Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)

2014-07-31 / 175. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 31. www.ujszo.com A segély összege a kivetési alap fele 839,90 a legmagasabb munkanélküli-segély ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Közel húsz euróval emelkedett a munkanélküli­segély maximális összege július elsejétől, tájékoztatott tegnap a Szociális Biztosító. Harminc- napos hónapban a legmaga­sabb kivetési alapból számított segély összege 812,80 euróra emelkedett a korábbi 794 eu- róról, harmincegy napos hó­napban pedig 820,50-ről 839,90 euróra. Az emelkedés azokat érinti, akik július 1-je után kérték a segély kifizetését; azok eseté­ben, akiknek még június 30-a előtt hagyta jóvá a biztosító, a régi plafon érvényes a segély kifizetésének teljes időszaká­ban. Munkanélküli-segély annak jár, aki a munkája elvesztése előtti három évben legalább két évet, vagyis 730 napot le­dolgozott, tehát volt társada­lombiztosítási. Ebben az eset­ben a teljes időszakot, nem csak a munkanapokat veszik figyelembe, mint ahogyan a segély megállapításánál is a naptári napokból indulnak ki. 2013 januárjától már a megbí­zási szerződésre dolgozók is kötelezően biztosított szemé­lyek, így nekik is jár munkanél­küli-segély, természetesen a kivetési alapjuknak megfelelő nagyságban. Az egy napra jutó segély összege a napi kivetési alap fele, vagyis a bruttó bér egy napra jutó összegének 50 százaléka. A maximális, je­lenleg 839,90 eurós összeg tehát csak annak jár, akinek a figyelembe vett időszakban - vagyis a munkája elveszté­se előtti utolsó két évben - legalább 1680 euró volt a havi bruttó bére. (lpj) RÖVIDEN Harmadik fegyveramnesztia Pozsony. Ismét amnesztiát hirdet a belügyminisztérium az ülegálisan tartott fegyverekre - közölte tegnap a szaktár­ca. A harmadik fegyveramnesztia részleteit, tehát azt, hogy mikortól meddig lehet majd leadni a rendőrségen büntetle­nül a fegyvereket, Robert Kaliňák belügyminiszter ma fogja elárulni. Az első amnesztia során 2005 és 2006 között 3490 darab fegyvert gyűjtöttek össze, a második, szintén 12 hóna­pig tartó és 2010 júniusában kezdődött amnesztia alatt 4368 fegyvert adtak le. (TASR) 610 ezer eurót költöttek a kátyúkra Pozsony. A főváros 2,2 millió eurót szánt az úthibák és járdák javítására 2014-ben, ebből eddig 610 ezer eurót köl­töttek el - közölte tegnap Milan Ftáčnik, Pozsony főpol­gármestere, hozzátéve: a megyétől további egymillió eurót kértek, ám erről csak szeptemberben döntenek a képvise­lők. „Újdonság, hogy idén nemcsak az úttest javítására for­dítjuk a pénzt, hanem járdák és megállók felújítására is” - nyilatkozta Ftáčnik. A városnak eddig 10 ezer négyzetmé­ternyi útfelületet és 4,5 ezer négyezetméternyi járdát sike­rült megjavítania. Ha a megyétől megkapják az egymilliót, akkor ősszel a másodrendű és az összekötő utak is sorra ke­rülhetnek. (SITA) Hlina kifestetné a parlamentet Pozsony. Ingyen kifesteti a parlamentet, ha Pavol Paška házelnök igazán spórolni akar - közölte tegnap Alojz Hlina független képviselő. A költségeket saját zsebből akarja állni. Paška idén nem tartja meg a rendszeres, szeptember elsejei nyílt napot ,a parlamentben, amit egyebek mellett azzal indo­kolt, hogy nincs pénz a festésre. „A Smer-dinasztíából szár­mazó váruraink udvari beszállítója, Široký uraság ismét fel­újítja a várat, erre 26 milliót adnak, de Pavol Paška a parla­menti nyílt napon akar spórolni. A kiadások szerinte elérik a 18 ezer eurót is” - nyilatkozta a képviselő, majd hozzátette, hogy ő is szívesen kifesti a parlamentet, mert némelyik folyo­són a fal úgy néz ki, mint egy középiskolai kollégiumban az érettségi után. (SITA) Felmentették a korrupció alól Pozsony. Leállította a specializált büntetőbíróság a kor­rupció ügyében folytatott eljárást Ladislav Š. és további négy vádlott - köztük egy ügyvéd és egy ügyész - ellen, akiket az­zal vádoltak, hogy 2010-ben 30 000 euró fejében megpró­bálták elintézni, hogy a csalással vádolt Ľuboš K.