Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)

2014-07-30 / 174. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 30. Régió-szülőföld 15 ............&.. A m otívumok külön-külön készülnek, melyeket papírsablonon varrnak össze Életre kel a csetneki csipke Gice (Hucín). Jelentős ér­tékmentő munkába kez­dett egy gimnazista lány, neki köszönhetően nem merül feledésbe az egy­kor rendkívül közkedvelt csetneki csipke. IBOS EMESE Máté Julicsi két évig dolgo­zott a csetneki csipke felkutatá­sán és életre keltésén. 2006-ban az Új Szó egyik írása keltette fel az érdeklődését a csipke iránt. A kutatómunka döcögve indult, a környékbeliek nem emlékeztek az egykor közismert mintákra, motívumokra és a készítés technikájára. Szakirodalom után kutatva a régió múzeumait is felkereste, eredménytelenül. Végül a Debrecenben élő Me- gyesiné Vági Idának köszönhe­tően hozzájutott egy 1907-ben kiadott betanítófüzetkéhez, mely a csetneki csipke készíté­sének pontos menetét írja le. Vagyis majdnem a pontos me­netét. Máté Julcsi úgy döntött, megpróbálja meghorgolni a fü­zetben található mintákat. Munka közben azonban kide­rült, hogy a kiskönyvben talál­ható leírások hibásak. „Ha pon­tosan követjük az utasításokat, Máté Julianna blúzát saját tervezésű csipke díszíti szerző felvételei) képtelenség jön ki. Nemcsak szemek, hanem egész mintaso­rok hiányoznak, illetve hibásan vannak feltüntetve” - magya­rázta Máté Julcsi. A diáklány ki­javította a füzetben található motívumgyűjteményt. Több hónapos munka követ­kezett, melynek eredménye­képpen a több mint 100 éves be­tanítófüzetkét átdolgozta, va­lamennyi motívumot meghor­golta, kijavította és modernizál­ta a leírásokat. Elkészítette a sa­ját füzetét. Időközben hozzáju­tott egy második füzethez, mely újabb motívumokat tartalmaz, de ez is hibásan közli a mintá­kat. A második füzet kijavításán jelenleg is dolgozik. Kutató­munkájával különdíjat nyert a Kincskeresők Diákkonferenci­án. Novemberben abszolút győztese lett a Tudok hazai for­dulóján. A Kárpát-medencei döntőt márciusban tartották Kecskeméten, kategóriájában nagydíjas lett. Máté Julcsi ősszel harmadikos lesz a Rima- szombati Tompa Mihály Re­formátus Gimnáziumban, ké­sőbb ruhatervezést szeretne ta­nulni. Ha sikerül befejeznie a második füzetet, tanfolyamot szervezne, melyen bárki elsajá­títhatja a csetneki csipke készí­tésének technikáját. A kézimunka virágkora A csetneki csipkét a Sontag testvérek, Erzsébet és Aran­ka fejlesztették ki az ír csip­kéből. 1905-ben készült el az első kollekciójuk, ugyaneb­ben az évben szervezték meg az első csipkekészítő tanfo­lyamot Csetneken. Egyre több asszonyt tanítottak meg a csipke készítésére, mintegy 700 nőt foglalkoztató bedol­gozói hálózatot építettek ki. 1911-ben üzletet nyitottak Budapesten. A csipke virág­korát élte, egyetlen hölgy ruhatárából sem hiányozha­tott. Kézelőket, gallérokat, nyakkendődíszeket, szalag­csipkéket, kendőszélt, de még napernyőt is készítettek csipkéből. Kézimunkáik nem csak Európát hódították meg, Amerikából is voltak megrendelőik. A csetneki csipke sikerének a világhá­ború szabott gátat, üzletüket be kellett zárni. A háborút követően megváltozott a di­vat, a csipkemotívumok a ruhákról térítők formájában az asztalokra, vitrinekbe ke­rületek. (ie) A csetneki csipke a legnehezebb horgolási technikák egyike Egyre többen vásárolnak őstermelőktől (A Régi Vásárcsarnok Szövetség felvétele) Továbbra is várják a kistermelőket Egyre több a