Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)

2014-08-09 / 183. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 9. www.ujszo.com SZUBJEKTÍV A bikinis költőnő JUHÁSZ KATALIN Talán emlékeznek még Nagy Kriszta Tyereskova óri­ásplakátjára, amelyen fehér­neműben pózolt, alatta a fel­irat: „Kortárs képzőművész vagyok”. Anno tele volt vele a magyar sajtó. Krisztának ren­geteg fórumon lehetősége nyílt elmondani, hogy ha rot­hadó világunkban másképp nem megy, így próbál némi fi­gyelmet kicsikarni az embe­rekből. Ráadásul a bulvársaj­tóban is szerepelt, amit addig sem képeivel, sem zenekará­val nem sikerült elérnie. Mindez arról jutott eszem­be, hogy tegnapelőtt az Okto­gonon, Budapest egyik leg­forgalmasabb pontján egy költőnő vetkőzött bikinire, popójához saját könyvét erő­sítve. Ily módon próbálja fel­hívni a figyelmet az irodalom fontosságára, illetve saját köl­teményeire - mondta Viola Szandra a villámgyorsan ki­érkező újságíróknak. A járókelőket mégsem el­sősorban a versek érdekelték, mivel a modellként is dolgozó hölgy idomai figyelemre mél­tóbbak, mint költészete. Ezt talán ő is érzi, ezért nevezi magát „testverselőnek”. Remek ötlet, le a kalappal (és minden mással is)! Hiszen ha Szandra nem úgy nézne ki, ahogy kinéz, csak egy dilet­táns költő lenne, akikkel Du­nát lehet rekeszteni. Miért baj az, ha így használja ki testi adottságait?- kérdezte egyik ismerősöm, aki szereti a töké­letes idomokat, a költészet­hez viszont annyit ért, mint a papucsom, illetve a papu­csom talán egy kicsit jobban ért hozzá. A dilettáns jelzőt azért merem használni, mert elkezdtem ismerkedni Szand­ra költői munkásságával. 2008-ban Léleksztriptíz címmel jelent meg kötete, amelyben - remek érzékkel - róla készült aktfotók is helyet kaptak. Erről a kortárs költé­szet elemzése terén általában visszafogott Bors is beszá­molt. Sok verset találunk tőle a neten, az én kedvenc részle­tem ez itt: „Gyermekként jól begya- karoltad / a káromkodás-va- rázsigéket. / Avas fotelokba fektetted magad, romlott ételt / Magunkat nézünk a té­vében, / mi vagyunk a tv visszája. / Végre ldegészülsz velem, ha elmegyek.” A hölgy Bakuban is képvi­selte hazáját az „International Forum of Young Poetesses” konferencián. Ennek kapcsán egy interjúban a következőt mondta: „Vilayat Guliyev azerbajdzsáni nagykövettel közösen antológiát szerkesz­tünk, amelybenamagyarés az azerbajdzsán kortárs költőket mutatjuk majd be.” Gondo­lom, azóta jól megtanult azer­bajdzsánul. Szandra egyébként a Páz­mány Péter Katolikus Egye­tem bölcsészkarán tanult, és a Magyar Krónika című kulturá­lis kormánylap első számában megjelent egy színházi témá­jú, igen furcsa írása. Remél­jük, hogy a jövőben is szép versekkel örvendezteti meg az olvasókat, valamint hogy to­vább harcol a kortárs költészet rangjának visszanyeréséért. Mostanában érdemes nyomon követni az 1G Records YouTube- csatomáját, mert az 1996-ban alakult kiadó úgy döntött, hogy szép sorban felrakja az internetre a gondozásában megjelent albumokat. Ez azt jelenti, hogy mostantól hivatalosan, ingyen és jó minőségben hallgathatjuk meg a haladó és minőségi könnyűzenére specializálódó magyar független kiadó lemezeit. Bár a paletta meglehetősen széles - a rocktól a rapzenén át az elektronikus stílusokig terjed az 1G Recordsot „alternatív" kiadóként tarjták számon. A kínálat folyamatosan frissül, úgyhogy a közeljövőben érdemes rendszeresen visszatérni az ol­dalra. íme néhány húzónév a kiadó „istállójából", a teljesség igénye nélkül: Hiperkarma, Belga, Pál Utcai Fiúk, Sziámi, Nyers, The Carbonfools, Korai Öröm, Hollywoodoo, Blind My­self, Beat Dis, Publo Hunny. Képünkön a magyar nemzeti hip- hop királyai, a Belga. (Képarchívum) Kiss-Szemán Zsófia nagyszabású kiállítást rendezett a fa képzőművészeti ábrázolásáról Az élet fájától a halál fájáig Jaszusch Antal: Ádám és Éva a paradicsomban (Találkozás, Kompozíció), 1958-1960; Kassai Kelet­szlovákiai Galéria (Képarchívum) A Pozsonyi Városi Galéria Mirbach-palotabeli kiállí­tótermeiben látható Az élet fája című nagyszabá­sú tematikus kiállítás, mely a közép-európai tér­ség és a keresztény kultú­ra vonatkozásában mutat­ja be a fa jelenlétét a képzőművészeti ábrázo­lásban. A kiállítás kuráto­ra, Kiss-Szemán Zsófia elmondta, a képzőmű­vészeti alkotásokon a fa vagy valami misztikussal, vagy valami rejtelmessel, vagy magával az élettel függ össze. TALLÓSl BÉLA Az élet fája című kiállítás - ezekkel az összefüggéseivel - lényegesen több egy sokműfajú képzőművészeti anyag bemu­tatásánál. Túllép a képzőmű­vészeten egy nagyon széles te­rületet átfogó és mély gondola­ti alappal. A fa hat nagy egységre bontva A fa jelenléte a képzőművé­szeti alkotásokon nagyon széles körű tematikát vonz maga köré. „Azok a - faábrázolás köré csoportosítható - fő témák, amelyek nálunk fontosak vol­tak, vagyis a mi képzőművésze­tünkben gyakran megjelentek, jelen vannak a kiállításon - mondta a kurátor. - Ugyanak­kor nagyon sok minden nincs. Érthető módon a mi tárlatun­kon nincs megjelenítve, hogy a különböző kultúrákban, ho­gyan van jelen a fa.” Az ugyanis egy tematikailag is még szélesebb és főleg nem­zetközi válogatást feltételezne (nem csak a mi régiónkból, vagyis a mai Szlovákia terüle­téről kellene egybegyűjteni a műtárgykollekciót). Abból kiindulva, hogy a fát milyen jelentésben, értelme­zésben, milyen üzenetközvetí­tő médiumként ábrázolták a művészek, a kurátor hat na­gyobb egységből építette fel a kiállítást. A fa bibliai motívumként A keresztény kultúrából ki­indulva a legfőbb téma, ami a kiállítás keretét is megadja, a fa mint bibliai motívum - vagyis a fa mint az élet fája, a jó és a go­nosz tudásának a fája, valamint a halál fája. Az első három nagy téma Ádám és Éva születése, az első tilalom és a bűnbeesés, végül a paradicsomból való kiűzetés. „A paradicsom azért is fontos, mert ott van a jó és a gonosz tudásának a fája, s ez nagyon fontos kiindulópontja az embe­ri létnek a mi kultúránkban. És ebben a vonatkozásban nagyon sokszor megjelenik a bűnbe­esésre utaló fa is - mondta Kiss- Szemán Zsófia művészet- történész. - A tudás fáját sokfé­leképpen lehet ábrázolni. Ná­lunk az almafa honosodott meg leginkább. Az alma, ami a leg­szebb és a legédesebb a többi gyümölcs között, Krisztusra utal.” A következő téma az élet fája, melynek a keresztény kultúrá­ban rengeteg jelentése van. Ezért nemcsak maga az élet fája van jelen a kiállításon, hanem a kereszt is, illetve az ezekhez köthető szimbólumok. E körbe tartozik továbbbá a származási fa - az uralkodói családoknál je­lent meg, s úgy ábrázolták a felmenőket, mint egy fát. Kép­viselve van a kiállításon a világ­fa is, amely azonban kevésbé je­lenik meg az ún. magas kultú­rában, inkább a népművészet­ben szerepel. A tájképekés a környezetvédelem Három olyan téma követke­zik, amelyek jobban indulnak ki magából a képzőművészet­ből. Az első a fa ábrázolása a tájképeken - ez a válogatás azt igyekszik vázolni, hogyan ala­kult ki, illetve változott a táj­kép, és milyen szerepe van raj­ta a fának. „Azt emeltem ki - magyarázta a kurátor -, hogy a romantizmustól kezdve, a 19. század folyamán, sőt egészen a mai napig a tájkép s rajta a fa a művész lelki állapotát fejezi ki, illetve párhuzamot lehet vonni a tájkép hangulata és a művész belső hangulata között.” A másik egység a fa és a kör­nyezetvédelem. Ebben az összeállításban főleg 60-as évekbeli művek láthatók. A szlovák képzőművészek ugyan­is ekkor ismét kivonultak a természetbe. Érezték, hogy a városokból ki kell mozdulni. Művészeti akcióik a természet­ben zajlottak. Teljesen más jellegű művészet jött létre ek­kor, s teljes mértékben újat ho­zott, hiszen a hagyományos tá­jábrázolást felváltotta a kon­ceptuális művészettel és az új médiákkal, a happeninggel, az akciókkal összefüggő kifejezés. Az ezeket dokumentáló műve­ken, fotókon - ahogy a kiállítá­son is megfigyelhető - a fa fő­leg szimbolikusan jelenik meg. A következő műtárgy-cso­portosítás azt mutatja meg, hogy az emberi élet megszám­lálhatatlan területe van kapcso­latban a fával, a bölcsőtől a ko­porsóig. Említsük csak az ágyat, a különféle használati és a munkaeszközöket, az edénye­ket, a járműveket. Kezdve Noé bárkájától a csónak, a hajó, a szekér, mindnek köze van a fá­hoz. De folytathatjuk a lakó­hellyel - a ház alapvető eleme a fa, és itt nem csak a faházra kell gondolni. Életünk nélkülözhe­tetlen tartozékainak alapja a fa mint anyag. Ez is résztéma a ki­állításon, mivelhogy magában a művészetben is megjelenik a fa mint anyag. De van szokások­hoz köthető fa is: májusfa, kará­csonyfa. Vannak rítusfák, van­nak olyan fák, amelyek fonto­sak egy-egy település életében. Az életfa nagyon intenzíven jelenik meg a szocialista rea­lizmus művein is - ezekből is van válogatás a kiállításon. A halál fáj a a sejtelmességgel Az utolsó témakör a halál fá­ja, ami megteremti az élet fájá­nak ellentétét. A halál fája álta­lában valami titokzatos, sej­telmes dologgal függ össze, amiről nem tudjuk, hogy mit várhatunk tőle vagy, hogy mit hoz. „Mednyánszky Lászlótól Az erdő szelleme című képet is beválogattam ebbe a csoport­ba. Az erdőben mindig van valmi rejtelmes dolog. Az em­ber nem lát benne előre és nem lát hátra. Nem látja, hogy mer­re megy, s mit rejt a távolság. Ilyen a halál is, nem tudjuk, mit hoz, s mi vár ránk” - mondta Kiss-Szemán Zsófia. Az élet fája transzhisztorikus kiállítás, de nem lineárisan az időhöz kötve. Vagyis nem va­lamiféle fejlődéstörténetet be­mutató, lineáris időrendet kö­vető tárlatot járhat be a látoga­tó. A művek felsorakotzatásával a kiállítás nem indul el valahol a gótikában, és nem művészettör­téneti rendben halad előre a ré­gitől egészen a kortárs művé­szetig. A gótikus művek együtt vannak a modern és a köztes művekkel, hiszen a fával kap­csolatos vizuális művé transz­formáit témák nem tűntek el a művészettörténet bizonyos kor­szakváltásaival, hanem a mai napig élnek, azaz a kortárs mű­vészetbem is jelen vannak. „Valóban élő és olyan témák ezek, amelyekkel ma is foglal­koznak a fiatal művészek, ezért van a kiállított anyagban na­gyon sok kortárs alkotás, nem­csak a 21. századból, hanem egészen a múlt évből - részle­tezte Kiss-Szemán Zsófia. - Más módon ábrázolnak, de mégiscsak a témához kapcso­lódnak ezek a művek. A legko­rábbi mű pedig egy 15. század­ból származó gótikus tábla, egy oltárszámy a Szlovák Nemzeti Galéria gyűjteményéből. Min­den évszázadból vannak grafi­kák, vannak festmények és szobrok is.” A látogató „lájkolhat” is A kiállítás érdekessége, hogy a látogató „lájkolhatja”, megje­lölheti a kedvenc alkotást. Min­den kiállított szerzőnek van egy kis fája (a mű alatt, illetve a műhöz kapcsolódva), amelyre rá lehet kötni egy zöld szalagot. „Ha az ember lehetőséget kap, hogy 175 műtárgyból kivá­lasszon egyet, sokkal aktívab­ban és figyelmesebben nézi a kiállítást. Ezzel igazából az volt a cél, hogy egyrészt a látogatók megmutathassák a vélemé­nyüket, másrészt pedig, hogy aktiváljuk a gondolkodást és a figyelmet” - fejtette ki Kiss- Szemán Zsófia.

Next

/
Thumbnails
Contents