Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-30 / 174. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 30. Vélemény És háttér 7 Térségünkben mindig rossz vége lett a pénzintézetek állami tulajdonlásának, mégsem okulunk Bankot vesz a magyar állam A Tusnádfürdőn előadott ideológiai maszlagba beleillik, és különben is a magyar miniszterelnök régi álma (50% feletti nemzeti tulajdon a bankszektorban) valósul meg. Ez 2014 Magyarországán elég is az MKB megvételéhez. A gazdasági racionalitás a régió két évtizedes gazdasági tapasztalatával együtt most sem számít. GÁLZSOLT Az állam a lehető legrosszabb tulajdonos és térségünkben erre kevés egyértelműbb bizonyíték van, mint a bankszektorban meglévő állami tulajdonnal kapcsolatos tapasztalatok. Az állami banktulajdonlás Csehországtól Szlovéniáig katasztrófával végződött, az előbb-utóbb a csőd szélére manőverezett állami tulajdonú pénzintézeteket szinte kivétel nélkül az adófizetők pénzéből kellett megmenteni. A hazai menedzsment által megszerzett (mert megvásárlásról beszélni erős túlzás) bankok is többnyire hasonlóan jártak, mentőövre szorultak. A szlovákiai olvasó elég, ha visszaemlékezik az ezredfordulón 3 nagy hazai bank megmentését jelentő mintegy 120 milliárd koronás végösszegű bankkonszolidációra. A katasztrofális vég azért szinte törvényszerű velejárója az állami tulajdonnak, mert az politikai célokat követ, így a betétesek pénze menthetetlenül a politikához dörgölődző érdek- csoportok martalékává válik. Leegyszerűsítve: a menedzsment nem azoknak ad hitelt, akikről elhiszi, hogy azt kamatostul képesek visszafizetni, hanem azoknak, akik ezt kilobbizzák a hatalmon lévő politikusoknál. Például, mert jó kapcsolatban vannak velük és befizettek a kampányba. Sokszor a menedzser tudja, hogy a bank bottal ütheti majd a pénz nyomát is, de a politikusok által képviselt államtól megjön a parancs, hogyX vagy Y most hitelt kap. Amíg az állam által rosszul szabályozott magánkézben lévő bankok időről-időre (főleg válságok idején) mentőövre szorulhatnak, addig az állami tulajdonú bankoknál ez szinte törvényszerűség. Programozhatóan ez fog történni a magyar állam által 17 milliárd forintért megvásárolt MKB-val is. Ráadásul a legveszteségesebb magyarországi pénzintézetről van szó, s ha nem sikerül nyereségessé tenni, a (rendes évi) veszteséget is az adófizetők fogják állni. Magyarország eddig jól járt a döntően külföldi tulajdonú bankrendszerével. A válság miatt nehéz helyzetbe került, és az Orbán-kormány számos intézkedése által még nehezebb helyzetbe hozott bankok megmentésére egy forintot sem kellett adni a költségvetésből, megtették ezt a külföldi tulajdonosok. Sőt az állam még meg is fejte a bankokat jókora különadókkal. Ezek után, 50%-os nemzeti tulajdonnál ez már nem fog menni, ha egy nemzeti kézben lévő bank jut a csőd szélére, a mentés költségét a magyar adófizetők állják majd. Az Orbán zsenialitásában hívőknek meg marad a vakhit, hogy minden tapasztalat ellenére az orbáni Magyarországon a nemzeti kezekben lévő bankok nem szorulnak mentőövre. A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója Tüntetnek és útlezárásokkal tiltakoznak a mozgósítás ellen Kárpátalja magyarok lakta településein Nők védik Munkács és Beregszász tartalékosait AATI-ÖSSZEFOGLALÓ Az ukrán hadseregben elrendelt részleges mozgósítás ellen több száz fős tüntetés volt tegnap Munkácson, miközben a közeli Beregrákoson (Rakosi- no) két napja tartják lezárva a Csap-Kijev főútvonalat a tüntetők; a Huszti és a Beregszászi járás több településén is volt útle- zárásos tiltakozás. A munkácsi hadkiegészítő parancsnokság épülete előtti tüntetésen a