Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-07 / 181. szám, csütörtök
2014. augusztus EGÉSZSÉGMAGAZIN www.ujszo.com ■ www.vasarnap.com ujszo@ujszo.com ■ vasarnap@vasarnap.com Koleszterin: barát vagy ellenség? F ő ellenségünk lett, irtózunk tőle, sokan káros anyagnak hisszük, de vajon tudunk-e mindent erről a néhány évtizede felfedezett vegyületről? Valóban annyira veszélyes? Erre a kérdésre egy szóval nem lehet válaszolni. NÉLKÜLE NINCS ÉLET Kizárólag az emberek és az állatok szöveteiben található meg, tehát növényekben egyáltalán nincs koleszterin. Részt Ha rangsorolni kellene, mi veszélyezteti legjob ban egészségünket, a laikus közvélemény szerint a koleszterin biztosan az első három között lenne. Sokat hallunk róla, különösen azok, akik rendszeresen járnak orvoshoz. az érelme••• w . r L\ ma n\ lassítani ugyan. tík*'®53'"0' tan\ nem vesz a sejtmembrán képződésében, szabályozó szerepet tölt be az idegsejtek közti-kapcsolatok kialakításában, a nemi hormonok termelődésében, valamint a D-vitamin képzé-sében. Nélküle nincs élet. Egyes szerveink, mint pl. a gerincvelő, sok koleszterint tartalmaznak, akárcsak az agy, amelynek 40 százalékát teszi ki. A vörös- vérsejtek 120 naponta teljesen kicserélődnek, s ha nem lenne koleszterin, ezek sejthártyája nem tudna újraképződni. Megemlíthetjük még az epesavat, aminek szintén a koleszterin az Amit kerülni kell Állati eredetű zsírok: disznóhúsban, zsíros tejtermékekben. • 2. Túl sok só Normál mennyiségű sóra szüksége van szervezetének, azonban a napi 5 grammnál több nem engedi a felesleges víz és a zsír távozását. Kutatások kimutatták, hogy a stressz is hozzájárul a koleszterinszint emelkedéséhez, a mozgáshiány miatt pedig felhalmozódik a zsír a szövetekben. Az alkoholnak kettős hatása van: kis mennyiségben orvosság, nagy mennyiségben méreg. A nagy mennyiségű alkohol fogyasztása a koleszterinszintet is megemeli, ám ha mértékkel fogyasztja, segíti a HDL termelődését. Nem csak az ételek és italok befolyásolják a koleszterin szintjét, hanem a dohányzás is. Káros hatása: megakadályozza, hogy a HDL koleszterin visszaszállítsa a felesleges LDL koleszterint az érfalból, azaz a füstölgés hozzájárul az érfal vastagodásához, ezáltal a vérnyomás emelkedéséhez. alapja. Epesavak nélkül nem tudnánk megemészteni a zsírokat, a zsírok emésztése nélkül pedig nem kerülhetnének szervezetünkbe a zsírban oldódó vitaminok. Az agyi, idegrendszeri pályák összeköttetésében, a receptor-stabilizációban is fontos szerepet játszik a koleszterin. Hiánya ideg- rendszeri zavarokhoz, például depresz- szióhoz vezet. A LEGSÚLYOSABB VÁD Néhány évtizeddel ezelőtt mondták ki rá az egyik legsúlyosabb vádat: a koleszterin is felelős azért (továbbá a dohányzás, a nem megfelelően kezelt magas vérnyomás, a cukorbetegség, a súlytöbblet és a mozgáshiány), hogy a civilizált országokban szív- és érrendszeri betegségekben halnak meg a legtöbben. Az emberek annál nagyobb eséllyel kapnak infarktust, minél több kockázati tényező érvényesül életükben. A II. világháború után, 1949-ben az amerikai szívgyógyászok egy kisváros, Framingham lakóit kérték meg arra, hogy vegyenek részt rendszeres kardiológiai vizsgálaton, ugyanakkor részletes beszámolót is írjanak arról, mit esznek és isznak, mennyit mozognak." Ma már a harmadik generáció sorsát követik nyomon a városban, és a felmérés révén alapvető ismeretekhez jutottak a szív- és érbetegségekről. Az ottani adatok alapján született meg az a rizikópontrendszer, amely világszerte a legtöbbet használt kockázati értékelés. Ennek segítségével nagy valószínűséggel megjósolható, hány százalék az esélye annak, hogy a vizsgált személy életében tíz éven belül valamilyen súlyos szív- és érrendszeri esemény történik, azaz infarktus, agyi érkatasztrófa vagy szívhalál. Az orvostudomány leghosszabb felmérése napjainkig tart" - hangsúlyozta dr. Dániel Devečka belgyógyász. A JÓ (HDL) ÉS A ROSSZ (LDL) Többféle koleszterin van, sűrűsége szerint legfontosabb az ún. jó (HDL) és a rossz (LDL) koleszterin. Tudnunk kell, hogy az érelmeszesedésért nem úgy általában a koleszterin, hanem annak rossz része a felelős. Lerakódik az érfalra, s kóros folyamat indul el: csökken az erek rugalmassága, leszűkülnek, s ennek logikus következménye, hogy megemelkedik a vérnyomás. Egyszerű lenne ezért a folyamatért csak a koleszterint hibáztatni, nem szabad elfelejteni, hogy az érelmeszesedés az öregedés természetes velejárója, amit lefékezni, lassítani ugyan lehet, de megállítani vagy visszafordítani nem. Nemcsak az agyban, hanem az egész szervezetben, pl. az alsó végtagokban is zajlik.ez a folyamat, és a rossz vérellátás akár a végtag elveszítéséhez is vezethet.
