Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)

2014-08-09 / 183. szám, szombat

20 Szalon-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 9. www.ujszo.com Verklifesztivál Keszthelyen Keszthely. Közel félszáz külföldi és magyar kintor­nás jelezte részvételét a verklifesztiválon, amelyet szeptember elején második alkalommal tartanak Keszthelyen - mondta a Keszthelyi Turisztikai Egyesület (KTE) elnöke, Bubla Zoltán. A KTE a Keszthely Térségi Vállal­kozói Klubbal, a Sétálóut­cái Kereskedők Egyesüle­tével és a Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesületével szervezi meg szeptember 6-án és 7-én a második verklifesztivált, amelyre 47 kintornás jelezte a rész­vételét. Többségében sváj­ci, német, lengyel, cseh és francia zenegépek érkez­nek gazdájukkal. A feszti­vál kezdeményezője a Gyenesdiáson élő svájci Hansjörg Surber, aki Keszthelyen zeneautoma­ta- és fonográfmúzeumot nyitott. Mind a gyűjte­ményében, mind az utcai zenészeknél akad a kézben hordható zenegéptől a te­herautónyi zenélő szerke­zetig mindenféle változat. A zenegépek két napon át lesznek láthatók és hallha­tók a Fő téren, a sétálóut­cában, a piactéren és a Fes- tetics-kastély parkjában. A közönség megválaszthatja a legszebb hangú és kül­lemű zenegépet, a legin­kább korhűen öltözött tu­lajdonosát, de a látogató­kat is időutazásra invitál­ják. Tavaly tucatnyian öl­tötték magukra a 18-19. század világának ruháit, s idén is erre bíztatják az ér­deklődőket, hogy közülük is kiválaszthassa a közön­ség a legjobb jelmezben érkezettet. (MTI) VÁLOGATOTT MESÉK SZÜLŐKNEK A Múmin-völgy biztonsága és egzotikuma Száz éve, 1914. augusz­tus 9-én született Töve Jansson finnországi svéd írónő, festőművész, il­lusztrátor, akinek a ne­vét világszerte a husza­dik századi gyerekiroda­lom élvonalába tartozó Múmin-mesék, valamint az ezek alapján készült rajzfilm-adaptációk tet­ték ismertté. POLGÁR ANIKÓ A vízilovakra emlékeztető mesebeli lények Finnország jel­képévé váltak, számos termé­ken találkozhatunk velük: a bögréktől kezdve a bébiruhá­kon át az óvszerekig. Jansson- ról Finnországban idén számos rendezvénnyel, kiadvánnyal emlékeznek meg, melyek közül az egyik legizgalmasabb a hel­sinki Ateneumban szeptember 7-ig megtekinthető Töve 100 emlékkiállítás, illetve az ezzel párhuzamosan megjelentetett, számos új adattal szolgáló élet­rajzi monográfia, mely Tuula Karjalainenműve. Töve Jansson az első múmin- figurát állítólag mérgében pin­gálta egy illemhely falára, azzal a céllal, hogy minél rondább képet rajzoljon kisöccsének. A figura 1940-ben lépett a nyilvá­nosság elé, karikatúraként a Garm című liberális lapban, melynek a művésznő 1929-től az illusztrátora volt. Itt közölt karikatúráit az ironikus és met­sző humor, a politikai éleslátás, a háborúellenesség, illetve a Hitler és Sztálin elleni nyílt tá­madás jellemezte. Az egyik 1935-ben készült rajzon példá­ul egy kislány egy játékboltban beszélő babát szeretne vá­sárolni, de az új babák, amelyeknek ken kívül még egy hatalmas, földgömb alakú tortát is átnyúj­tanak neki. Az Ateneum kiállításán meg­tekinthetők Jansson szürrealis­ta festményei is, melyeket a ki­állítást szervező Tulla Karjalai- nen elsősorban magánszemé­lyektől gyűjtött be. A 2001-ben elhunyt művésznő képei ugyan­is