törzsvásárló a régi vásárcsarnokban ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Majdnem egy éve kezdte el szervezni az első ter­melői piac előkészületeit a Régi Vásárcsarnok Szövetség (Ali­ancia stará tržnica) a a régi vá­sárcsarnokban, melyet a fővá­ros önkormányzata tíz évre bo­csátott a rendelkezésükre. Fő céljuk a kezdeteknél az volt, hogy minél több környékbeli kistermelőt hozzanak össze minél több olyan pozsonyival, akinek fontos, hogy háztáji élelmiszert vigyen haza. A ta­valy szeptemberi megnyitás óta lezajlott 15 piac. Egy átla­gos szombaton nagyjából két­ezer ember fordul meg a csar­nokban, közölte lapunkkal a szövetség. „Sokan közülük már törzsvásárlók, és már a csar­nokba lépve tudják, kihez kell menni a legjobb paprikáért, sajtért vagy sonkáért” - mutat­nak rá közleményükben. A Ré­gi Vásárcsarnok Szövetség cél­ja egy év után sem változott. „Szeretnénk, ha még több po­zsonyi találna rá a termelőjére, és újabb kistermelőknek sike­rülne bebizonyítanunk, hogy egyre több az olyan vásárló, aki a veteményeskertet többre tart­ja a hipermarketnél” - szól a sajtóhír. Ezért még több családi vál­lalkozásnak szeretnének teret adni a vásárcsarnok immár kéthetente zajló szombati pia­cain. Bérleti díjukat a piac népszerűsítésére, valamint az épület fenntartására fordítják. Jelentkezni lehet a prihlaska.staratrznica.sk in­ternetesjelentkezési lapon. A százéves épület ismét a fő­városi közösségi élet egyik fon­tos helyszíne lett, állapítják meg a szervezők. A kistermelői árukat egy ideje naponta kíná­ló U Paulíka élelmiszerbolt és a főzőiskola mellé augusztusban megnyílik a szódagyár, a ját­szóház és a kávézó, (ú) A zsigárdi fesztivál a Kaszás Attila Kulturális Fesztivál rendezvénysorozat része Ma kezdődik a Kárpát-medencében élő népek folklórfesztiválja BARTALOS ÉVA Zsigárd. Ma kezdődik és pén­tek estig tart a Kárpát-medencé­ben élő népek folklórfesztiválja a zsigárdi szabadtéri színpadon. Esténként koncertekkel és tánc­házzal várják a vendégeket. A fesztivál a közel két hónapig tartó Kaszás Attila Kulturális Fesztivál egyik záró programja. A rendezvénysorozat június 13-án a Szlovákiai magyar előadóművészek napjával in­dult, júliusban a Kistérségi kézművestáborral folytatódott. „Nagy sikere van a felvidéki művészeknek, ha kapnak fellé­pési lehetőséget. Sokkal színvo­nalasabb a produkciójuk, mint a haknimfisorok. A kézműves­táborban naponta 40-50 gyerek dolgozott. Nagy hangsúlyt fek­tettek arra, hogy a tárgyak ter­mészetes anyagokból készülje­nek. A gyerekjátékok mellett Kodály Zoltán által gyűjtött má- tyusföldi és zsigárdi népdalok­kal is megismerkedtek a gyerekek” - nyilatkozta lapunk­nak Kiss László, a Kulturális Kö­zösségi és Tájékoztató Központ vezetője. A folklórfesztivállal egy időben néptánctábor is zaj­lik a községben. Kiss Lászlótól megtudtuk, több mint ötvenen jelentkeztek a képzésre. A me- zőkeszüi táncok tanítása mellett hangszeres - hegedű, brácsa, bőgő - és énekoktatás is folyik. Nemcsak a Mátyusföldről és a Csallóközből, hanem egyebek mellett Szinyéről és Magyaror­szágról is jelentkeztek táboro­zok. Kiss László elmondta, 9 és 18 év közötti táncosok jönnek. „Ez a közvetlen utánpótlást je­lenti néptáncban, zenében és énekben” - tette hozzá Kiss Lász­ló. A Kaszás Attila Kulturális Fesztivál az augusztus 12-én kezdődő verstáborral érvéget. Néptánc mellett zenét és éneket is tanulnak a gyerekek a táborban (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents