Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-09 / 183. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 9. www.ujszo.com SZUBJEKTÍV A bikinis költőnő JUHÁSZ KATALIN Talán emlékeznek még Nagy Kriszta Tyereskova óriásplakátjára, amelyen fehérneműben pózolt, alatta a felirat: „Kortárs képzőművész vagyok”. Anno tele volt vele a magyar sajtó. Krisztának rengeteg fórumon lehetősége nyílt elmondani, hogy ha rothadó világunkban másképp nem megy, így próbál némi figyelmet kicsikarni az emberekből. Ráadásul a bulvársajtóban is szerepelt, amit addig sem képeivel, sem zenekarával nem sikerült elérnie. Mindez arról jutott eszembe, hogy tegnapelőtt az Oktogonon, Budapest egyik legforgalmasabb pontján egy költőnő vetkőzött bikinire, popójához saját könyvét erősítve. Ily módon próbálja felhívni a figyelmet az irodalom fontosságára, illetve saját költeményeire - mondta Viola Szandra a villámgyorsan kiérkező újságíróknak. A járókelőket mégsem elsősorban a versek érdekelték, mivel a modellként is dolgozó hölgy idomai figyelemre méltóbbak, mint költészete. Ezt talán ő is érzi, ezért nevezi magát „testverselőnek”. Remek ötlet, le a kalappal (és minden mással is)! Hiszen ha Szandra nem úgy nézne ki, ahogy kinéz, csak egy dilettáns költő lenne, akikkel Dunát lehet rekeszteni. Miért baj az, ha így használja ki testi adottságait?- kérdezte egyik ismerősöm, aki szereti a tökéletes idomokat, a költészethez viszont annyit ért, mint a papucsom, illetve a papucsom talán egy kicsit jobban ért hozzá. A dilettáns jelzőt azért merem használni, mert elkezdtem ismerkedni Szandra költői munkásságával. 2008-ban Léleksztriptíz címmel jelent meg kötete, amelyben - remek érzékkel - róla készült aktfotók is helyet kaptak. Erről a kortárs költészet elemzése terén általában visszafogott Bors is beszámolt. Sok verset találunk tőle a neten, az én kedvenc részletem ez itt: „Gyermekként jól begya- karoltad / a káromkodás-va- rázsigéket. / Avas fotelokba fektetted magad, romlott ételt / Magunkat nézünk a tévében, / mi vagyunk a tv visszája. / Végre ldegészülsz velem, ha elmegyek.” A hölgy Bakuban is képviselte hazáját az „International Forum of Young Poetesses” konferencián. Ennek kapcsán egy interjúban a következőt mondta: „Vilayat Guliyev azerbajdzsáni nagykövettel közösen antológiát szerkesztünk, amelybenamagyarés az azerbajdzsán kortárs költőket mutatjuk majd be.” Gondolom, azóta jól megtanult azerbajdzsánul. Szandra egyébként a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarán tanult, és a Magyar Krónika című kulturális kormánylap első számában megjelent egy színházi témájú, igen furcsa írása. Reméljük, hogy a jövőben is szép versekkel örvendezteti meg az olvasókat, valamint hogy tovább harcol a kortárs költészet rangjának visszanyeréséért. Mostanában érdemes nyomon követni az 1G Records YouTube- csatomáját, mert az 1996-ban alakult kiadó úgy döntött, hogy szép sorban felrakja az internetre a gondozásában megjelent albumokat. Ez azt jelenti, hogy mostantól hivatalosan, ingyen és jó minőségben hallgathatjuk meg a haladó és minőségi könnyűzenére specializálódó magyar független kiadó lemezeit. Bár a paletta meglehetősen széles - a rocktól a rapzenén át az elektronikus stílusokig terjed az 1G Recordsot „alternatív" kiadóként tarjták számon. A kínálat folyamatosan frissül, úgyhogy a közeljövőben érdemes rendszeresen visszatérni az oldalra. íme néhány húzónév a kiadó „istállójából", a teljesség igénye nélkül: Hiperkarma, Belga, Pál Utcai Fiúk, Sziámi, Nyers, The Carbonfools, Korai Öröm, Hollywoodoo, Blind Myself, Beat Dis, Publo Hunny. Képünkön a magyar nemzeti hip- hop királyai, a Belga. (Képarchívum) Kiss-Szemán Zsófia nagyszabású kiállítást rendezett a fa képzőművészeti ábrázolásáról Az élet fájától a halál fájáig Jaszusch Antal: Ádám és Éva a paradicsomban (Találkozás, Kompozíció), 1958-1960; Kassai Keletszlovákiai Galéria (Képarchívum) A Pozsonyi Városi Galéria Mirbach-palotabeli kiállítótermeiben látható Az élet fája című nagyszabású tematikus kiállítás, mely a közép-európai térség és a keresztény kultúra vonatkozásában mutatja be a fa jelenlétét a képzőművészeti ábrázolásban. A kiállítás kurátora, Kiss-Szemán Zsófia elmondta, a képzőművészeti alkotásokon a fa vagy valami misztikussal, vagy valami rejtelmessel, vagy magával az élettel függ össze. TALLÓSl BÉLA Az élet fája című kiállítás - ezekkel az összefüggéseivel - lényegesen több egy sokműfajú képzőművészeti anyag bemutatásánál. Túllép a képzőművészeten egy nagyon széles területet átfogó és mély gondolati alappal. A fa hat nagy egységre bontva A fa jelenléte a képzőművészeti alkotásokon nagyon széles körű tematikát vonz maga köré. „Azok a - faábrázolás köré csoportosítható - fő témák, amelyek nálunk fontosak voltak, vagyis a mi képzőművészetünkben gyakran megjelentek, jelen vannak a kiállításon - mondta a kurátor. - Ugyanakkor nagyon sok minden nincs. Érthető módon a mi tárlatunkon nincs megjelenítve, hogy a különböző kultúrákban, hogyan van jelen a fa.” Az ugyanis egy tematikailag is még szélesebb és főleg nemzetközi válogatást feltételezne (nem csak a mi régiónkból, vagyis a mai Szlovákia területéről kellene egybegyűjteni a műtárgykollekciót). Abból kiindulva, hogy a fát milyen jelentésben, értelmezésben, milyen üzenetközvetítő médiumként ábrázolták a művészek, a kurátor hat nagyobb egységből építette fel a kiállítást. A fa bibliai motívumként A keresztény kultúrából kiindulva a legfőbb téma, ami a kiállítás keretét is megadja, a fa mint bibliai motívum - vagyis a fa mint az élet fája, a jó és a gonosz tudásának a fája, valamint a halál fája. Az első három nagy téma Ádám és Éva születése, az első tilalom és a bűnbeesés, végül a paradicsomból való kiűzetés. „A paradicsom azért is fontos, mert ott van a jó és a gonosz tudásának a fája, s ez nagyon fontos kiindulópontja az emberi létnek a mi kultúránkban. És ebben a vonatkozásban nagyon sokszor megjelenik a bűnbeesésre utaló fa is - mondta Kiss- Szemán Zsófia művészet- történész. - A tudás fáját sokféleképpen lehet ábrázolni. Nálunk az almafa honosodott meg leginkább. Az alma, ami a legszebb és a legédesebb a többi gyümölcs között, Krisztusra utal.” A következő téma az élet fája, melynek a keresztény kultúrában rengeteg jelentése van. Ezért nemcsak maga az élet fája van jelen a kiállításon, hanem a kereszt is, illetve az ezekhez köthető szimbólumok. E körbe tartozik továbbbá a származási fa - az uralkodói családoknál jelent meg, s úgy ábrázolták a felmenőket, mint egy fát. Képviselve van a kiállításon a világfa is, amely azonban kevésbé jelenik meg az ún. magas kultúrában, inkább a népművészetben szerepel. A tájképekés a környezetvédelem Három olyan téma következik, amelyek jobban indulnak ki magából a képzőművészetből. Az első a fa ábrázolása a tájképeken - ez a válogatás azt igyekszik vázolni, hogyan alakult ki, illetve változott a tájkép, és milyen szerepe van rajta a fának. „Azt emeltem ki - magyarázta a kurátor -, hogy a romantizmustól kezdve, a 19. század folyamán, sőt egészen a mai napig a tájkép s rajta a fa a művész lelki állapotát fejezi ki, illetve párhuzamot lehet vonni a tájkép hangulata és a művész belső hangulata között.” A másik egység a fa és a környezetvédelem. Ebben az összeállításban főleg 60-as évekbeli művek láthatók. A szlovák képzőművészek ugyanis ekkor ismét kivonultak a természetbe. Érezték, hogy a városokból ki kell mozdulni. Művészeti akcióik a természetben zajlottak. Teljesen más jellegű művészet jött létre ekkor, s teljes mértékben újat hozott, hiszen a hagyományos tájábrázolást felváltotta a konceptuális művészettel és az új médiákkal, a happeninggel, az akciókkal összefüggő kifejezés. Az ezeket dokumentáló műveken, fotókon - ahogy a kiállításon is megfigyelhető - a fa főleg szimbolikusan jelenik meg. A következő műtárgy-csoportosítás azt mutatja meg, hogy az emberi élet megszámlálhatatlan területe van kapcsolatban a fával, a bölcsőtől a koporsóig. Említsük csak az ágyat, a különféle használati és a munkaeszközöket, az edényeket, a járműveket. Kezdve Noé bárkájától a csónak, a hajó, a szekér, mindnek köze van a fához. De folytathatjuk a lakóhellyel - a ház alapvető eleme a fa, és itt nem csak a faházra kell gondolni. Életünk nélkülözhetetlen tartozékainak alapja a fa mint anyag. Ez is résztéma a kiállításon, mivelhogy magában a művészetben is megjelenik a fa mint anyag. De van szokásokhoz köthető fa is: májusfa, karácsonyfa. Vannak rítusfák, vannak olyan fák, amelyek fontosak egy-egy település életében. Az életfa nagyon intenzíven jelenik meg a szocialista realizmus művein is - ezekből is van válogatás a kiállításon. A halál fáj a a sejtelmességgel Az utolsó témakör a halál fája, ami megteremti az élet fájának ellentétét. A halál fája általában valami titokzatos, sejtelmes dologgal függ össze, amiről nem tudjuk, hogy mit várhatunk tőle vagy, hogy mit hoz. „Mednyánszky Lászlótól Az erdő szelleme című képet is beválogattam ebbe a csoportba. Az erdőben mindig van valmi rejtelmes dolog. Az ember nem lát benne előre és nem lát hátra. Nem látja, hogy merre megy, s mit rejt a távolság. Ilyen a halál is, nem tudjuk, mit hoz, s mi vár ránk” - mondta Kiss-Szemán Zsófia. Az élet fája transzhisztorikus kiállítás, de nem lineárisan az időhöz kötve. Vagyis nem valamiféle fejlődéstörténetet bemutató, lineáris időrendet követő tárlatot járhat be a látogató. A művek felsorakotzatásával a kiállítás nem indul el valahol a gótikában, és nem művészettörténeti rendben halad előre a régitől egészen a kortárs művészetig. A gótikus művek együtt vannak a modern és a köztes művekkel, hiszen a fával kapcsolatos vizuális művé transzformáit témák nem tűntek el a művészettörténet bizonyos korszakváltásaival, hanem a mai napig élnek, azaz a kortárs művészetbem is jelen vannak. „Valóban élő és olyan témák ezek, amelyekkel ma is foglalkoznak a fiatal művészek, ezért van a kiállított anyagban nagyon sok kortárs alkotás, nemcsak a 21. századból, hanem egészen a múlt évből - részletezte Kiss-Szemán Zsófia. - Más módon ábrázolnak, de mégiscsak a témához kapcsolódnak ezek a művek. A legkorábbi mű pedig egy 15. századból származó gótikus tábla, egy oltárszámy a Szlovák Nemzeti Galéria gyűjteményéből. Minden évszázadból vannak grafikák, vannak festmények és szobrok is.” A látogató „lájkolhat” is A kiállítás érdekessége, hogy a látogató „lájkolhatja”, megjelölheti a kedvenc alkotást. Minden kiállított szerzőnek van egy kis fája (a mű alatt, illetve a műhöz kapcsolódva), amelyre rá lehet kötni egy zöld szalagot. „Ha az ember lehetőséget kap, hogy 175 műtárgyból kiválasszon egyet, sokkal aktívabban és figyelmesebben nézi a kiállítást. Ezzel igazából az volt a cél, hogy egyrészt a látogatók megmutathassák a véleményüket, másrészt pedig, hogy aktiváljuk a gondolkodást és a figyelmet” - fejtette ki Kiss- Szemán Zsófia.
