Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-04 / 153. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 4. Közélet 3 Nagy ígéretek és alacsony hatékonyság jellemezte a távozó minisztert Mit köszönhetünk Čaplovičnak Dušan Čaplovič (Tomáš Benedikovič felvétele Megvette a kormánynak az SPP-t, és az országban tartotta a U. S. Steelt Sokat nem rontott, nagy befolyása nem volt, sok eredménye nincs Magyar nyelv idegen nyelvként való oktatása. Kevesebb egyetem és gimnazista, több szakmunkás. Racionalizáció. A fejpénzrendszer eltörlése. Osztályfinanszírozás. Kevesebb pénz a magániskoláknak. Ezt mind Dušan Čaplovič ígérte. VERES ISTVÁN A második Fico-kormány hivatalba lépésekor egyik miniszter sem ígért annyit, mint Dušan Čaplovič. Az oktatási tárca vezetője heti rendszerességgel nyilatkozott újabbnál újabb terveiről. Az eltelt két év alatt viszont ezeknek csak egy részét sikerült átültetnie a gyakorlatba. Ilyen volt a szabadidőközpontok finanszírozásának módosítása: korábban az az ön- kormányzat kapta a központokat látogató gyerekek után járó támogatást, amely a központot működtette, az új szabályok szerint viszont az a falu vagy város, ahol a gyerek állandó lakhelye van. Čaplovič szerint sok helyen fiktív gyereklétszámok alapján csapolták az államkasszát. Megrostálta a gimnazistákat is: most már csak azok az alapiskolás végzősök mehetnek gimnáziumba, akiknek a tanulmányi átlaga 2,0-nál nem rosszabb. Célja az volt, hogy minél többen tanuljanak szakmát, olyat, amelyre a munkapiacon kereslet van. A miniszter eredetileg 1,5-ös átlagplafont javasolt. Egy másik, „keresztülvitt” változtatása a minimális osztálylétszámok bevezetése: ezt tavaly fogadta el a parlament, minek következtében a magyar pártok és szervezetek tüntettek Pozsonyban, a kisiskolák létét ugyanis veszélyeztetik az új szabályok. Ezzel egy időben a miniszter jó néhány iskolának leépítést, osztálymegszüntetést javasolt az állami plusztámogatás fejében. Hasonló „racionalizációt” javasolt a nagyszombati egyetemeknél is, mondván, vonják össze a két intézményt. Uj felsőoktatási intézmény megnyitását ellenezte, a komáromi Selye János Egyetemet főiskolává minősítette volna, majd hosszas tárgyalás után kiegyeztek abban, hogy a Selye haladékot kap a hiányosságok pótlására. Minisztersége alatt volt az ország történetének legnagyobb tanársztrájkja: a pedagógusok 2012-ben 10%-os béremelést kértek, 5%-ot kaptak. Čaplovič ugyanabban az évben uniós pályázatot írt ki a magyar nyelv idegen nyelvként való oktatását biztosítandó: a módszertan kidolgozására ennek keretén belül pályázhattak az egyetemek, a projekt tehát folyamatban van. Az oktatás finanszírozásának átalakítását nem vitte keresztül, egyelőre ugyanis nem fogadták el a törvényt az általa javasolt, teljesítményalapú osztályfinanszírozás bevezetéséről. A magániskolák állami támogatásából elvett volna - egyelőre ez is késik. Čaplovič idején készített a tárca először jelentést az oktatásügy helyzetéről és céljairól. ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Tomáš Malatinský leváltásával egy viszonylag szürke miniszter távozik a kormányból. A kabinetbe független szakemberként érkezett, 2012-ig ő volt a Munkaadói Szervezetek és Egyesületek Szövetségének (AZZZ) elnöke. Az ő feláldozása ezért a legegyszerűbb megoldás volt Fico számára, hiszen Malatinský nem építethetett ki magának erős tábort a Smer- ben, a miniszterelnök a leváltásával nem fordított maga ellen senkit a párton belül. Smeres politikusok szerint a leváltása összefügghet a párt hétvégi kongresszusán bejelentett gazdasági csomaggal is, amely több jelentős kiadásnövelő intézkedést tartalmaz. A gazdasági tárca élén a munkaadók érdekeit kellett volna képviselnie, de általában alulmaradt a szakszervezetekkel szemben. Ilyen eset volt például a munkatörvénykönyv módosítása, a szakszervezetek szája íze szerint írt jogszabálymódosítást ellenezte, de a kormány ülésén a szavazásnál csak tartózkodott. A törvényt végül szinte változtatás nélkül fogadta el a parlament is. Nem sikerült megállítania a minimálbér emelését sem, amely az utóbbi két évben jelentős mértékben emelkedett. 2012- ben még 327,20 euró volt, 2013- ban 337,70-re emelkedett, majd 2014-ben 352 euróra ugrott. Fico - és a szakszervezetek- tervei szerint jövő januártól akár 400 euróra is emelkedhet, ami elsősorban a viszonylag alacsony képzettségű munkaerőt igényelő ágazatoknak, például a textiliparnak és a mezőgazdaságnak okoz majd gondot. A gazdasági tárca egyik legnagyobb projektje a Szlovák Gázművek (SPP) anyacégének a visszavásárlása volt. Ezzel a kormány megszerezte az ellenőrzést a végfelhasználóknak való gázszállítás felett. A lakossági gázszolgáltatás azonban már évék óta veszteséges ágazata volt az SPP-nek, ezt a veszteséget ezentúl a kormánynak kell kigazdálkodnia. Az SPP-ért a kabinet 60 millió eurót fizetett. Az ügy lebonyolítása azonban nem volt botránymentes, a kormány elé terjesztett anyagot ugyanis a dokumentum adatai szerint a J&T Investments advisors gépén írták, amely cég annak a vállalatnak a része volt az eladás pillanatában, amely eladta az SPP részvényeit a kormánynak. Malatinský feladata lett volna külföldi befektetők letelepítése is, ám ezt a feladatát sem a legjobban látta el. A minisztersége idején egyetlen nagybefektető sem érkezett az országba. A befektetési támogatások osztogatásában azonban bőkezű volt: a kormány 220 millió euró támogatást osztott szét már itt lévő cégeknek. Az ő javára írható azonban, hogy a kassai U. S. Steel a terveivel ellentétben mégis az országban maradt, igaz, ehhez kellett az is, hogy az acélgyártást a kormány olcsóbb villamos energiával támogassa. Malatinský a miniszterségét kisebb botránnyal kezdte. Kinevezése után derült ki, hogy luxusvilláját havi több ezer euróért éppen a Penta egyik alapítójának, Jaroslav Haščáknak adta bérbe. A befolyásos vállalkozókkal fenntartott kapcsolatai többször is kínos helyzetbe hozták. Opj) Tomáš Malatinský (TASR-felvétel Jozef Čentéš megválasztott, de ki nem nevezett főügyész beadványáról várhatóan azok az alkotmánybírók is dönthetnek, akiket Gašparovič kifogásolt Kiska visszavonta Gašparovič panaszait, bonyolódik a Čentéš-iigy ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Lassan már mindenki megfeledkezett a Čentéš- ügyről, melyet tegnapi döntésével Andrej Kiska államfő kimozdított a holtpontról. Azt még alkotmányjogászok sem merik megjósolni, milyen következményei lehetnek annak, ha az Alkotmánybíróság úgy dönt, Ivan Gašparovič jogtalanul utasította el Jozef Čentéš kinevezését. Čentéšt 2011 nyarán több hónapos huzavona után választotta meg a parlament, még a Radičová-kormány idején. Ivan Gašparovič. államfő ezután különböző okokra hivatkozva másfél éven keresztül nem döntött - Čentéš