabadságot, bezárták a szabadidős létesítményeket, betiltották a tömegrendezvényeket, de fennáll az éhínség veszélye. Goodluck Jonathan nigériai elnök pénteken a járvány miatt szükségállapotot hirdetett ki. tóttá a kezdeményezést, mert arra gyanakodott, hogy az orosz erők humanitárius segélynyújtás ürügyén benyomulhatnak a keleti országrészbe. Tűzszünetre készen Állítólag kész a tűzszünetre a kelet-ukrajnai szakadárok önhatalmúlag kikiáltott „do- nyecki népköztársasága”. Ezt a „kormányfői” posztot a hét közepe óta betöltő Olekszandr tódnak az összetűzések a Gázai övezetben. A gázai fegyveres szervezetek szombaton is rakétákkal lőtték a szomszédos izraeli területeket, Jeruzsálem pedig légi és szárazföldi tüzérségi csapásokkal válaszolt. Az övezet melletti kibucok lakóinak nagy része nem hajlandó hazaköltözni otthonába a további rakéta- és aknatámadások miatt. A Nahal Óz nevű kibuc lakói egységesen megtagadták a visszatérést. Izraelben „kifárasztó háborúnak” nevezik a Hamásznak azt a taktikáját, hogy szórványosan lövi az övezettel szomszédos területeket. Afrika legnépesebb országának államfője Nigéria lakosaitól azt kérte, óvakodjanak a hamis információk terjesztésétől és a pánikkeltéstől. Az Ebola-fertőzés gyanújával Németországban, Kanadában és Szaúd-Arábiában kórházba szállítottakról megállapították, hogy nem a vírus be- tegítette meg őket. Romániában és Hongkongban is vizsgálnak Afrikából visszatért betegeket Ebola-fertőzés gyanúja miatt. Zaharcsenko jelentette ki nem sokkal azután, hogy hírügynökségi jelentések szerint az ukrán hadsereg elfoglalt egy kulcsfontosságú települést Ke- let-Ukrajnában. Ezáltal bezáródott az ostromgyűrű, a régió legnagyobb városa, az oroszbarát felkelők ellenőrzése alatt álló Donyeck körül. Zaharcsenko nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy a tűzszünet célja a humanitárius katasztrófa elkerülése lenne. Washington/Bagdad. Az amerikai légierő tegnap este újabb támadásokat hajtott végre az Iszlám Állam (IÁ) nevű szélsőséges csoport ellen az észak-iraki kurd autonóm terület székhelye, Erbíl közelében. Az akcióban vadászrepülőgépeket és drónokat vetettek be a kurd önvédelmi erők, a pesmergák védelmében. Hasonló akciót hajtottak végre tegnap hajnalban is. Hosjar Zebari kurd politikus, iraki külügyminiszter eközben arról számolt be, hogy az amerikai légicsapásoknak köszönhetően sikerült visszafoglalniuk két észak-iraki települést az iszlamista fegyveresektől. Nagy-Britannia megkezdte segélyküldemények ledobását repülőgépekről a dzsihadista Iszlám Állam előretörésétől fenyegetett észak-iraki lakosságnak. Az Egyesült Államok tegnap 52 ezer adag ételnek megfelelő élelmiszer-küldeményt és víztartályokat dobott le a hasonló csütörtöki és pénteki amerikai műveletek után. Franciaország szombat este azt ígérte, hogy „a következő órákban” elindítja az elsősegély-felszereléseket, gyógyszereket és más elsődleges fontosságú cikkeket az észak-iraki rászorulóknak. Harcok Donyeckben Donyeck városában eközben továbbra is rendkívül heves harcok folynak, tegnap tüzérségi lövedékek becsapódásainak hangja és gépfegyver-sorozatok hallatszottak a város szinte egész területén. Miután találat érte, kigyulladt az Ukr- telekom állami távközkési vállalat helyi részlegének épülete. Civil áldozatokról nem érkezett hír. Hasonló a helyzet a másik kelet-ukrajnai nagyvárosban, Luhanszkban is. Kitisztítják a Majdant Közben az ukrán főváros, Kijev főterén a köztisztasági dolgozók és önkéntesek szombaton elbontották azokat a barikádokat, amelyeket ez év elején tiltakozók emeltek, hogy kikényszerítsék a kormány távozását. A tüntetők azért építették az akadályokat, hogy megvédjék azt a sátortábort, amelyet a „Majdanon” alakítottak ki. Bár a tábor mérete jelenősen összezsugorodott azután, hogy Viktor Janukovics államfő februárban külföldre menekült és megalakult az új kormány, a tiltakozók kemény magja kitartott a főtéren, jelezve bizalmatlanságát a hatalom újabb birtoklói iránt. Néhány sátor még megmaradt a téren, de Vitalij Klicsko polgármester, aki a tiltakozások egyik irányítója volt, szombaton azt mondta, egyezségre jutottak a tiltakozókkal azok lebontásáról. Az IÁ harcosai a múlt hét végén bevették az addig kur- dok ellenőrizte Szindzsár városát, és emiatt mintegy kétszázezren - többségében a türkmén és jazidi kisebbség tagjai - menekültek el a közeli hegyekbe. A víz- és élelemhiány miatt a térségben szorult helyzetbe kerültek az elüldözött kisebbségi közösségek, humanitárius katasztrófa kialakulása fenyegetett. Az iraki jazidi etnikai kisebbség legkevesebb félezer tagját ölték meg az IÁ erői - mondta az iraki emberjogi miniszter. Mohamed Sía asz-Szudáni szerint a fegyveres támadók élve temették el néhány áldozatukat, köztük nőket és gyerekeket, tömegsírokba szórva szét őket a városban és környékén, és magukkal hurcoltak mintegy 300 nőt rabszolgának. Szindzsár és hegyvidéke a jazidik ősi otthona, akiket a szunnita szélsőségesek „sátánimádóknak” tartanak. A jazidi szekta hívei javarészt a Moszul környéki kurd lakosság köréből kerülnek ki, de kisebb közösségeik előfordulnak Szíriában, Iránban, Örményországban, Törökországban és Grúziában is. Becslések szerint mintegy 500 ezren tartoznak hozzájuk. A szekta és a muzulmánok között régi ellentétek feszülnek. Nem igazolódott a halálos vírus jelenléte az európai betegek esetében Ebola: fokozták az erőfeszítéseket A Hamász lövöldözött, a palesztin tárgyalók állítólag elfogadták Ismét lehet 72 órás tűzszünet Egyre súlyosabb a helyzet Donyeckben, a hatóságok humanitárius katasztrófától tartanak (TASR/AP Az amerikai légierő ismét csapást mért Irakban Gyilkolják a jazidiket