-t a Legfel­sőbb Bíróság egyik szenátusa kiengedje a vizsgálati fogság­ból. Ľuboš K. néhány napon belül ki is szabadult. „Nem sike­rült igazolni, hogy a bűntettet elkövették” - közölte a bíró. A bíróság nem ismerte el elégséges bizonyítéknak sem a video­felvételt, amelyen látszott, hogy az egyik gyanúsított boríté­kot ad át Michal B. ügyésznek, sem a lehallgatott telefonbe­szélgetéseket. Az ügyész a döntést megfellebbezte, az ügy ezért a Legfelsőbb Bíróság elé kerül. (TASR) NBS: Szlovákiában egyetlen pénzintézetet sem érintenek az Oroszországgal szembeni szankciók Bajba kerülhet a szlovák hadsereg a szankciók miatt Pozsony. Gondokat okoz­hat a szlovák hadsereg­nek, ha hatályba lép az Európai Unió Oroszor­szággal szembeni bünte­tőcsomagja, melyben megtiltja az orosz harci technika importját. ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia, melynek harci technikája nagyrészt az orosz beszállítóktól függ, így például működőképes radarok nélkül maradhat. A pótalkatrészeket ugyanis ezekhez az orosz gyár­tású rádarállomásokhoz orosz cégektől vásárolja a hadsereg. Csak a vadászgépeinket javíthatják oroszok Franciaország ugyan kivé­telt kapott az Európai Uniótól a Moszkvának gyártott két Mistral helikopterhordozó anyahajó befejezésére, Szlo­vákia ilyen engedményre nem számíthat. Brüsszel intézke­déscsomagja ugyanis a koráb­ban aláírt megrendelésekre nem vonatkozik, s mivel Szlo­vákia nem kötött minden gép­hez hosszú távú szerződést az alkatrészek beszállítására, az új megrendeléssel gondok le­hetnek. Ha elfogynának a had­sereg raktáraiban a pótalkat­részek, némelyik radarállomás működésével is gondok lehet­nének. Ilyen esetben bizonyá­ra a visegrádi országok vagy a NATO valamelyik tagállama nyújtana segítséget az ország­nak arra az időre, míg az al­katrészeket sikerül egy másik gyártótól beszerezni. A szlovák hadseregnek jelen­leg 12 MiG-29 vadászgépe, 4 Mi-17 típusú helikoptere, és S­Csak a Mig-ek jelentenek kivételt 300 légvédelmi rendszere van - mindegyik orosz gyártmány. Az a veszély jelenleg nem fe­nyeget, hogy a vadászgépek a hiányzó alkatrészek miatt a földön maradnának, mivel üzemeltetésükre, tehát kar­bantartásukra 2016-ig érvé­nyes az Oroszországgal aláírt szerződés, erre nem vonatkoz­hatnak a szankciók. A védelmi tárca nem akart érdemben reagálni az ezzel összefüggő kérdésekre. „Az Eu­rópai Unió embargója eddig nem lépett hatályba, ezért ko­rai nyilatkozni arról, milyen következményei lehetnek” - nyilatkozta a Pravda napilap­nak Monika Balleková, a vé­delmi tárca szóvivője. Hasonló véleményt fogalmazott meg a gazdasági tárca, amely addig nem akarja kommentálni az Oroszországgal szembeni gaz­dasági intézkedéseket, míg azok hatályba nem lépnek. Elkerülik a szankciók a hazai bankokat Ami a szankciók pénzpiaci műveletekre vonatkozó részét illeti, itt egy árnyalattal szűkült az eredeti csomag ha­tálya. Eredetileg arról volt szó, hogy minden európai magán- személynek és cégnek megtilt­ják, hogy állami többségi tu­lajdonában lévő orosz pénzin­tézetek által kibocsátott és 90 napon túl lejáró adósságot (el­sősorban kötvényeket) és részvényeket vásároljanak. A szankció szűkítése abban je­lentkezik, hogy ennek hatálya csak az 51 százalékos orosz ál­lami tulajdonban lévő bankok­ra vagy ezek Európai Unión kívüli leánybankjaira vonatko­zik, valamint az általuk kont­rollált cégekre. Az „EU-n kívüliség” kikötése nyitva hagyja ugyanakkor annak le­hetőségét, hogy mondjuk egy szlovákiai orosz leánybank, konkrétan a Sberbank EU-pia- con belül ügyleteket folytas­son, vagy akár orosz állami kötvényeket vásároljon. Ami számára is