Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-11 / 184. szám, hétfő
4 Vélemény És háttér ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 11. www.ujszo.com GLOSSZA Vasárnapi demagóg MOLNÁR NORBERT Három idősebb hölgy beszélget a kávéházban a szomszéd asztalnál. Azt mondja az egyik, akinek egyébként mindig igaza van, mert ő mondja a leghangosabban az igazat, szóval azt mondja, a kommunizmusban nem azért sorakoztak az emberek a boltok előtt, mert nem volt áru, hanem mert délben mindig bezártak a boltok, ugyanis akkor tudták, hogy az embereknek igenis szükségük van egy kis pihenőre, és nemcsak az eladóknak, hanem a vásárlóknak is. A szelektív emlékezet megszépíti a megszé- píthetetlent is, hiszen a boltok üresek voltak, kígyózó sorokban vártak banánra az emberek, vagy éppen csibecombra ácsingóztak. De a jótékony homály arra is alkalmas, hogy igazoljon mai elképzeléseket, történetesen azt, hogy vasárnap zárják be a boltokat, mert a vasárnap a pihenés napja, s ha az egyiknek megadatik a munkamentes nap, adassák mega másiknak is. E logika mentén elindulva vasárnap álljon meg a világ. Családok boldogan futkározzanak a réten, templomba ne jáijunk, mert a pap pihen, nézzük a kandallót és olvassunk könyveket, amelyeket hétköznap adtak ki. Lapoknejelenje- nek meg hétfőn, szüneteltessük az internetet, ne közvetítsen a tévé, álljon mega tömegközlekedés, zárjanak be az éttermek, a betegségekkel várjunk hétfőig, védjen meg bennünket a rend őre hétfőtől péntekig, álljanak le a műszakok a gyárakban, és még sorolhatnám tovább az érveket, amelyek sokak szerint demagógok, hiszen a modern korban az általam példaként felsorolt szakmák mindig is aktívak voltak vasárnap, míg a boltok mindig is zárva voltak. Igen, akkor úgy volt, most meg így van. Svájcban anők 1971-ben kaptak választójogot. Szép hagyomány? Jobb volt akkor? Mindenkinek szíve joga eldönteni, melyik nap költi el a pénzét. Aki vasárnap akarja, hát költse vasárnap. Aki vasárnap nem akarja, költse hétfőtől péntekig - ha van mit. Mert az sem mindegy, hány ember kerülne utcára, ha betiltanák a vasárnapi árusítást. Nem kevés. Ahol pedig nem rúgnák ki az emberek egy részét, ott a fizetésüket csökkentenék, hiszen amikor munkába álltak, a szerződéseikben a vasárnapi ügyelet is szerepelt. De főleg, ha már egyszer a kapitalizmus nevezetű rendszerben éljük az életünket (szerencsére), nehogy néhány bigott politikus mondja meg, mely napok alkalmasak a vásárlásra, és melyek nem. A választás szabadsága azt is jelenti, hogy felnőttnek nézzük a népet. Korlátozza saját magát az ember, ha úgy érzi szükségét. Ja, és mi a bajuk ezeknek Putyinnal? - ugrik át másik témára a hölgy. Nem ő lövi az ukránokat, mondja. És azzal sem volt semmi baj, hogy itt voltak húsz évig, senkit nem bántottak, mármint az oroszok. Megbolondult ez a világ, mondja. Szerintem is. FIGYELŐ Egyetemi juhászképzés Felnőtt juhászképzés indul három magyarországi egyetemen, közölte Jávor András, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese. Az InfoRádiónak elmondta, szaporodásbiológiát és takarmánygazdálkodást is tanulhatnak a kétszáz órás tanfolyamokon. Jávor szerint a mezőgazdasági szakképzés elmaradt, a juhászoknak óriási lemaradásuk van. „A juhászat nagy sebességgel fejlődik; új fajták, technológiák, takarmányozási ismeretek jelennek meg. A néhány ezer juhász elméleti ismerethiánnyal rendelkezik. A juhászat nagyon