nem kerültek nyilvános gyűj­teményekbe, általában magán- személyeknek adta el őket, amikor pénzszűkében volt, vagy a fogorvosainak ajándéko­zott egy-egyet, ha nem tudott fizet­ni. Festmé­még az előkéi- ken is horogke­resztek vannak, csak annyit tudnak monda­ni, hogy „Heil Hitler!” A mün­cheni szerződés aláírása után, 1938-ban ké­szült karikatúrán Hitler mint csörgőt rázó, toporzékoló kis­gyerek még több sütit követel, holott a különböző országok nevét tartalmazó tortaszelete­nyei közül a legjelen­tősebb egy I hat méter 0 széles, két méter ma­gas freskó, a tánc- mulatságot ábrázoló Juhlat kaupungissa árosi ünnepségek), mely 1947-ben ké­szült. A kép ihletője egy nem szokvá­nyos szerelem: Tö­ve, aki éppen Atos Wirtanenhez készült férjhez menni, egy új érzést fedez fel önmagában, a leszbikus vonzódást. A freskón A Városi ünnepségek című freskó Töve Jansson és önarcképe a hetvenes években (Képarchívum nemcsak szerelmét, a táncoló Vivicát ábrázolta, hanem ön­magát is, amint egy asztalnál könyökölve, gondolataiba mé- lyedve szívja a cigarettáját, a könyökénél levő pohár mellől pedig egy múminfigura ku­kucskál ki. Nemcsak a festményeibe, hanem a Múmin-történetekbe is belekódolta saját életének fontos eseményeit, az egyes alakokat ismerőseiről mintázta: Atos Wirtanenről például Snus- mumrikent (magyarul az egyik változatban Vándor, egy má­sikban Kószlászbóklász), aki egy kis vándorfilozófus, tele életenergiával, utópiával és ön­tudattal. A világot szeretettel, ugyan­akkor szatirikus humorral áb­rázoló Múmin-könyvek az identitás keresését, a félelmek legyőzését, az elfogultságoktól való szabadulást is bemutatják. Az egyik legismertebb Múmin­kötet, A láthatatlan kisgyerek kilenc kis történetet tartalmaz, köztük a címadó mesét, mely­ben egy kislány azért válik fo­kozatosan láthatatlanná, mert nagynénje ironikus fagyossá­gával elijesztette őt. A mese azt sugallja, hogy az irónia mé­lyebb lelki sérüléseket okozhat, mint a harag: a kislány, akinek egy csengőt akasztottak a nya­kába, hogy tudni lehessen, hol jár, a Múmin család, különösen Múmin mama szeretetteli gon­doskodása révén válik fokoza­tosan ismét láthatóvá. A Múmin-völgy zárt terét, mely biztonságot nyújt lakói­nak, a finnországi svéd kisebb­ség viszonyainak szimbóluma­ként értelmezi a szakirodalom. Talán ezzel is összefügg a Mú­minok másság iránti toleranci­ája, s az a szeretetteli érdeklő­dés, mellyel minden új, furcsa és egzotikus dologhoz viszo­nyulnak. SZALON Szerkeszti: Lakatos Krisztina. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com Melléklet az Új Szóban! A tartalomból: • Békebeli kenyerünket... • Magyaros húsok, halak: Vörösboros marhapörkölt Kunsági tokány Kalocsai töltött sertéscomb • Levesek, leves egytálak: Kalocsai gombaleves Csülkös babgulyás Sűrű lebbencsleves Augusztus 15-én keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! lliKfifa Melléklet az Új Szóban! UDVAR A tartalomból: • Cserépben is nevelhetünk gyógynövényt • Szaporítsuk gyorsan és egyszerűen evelő virágainkat • „Vizes kerti díszek": pihentetnek, és esztétikai élményt nyújtanak • Termések és fűszerek - csokorban Augusztus 14-én keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! gyutt wwm A múminok Finnország jelképévé váltak

Next

/
Thumbnails
Contents