tilos, hogy az anya­bankjától - vagy más, állami többségű orosz banktól - vásá­roljon 90 napon túl lejáró pa­pírokat, és ezzel mintegy haza­forgassa az ily módon szerzett forrásokat. Ez utóbbi betarta­tását a tagországi felügyeleti hivatalok fogják ellenőrizni. A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) ennek értelmében teg­nap lapunknak elküldött sajtó- nyilatkozatában kijelenti, hogy az EU büntetőcsomagjának 3. hulláma az orosz bankok Szlo­vákiában tevékenykedő fiókjait nem érintik, ezért nincs ok pá­nikra. „Szlovákiában egyetlen olyan pénzintézet sem mű­ködik, amelyet érintenének az EU szankciói” - közölte az NBS. (dem, bruxinfo.hu) A képet árnyalja, hogy a kisiskolák teljesen kimaradtak a rangsorokból Magyar alapiskola ugrotta a legnagyobbat ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Több magyar tannyelvű alapiskola ért el ki­emelkedő helyezést az INEKO gazdaságkutató intézet idei ok­tatásügyi rangsoraiban. Orszá­gosan az első tízben van az ér­sekújvári magyar alapiskola, Nagyszombat és Nyitra me­gyében a két-két legjobb alap­iskola szintén magyar tan­nyelvű. Van továbbá egy ma­gyar alapiskola, amely az egyik kategóriában az ország összes alapiskoláját megelőzte. Felsőszeli mindenkit ver A felsőszeli (Galántai járás) Széchenyi István Alapiskola abban egyedülálló, hogy nekik sikerült a legnagyobb mérték­ben javítaniuk tavalyi eredmé­nyeikhez képest. „Egy átlagos hazai alapiskola 0,21 ponttal javította eredményeit az utóbbi egy év során” - mutat rá össze­sítésében az INEKO. Ezzel szemben a felsőszeli iskola 1,6 százalékot javított, így orszá­gosan az első helyre került az eredményeiken javítani tudó iskolák közt. Az ötödik helyen az ipolysági Pongrácz Lajos Alapiskola szerepel 1,0-ás javu­lással, a nyolcadik helyen pedig az ekecsi.(Dunaszerdahelyi já­rás) alapiskola 0,9 pontos javu­lással, vagyis ebben a kategóri­ában három magyar intéz­ményt találunk az első tízben. Az első tízben nincs magyar középiskola Az INEKO országos rangso­rában a legjobb középiskolák között viszont idén nem talá­lunk magyar tannyelvűt. A szakközépiskolák között egy nagyszombati kereskedelmi akadémia és egy eperjesi elekt­rotechnikai szakközépiskola végzett az élen. A kilencedik helyre egyébként a somoijai Jednota Fsz Magán Szakközép- iskolája került. A gimnáziumok közt nincs magyar iskola az or­szágos első tízben. A szakközépiskolák közül a rimaszombati kereskedelmi ugrott a legnagyobbat, a hete­dik helyen követi őket a duna- szerdahelyi vidékfejlesztési szakközép. A legnagyobbat ja­vító gimnáziumoknál két ma­gyart is találunk az első tízben: a második helyen a dunaszer- dahelyi sportgimnáziumot, az ötödik helyen pedig a nagyka- posi Fábry Zoltán Gimnáziu­mot. A Tesztelés a fő mérce A rangsort az INEKO az Ok­tatásügyi Szabványosított Mé­rések Nemzeti Intézetének (NÚCEM) legfrissebb adatai­ból és az egyes iskolák diákjai­nak egyéni eredményeiből állí­tották össze, magyarázta Ras­tislav Kováčik, az INEKO mun­katársa. A listák tehát elsősor­ban a 2013/2014-es tanévet tükrözik. „Az alapiskoláknál a Tesztelés 9, a középiskoláknál az extern írásbeli érettségik szolgáltak alapul” - fejtette ki. A szakközépiskoláknál figye­lembe veszik azt is, hogy a végzősök milyen arányban voltak sikeresek a munkaerő- piacon. Vagyis azokban, akik a tesztelések hitelességét meg­kérdőjelezik, ez a rangsor is kérdéseket vethet fel. A képet tovább árnyalja, hogy a kisis­kolák teljesen kimaradtak a rangsorokból. „Csak olyan intézményeket soroltunk az összesítésbe, amelyekben az utóbbi négy év során legalább 80 diák vett részt a Tesztelésben vagy az érettségiken” - tette hozzá Kováčik. Reméli, hogy a rang­sorok segítségére lesznek a szülőknek, az iskolaválasztás előtt álló diákoknak és az isko­láknak is. (vps)

Next

/
Thumbnails
Contents