bonyolult tudomány. Ez egy néma állat, a baját sem nagyon közli, nagyon kell érteni hozzá, a szeméből, a mozgásából, az életjelenségeiből a bajokat fel kell tudnia tárni” - mondta Jávor, aki szerint a juhászok érdeklődő emberek, de szervezett képzéseken nem szívesen vesznek részt, (index) Türk tudatú találkozó Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke a Ku- rultáj magyar törzsi gyűlés szombati megnyitóján Bugac- pusztán azt mondta: a Kárpát-medencében immár népmozgalommá fejlődött a Kurultaj, és találkozási lehetőséget teremt a hun és türk tudatú népeknek. Rámutatott: a Kurultáj szó nem csak gyűlést, de erkölcsi tartást is jelent, s az esemény a rokontudatú népek lelki egyesítésének színhelye. Hangsúlyozta, a találkozó szellemisége Kelettől Nyugatig több mint 140 millió embert érint, s a népi diplomácia eszköztárával kapcsolatot épít, de kivet magából minden hatásvadász politikai érdeket és megnyilvánulást. Szólt arról is, hogy a népek közötti kapcsolatok ápolásában új korszakot nyitott az internet, és annak kiaknázása fontos a Kurultáj kapcsolati tőkéjének bővítése szempontjából. (MTI) A reedukációs központ nem börtön, a gyerekek nem a büntetésüket töltik ott Kaja és A smeres Renáta Zmaj- kovičová nekiment Andrej Kiskának, mert az államfő államfő módjára viselkedett. LOVÁSZ ATTILA A parlament alelnök asszonya, egyébként jogász, azt kifogásolta, hogy az államfő elkísérte Jana Dubovcová ombuds- mant egy nevelőintézetbe, s együtt ebédelt néhány renitens kölyökkel. Zmajkovičová fölteszi a kérdést, mibe került ez a fölhajtás - a kérdés jogos, de hát az ebédnormatívát ismeri, tudja, most emelték hatvan centtel. A parlamenti alelnök inkább azon aggódhatna, mennyibe került négy smeres képviselő asszony tavalyi útja Szentpétervárra, kormánygéppel, s főleg azt deríthetné ki végre, minek voltakott! Andrej Kiska mint államfő nevelőintézetis gyerekekkel ebédelt, támogatva így az omkerozin budsman munkáját, és jelezve, hogy figyelemmel kíséri a problémás gyerekek állami felügyeletét. Ha van tipikus elnöki feladat, ez az, még ha a gesztusok közé sorolható is. Ami viszont igazán vérlázító, az Zmajkovičová cinikus megjegyzése, miszerint az elnök így arra buzdította a gyerekeket, legyenek rosszak, egyszer majd állami pénzből Kiskával ebédelhetnek. Folytatva a gondolatsort, kiegészítve a blogszféra néhány „csodálatos” gondolatával: ezekben az intézményekben bűnöző gyerekek vannak, örüljenek, hogy enni kapnak, néhá- nyan jobban élnek ott bent, mint otthon. Ez az a narratíva, amivel volt szerencsém találkozni, s mindezt még alátámasztja, hogy a sajtó jelentős része (sokszor címlapon) Kiska .javítóintézeti” ebédjéről számolt be. Nos, kedves Zmajkovičová asszony s néhány szerkesztő. Kiska nem javítóintézetben, hanem reedukációs központban ebédelt (magyarul a nevelőintézet fordítás lehet jó, de az, sajnos, a gyermekbörtönök szinonimája). Az efféle központokba problémás gyerekek kerülnek. Olyanok, akik apró bűncselekményeket követtek el, s olyanok is, akik súlyosabbat, de 14 év alattiak. Laknak ott viszont magatartási zavarokkal küszködő, a Btk.