megválasztásával kapcsolatban pl. a Smer és Dobroslav Tmka is az Alkotmánybírósághoz fordult, a korábbi elnök meg akarta várni, míg a testület dönt az ügyben. Az AB végül 2012 őszén úgy döntött, az államfő nem köteles kinevezni a főügyészt, ezt viszont alaposan meg kell indokolnia. Az elnök 2013 januárjában elutasította Čentéš kinevezését és új főügyész megválasztását kérte a parlamenttől. Gašparovič indoklása szerint Čentéš morális szempontból nem alkalmas a poszt betöltésére. Čentéš az államfő döntését nyomban megtámadta az Alkotmánybíróságon, a testület viszont azóta sem tudott határozatot hozni az ügyben. A két fél ugyanis fokozatosan szinte az összes alkotmánybírót „félreállította”. A peres felek panaszt tehetnek, ha személyükkel szemben elfogultnak vélik az ítélethozókat, ezt a lehetőséget Gašparovič és Čentéš is kihasználta. A volt elnök hét, míg a ki nem nevezett főügyész öt bírót vont ki így a döntéshozatalból. És ez még nem minden: a Smer a helyzetet megoldandó módosította a vonatkozó törvényt, hogy a korábban kizárt bírók is dönthessenek, ám az ellenzék ezt megtámadta az Alkotmánybíróságon. Andrej Kiska tegnap visszavonta Gašparovič mind a hét panaszát, így az ügyben ítélkezhetnek azok az alkotmány- bírók is, akiket korábban kizártak a döntéshozatalból. Čentéš panaszáról eredetileg a Marianna Mochnáčová, Peter Brňák és Milan Lalik alkotta tanácsnak kellett döntenie. A szenátus utóbbi két tagját Čentéš elfogultsági indítványa alapján kizárták, helyükre Ladislav Orosz és Ján Luby került. A két új tagot támadta meg Gašparovič, ez a panasz vált Kiska döntése után semmissé. Csakhogy közben - pont a mai nappal - lejárt Luby megbízatási ideje, így helyére egy új tagot kell kinevezni. Čentéšnek jó esélye van arra, hogy a szenátus neki adjon igazat. Kérdés viszont, hogy mit érne el ezzel. Azóta ugyanis már van - legitim módon megválasztott és kinevezett - főügyésze az országnak Jaromír Čižnár személyében. Peter Kresák alkotmányjogász szerint hasonló eset már előfordult két éve, amikor az Alkotmánybíróság úgy döntött, a Radičová-kormány nem megfelelő indoklással váltotta le Dušan Muňkót a Szociális Biztosító éléről. A döntést újra kellett tárgyalnia a kormánynak. Akkor a helyzetet megkönnyítette, hogy a biztosító Muňko után kinevezett igazgatója, Ľuboš Lopatka lemondott tisztségéről, Muňko pedig az időközben ismét hatalomra került Fico-kormány embere volt - a döntés után ki is nevezték igazgatónak. A lapunk által megszólaltatott alkotmányjogászok nem kívántak véleményt nyilvánítani arról, mi jöhet az AB Čentéšnek kedvező döntése esetén. Ilyen esetben ugyanis Kiskának döntenie kellene, ki- nevezi-e őt - egy már betöltött posztra. Jogászok korábban úgy nyilatkoztak, hogy Čentéš várhatóan már nem szerezheti meg a főügyészi posztot, pénzbeli kártérítést viszont kaphat. (MSz) A Čentéš-iigy kronológiája ♦ 2011. február 2. - lejár Dobroslav Tmka mandátuma ♦ 2011.június 7.-a parlament főügyésznek választja Jozef Čentéšt ♦ 2012. október 24. - az Alkotmánybíróság szerint az elnök elutasíthatja a főügyész kinevezését ♦ 2013. január 2. - Ivan Gašparovič elutasítja Čentéš kinevezését ♦ 2013. január 3. - Čentéš az Alkotmánybíróságon támadja meg a döntést + 2013. június 18. - a parlament főügyésznek választja Jaromír Čižnárt ♦ 2013. július 17.-Gašparovič kinevezi Čižnárt Jozef Čentéš újra reménykedhet ' (Gabriel Kuchta felvétele)
