Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-07 / 181. szám, csütörtök
www.ujszo.com ■ www.vasarnap.com ujszo@ujszo.com ■ vasarnap@vasarnap.com 2014. augusztus EGÉSZSÉGMAGAZIN Táplálkozási 11 Fetás káposztasaláta Hozzávalók 4 személyre: 1 kg fehér káposzta, 1 csokor kapor, 150 g feta sajt, 200 g tejföl, 100 g joghurt, 2-3 ek ecet, 2 ek olívaolaj, só, bors Elkészítése A káposztát megtisztítjuk, majd vékonyra gyaluljuk. A kaprot megmossuk, jól lerázzuk, majd apróra vágjuk. A káposztát elkeverjük a kaporral. A feta sajtot egy edénybe morzsoljuk, hozzákeverjük a tejfölt, a joghurtot, az ecetet és az olívaolajt. Sóval, borssal ízesítjük. A fetás dresszinget a káposztára öntjük, jól ösz- szekeverjük, és 1 órára a hűtőbe tesszük, hogy az ízek összeérjenek. Rukkolás madársaláta Hozzávalók 4 személyre A salátához 200 g madársaláta, 200 g rukkola, 2 db paradicsom, 1 nagy fej lilahagyma, 1 db piros kaliforniai paprika Az öntethez fél citrom leve, 3 ek víz, 2 ek olívaolaj, 1 gerezd fokhagyma (áttört), só és bors ízlés szerint Elkészítése A zöldségeket karikákra vágjuk. A lilahagymát besózzuk. A dresszing hozzávalóit elkeverjük, majd hűtőben egy kicsit hűlni hagyjuk. A salátákhoz adjuk a zöldségeket. Tálaláskor az öntettel meglocsoljuk. Zöldséges ötletek Sokan nem kedvelik a zöldséget, és nem csak a gyerekek. Legyünk kreatívak, szerettessük meg ezeket az igen fontos tápanyagokban gazdag ételeket. Reszelt vagy apróra vágott répát, cukkinit, paprikát keverjünk bele például a húsgombócba. A friss zöld spenótot jobban „eladhatjuk" paradicsomos-fokhagymás szószban. A tört krumplihoz keverjünk fele arányban tört karfiolt. Sütőpapírra helyezve és kis olajjal meghintve rakjuk le a zöldségeket egy rétegben, fűszerezzük meg (só, bors, balzsamecet), és süssük ropogósra. A párolt zöldséggel csodát tesz egy kis sós vaj, esetleg egy kevés reszelt parmezán Törjünk össze kon- zervbabot, adjunk hozzá balzsamecetet, olívaolajat, friss bazsalikomot, zsályát, zúzott fokhagymát és sót-borsot, ebbe mártogassuk a pirítóst vagy további zöldségeket. Vágjunk a zöldségből (répa, paprika, zeller) csíkokat vagy kis falatkákat, és kínáljuk már- togatós szószokkal. Bármilyen zöldségből egy kis sovány csirke alapié hozzáadásával készíthetünk a mixerben tápláló és ízletes krémlevest. Klorofill: • /-• a nap energiája A kaszálógép nem kímél semmit: mindent elpusztít, ami az útjába kerül. Pedig a zöld növények rendkívül fontosak az ember számára. Pontosabban a zöld színű anyag, a klorofill, amely - titokzatos módon - a nap éltető energiáját cukorrá alakítja. A FOTOSZINTÉZIS ALAPJA A klorofill az a zöld színű anyag, amely a növényi sejtekben van. Ez a molekula képes elnyelni a napfényt, ezzel gondoskodik arról, hogy erdeinket, kertjeinket, hegyeinket a zöld különböző árnyalataiban lássuk. A klorofill azt tudja, amiről az állatvilág csak álmodhat: felveszi a napenergiát és bonyolult reakciók folytán glükózt állít elő belőle. A felhalmozódó glükóz keményítővé válik, aminek energiában gazdag termés az eredménye, mint pl. a krumpli. E bonyolult vegyi reakció, a fotoszintézis mellékterméke az oxigén. A klorofill tehát a növények energiáját továbbítja számunkra, s vele együtt oxigént is, amit belélegzünk, tehát a klo- rofillnak köszönhetjük az életet. A zöld színű anyag csodálatos elem, amely a szervezetben elindítja a vitális funkciókat. HOGYAN HAT AZ EMBERRE? Salaktalanítja a szervezetet, mert magához vonzza a mérgeket, javítja a vérellátást, a sebgyógyulást, s nem utolsó sorban gazdag magnéziumforrás is. Erre az ásványi anyagra mindig szükségünk van, nélkülözhetetlen az izommunkánál, a stresszhelyzetekben stb. A hemoglobinhoz, a vér piros színezőanyagához hasonlít. A különbség csak abban van, hogy a hemoglobin a vasat köti meg, a klorofill pedig a magnéziumot. Ebből szempontból a klorofill óriási segítséget jelent a vérszegény embereknek, mert serkenti a vérképződést. Ezenkívül rengeteg aktív tápanyag van benne: keserűanyagok, taninok, fehérjék, zsírsavak. SZÁRBAN, LEVÉLBEN... Keressük a zöld színt! A gomba és az állat nem tartalmaz klorofillt, viszont minden növényben megtaláljuk, főleg a szárban és a levélben. Ha sok leveles zöldséget fogyasztunk, valóban sokat teszünk egészségünkért. A spenót, a kel, a fejes saláta rengeteg klorofillt tartalmaz. A gyökérben nincs klorofill, tehát a krumpliban, a sárgarépában és a petrezselyemben sincs. Sok van viszont a zöld almában addig, míg zöld. Amikor megérik, a klorofill eltűnik belőle és a piros festékanyag dominál. A legnagyobb „zöld gazdagságot" a vadon növő növények alkotják. Sajnos a nagyanyáink által gyűjtött gyógynövények mintha eltűntek volna étlapunkról. Nagy hiba, mert ezzel szervezetünket rövidítjük meg. GYOM VAGY GAZDAGSÁG Gyomnak tekintjük őket, és megfeledkezünk arról, milyen értékesek: gyermekláncfű, lapulevél, lóhere, csalán, útifű. Megdöbbentő, hogy milyen sok pénzt vagyunk hajlandók kifizetni a per- metanyaggal mérgezett salátáért, de az úton-út- félen növő, számunkra sokkal értékesebb gyógynövényeket lebecsüljük. Azt gondolják, hogy értéktelenek? Tévedés. Például a csalán tízszer több fehérjét, tizenötször több meszet, hétszer több vasat, huszonötször több C-vitamint, ötször több béta-karotint és csaknem hétszer több magnéziumot tartalmaz, mint a fejes saláta. Ezt nem gondolták volna, ugye? A KESERŰ ÍZHEZ IS HOZZÁ LEHET SZOKNI Ha frissen fogyasztjuk, keserű. Ez viszont nem lehet ok arra, hogy ne együk. Kezdetben a leveleket adjuk gyümölcsitalhoz, így ízletesebbek. Mindenhez hozzá lehet szokni, a keserű ízhez is. Bizonyos idő után már hiányozni fog. Ha a növények étrendünk szerves részévé válnak, energiával töltődünk fel, mert a klorofillban rejtőző napsugár megszépíti, egészségessé teszi testünk külső és belső szerveit. (ki)