-t soha át nem hágó gyerekek, sőt, szülői vagy védőnői kérésre elhelyezett mondjuk iskolakerülők is. A reedukációs központ nem börtön, és a gyerekek nem a büntetésüket töltik ott. 14 évnél idősebb, bíróság által elítélt gyerekek a fiatalkorúak börtönében vannak. Hogy a reedukációs központok jól működnek-e, arról határozott véleményem és tapasztalatom van, de erről más írásban. Felelős politikusként a reedukációs intézmények kapcsán én azt kérdezném, mekkora hatékonysággal dolgoznak, hány neveltjük kerül később bíróságok elé, mennyinek sikerül beilleszkednie, s hogy nevelőnek a korengedményes nyugdíjas börtönőr a legalkalmasabb-e. Aki meg a hatvan centet sajnálja a nagyjából 700 intézetis gyerektől, annak most már valóban aztjavallom, nézze meg, mennyi egészséges rokkantnyugdíjas dolgozik e hazában (a cigányo- zóknak megjegyezném: munkaképes, fehér, középosztálybeli, komoly jövedelemmel rendelkezőkre gondoltam), menynyibe kerül majd, ha ez a hétszáz gyerek a bűn útjára lép, ha a ká- rokhelyett csak akésőbbi állami kiadásainkat számítjuk nyomozásra, bíróságra, végrehajtásra. Ugyanúgy, ahogy minden kigyógyított drogfüggő végeredményben haszon a társadalomnak, úgy minden kisiklott, magatartászavaros, esetleg bűnöző gyerek jó útra térítése is haszon. Hiszen dolgozni fog, befizet a közösbe, és nem elvesz belőle. Ennyit egy parlamenti alelnöknek tudnia kell. Meg azt is, hogy a normatíva emelésének éves mértéke a négy képviselő asszony szentpétervári útjához szükséges kerozin árát sem éri el. Az a két szó, hogy orosz, és békefenntartó, tökéletesen kizárja egymást. (Peter Gossányi rajza) JEGYZET Betegyük? JUHÁSZ KATALIN A múlt hét legszomorúbb híre kétségtelenül Bajor Imre halála volt. Rengetegen szerették, és persze sokan ki nem állhatták, de talán nem túlzás azt állítani, hogy mindenki ismeri, akit magyar anya szült. A színész-humorista sajnos menthetetlen volt, agydaganatát nem lehetett eltávolítani, pedig ő és családja tényleg minden követ megmozgatott, még Kínába is elvitték valami kuruzslóhoz. Tragikusan fiatalon, 57 évesen ment el szerda reggel. Az ember nyilván azt várná, hogy aznap este az összes híradóban szerepel a hír. Szerepelt is, kivéve a magyar közszolgálati televíziót. Oda valahogy nem fért be, pedig direkt kíváncsi voltam, hogyan búcsúztatja a kormány fő szócsöve azt a művészt, aki sosem tett lakatot a szájára, aki elmondta a véleményét, és gyakran kritizálta az Orbán-kormányt a Heti Hetes című műsorban. A kimaradás állítólagos okát tudjuk, „nagyon sok haláleset történik”, mindről nem számolhat be a Híradó, továbbá Bajornak nem volt Kossuth-dí- ja, ami művészek halálhírénél állítólag „választóvonal” a Híradó számára. Jesszusom, inkább ne mondtak volna semmit! Mielőtt még elgondolkodnánk azon, hogy miért fért be a híradóba mondjuk Zámbó Jimmy halálhíre, illetve majd a szintén nem Kossuth-díjas Mick Jag- ger, Robert De Niro vagy Ferenc pápa vajon be fog-e férni, amúgy Heti Hetes-módra, ba- jorosan-gálvölgyisen, játsz- szuk el” a párbeszédet az mles hírszerkesztő és főnöke között.- Főnök, meghalt a Bajor Imre.-Kicsoda?- A Bajor, tudja, a színész. Betegyük?-Fideszesvolt?- Nem.-Akkor mit kérdezel hülyeségeket?- És mit mondunk, ha megkérdezi a mocskos balliberális média, hogy miért maradt ki?- Mittomén, mondjuk mert nincs Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje.- Főnök, de az van neki.- Akkor Kossuth-díja, vazze, valamit majd kitalálunk. Bajor Imre karrierje sokáig szorosan kötődött éppen a köztévéhez, nézők millióit nevettette meg az ml-en sugárzott sorozatokban. És egy művésznek nem az a fokmérője, hogy az adott hatalom adott-e neki Kossuth-díjat. És most már az sem, hogy közli-e halálhírét a közmédia.