hadseregbe behívott tartalékosok női hozzátartozói azt követelték a katonai hatóságtól, hogy férjeiket, fiaikat és fivéreiket ne vigyék a kelet-ukrajnai háborús övezetbe. A tiltakozók szerint a terrorellenes műveletben csak megfelelően kiképzett katonáknak lenne szabad részt venniük. A „Kárpátalja, ne háborúzz!” jelszót skandáló nők a katonai parancsnokságtól a város egyik legforgalmasabb útkereszteződéséhez vonultak. A tüntetők azt követelik, hogy Lengyel Zoltán polgármester tárgyaljon velük, ellenkező esetben lezárják a városon áthaladó nemzetközi vasútvonalat is. A tiltakozás azután is folytatódik, hogy Munkács első embere találkozott a tüntetőkkel és a „kényszermozgósítás” leállítását követelő közös beadványt fogalmazott meg velük együtt az ukrán elnöknek. A város melletti Beregrákoson és három szomszédos községben hétfőn mintegy harminc nő és gyerek lezárta a településen áthaladó nemzetközi főútvonalat, aminek következtében hatalmas forgalmi dugó alakult ki mindkét irányban. Az ukrán és magyar lakosságú faluban a tiltakozást az az álhír váltotta ki, hogy 300 helyi férfit fognak a hadseregbe behívni és a keletukrajnai terrorellenes műveleti övezetbe vinni. A tiltakozók tegnap sem voltak hajlandók feloldani az útblokádot. Hétfő délután a Huszti járás négy településén tartottak főként nők útlezárásos tiltakozást. A tüntetők kilátásba helyezték, hogy ha a hatóságok nem szüntetik be a mozgósítást, folytatják a tiltakozást. Ugyancsak útlezárással tiltakoztak hétfő délután a nők a Beregszászi járás több magyarlakta településén. Forgalmas közlekedési útvonalakat vettek blokád alá Nagyberegen, Kígyóson, Beregújfaluban és Gáton. A tiltakozó megmozdulásokat nagyrészt olyan rémhírek váltotta ki, hogy hatósági emberek mikrobuszokkal járják a településeket és erőszakkal fogdossák össze és viszik el a hadköteles férfiakat. Valerij Luncsenko, Kárpátalja megye kormányzója a mozgósítás elleni tiltakozási hullámra reagálva azt mondta, hogy abban ellenséges titkosszolgálatok keze is benne lehet. Ivan Vaszilc- jun ezredes, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság parancsnoka hadititokra hivatkozva nem volt hajlandó elárulni, hogy hány tartalékost fognak behívni a hadsereg soraiba a részleges mozgósítás 45 napja során. A kárpátaljai ukrán médiában olyan hírek jelentek meg, hogy a megyéből a mostani részleges mozgósítás során 6000 tartalékost hívnak be katonai szolgálatra. Félhivatalos jelentések szerint az Ungvári járásból 600, a Munkácsiból 500 főt mozgósítanak. Kárpátaljáról eddig 9 katona vesztette életét a kelet-ukrajnai harcokban. KOMMENTÁR Orbáni fordulatok VERES ISTVÁN Orbán Viktor szórakoztató ember. Huszonöt éve egy rakás dolgot összebeszél nekünk, mi pedig ennek nagy részét el is hittük, annak ellenére, hogy egyes kijelentései homlokegyenest szembe mennek egymással. Egyrészt meggyőzően mondja, másrészt tényleg hihető, és helyenként igaz is, de vegyük sorra. 1989-ben azt mondta, zavarjuk el a ruszkikat és legyünk liberálisak. Aztán pár évre rá azt mondta, legyünk nemzetiek, és felejtsük el a keletet, mert mi mindig is a Nyugathoz tartoztunk. Most szombaton, tusványosi beszédében pedig megállapította, hogy a liberális Nyugat válságban van, viszont van néhány ígéretes keleti állam, és talán ismét keletre kellene tekintenünk. Kína, Oroszország vagy Törökország felé. Meg hogy a klasszikus liberális jelszó (az én szabadságom a mások szabadsága), már elavult, és legyen inkább az, hogy nem csinálom másoknak, amit nem szeretnék másoktól kapni. Mondjuk szerintem ez ugyanaz, de nem akarok kötekedni. Az egész szombati beszédből számomra az derült ki, hogy itt elsősorban nem a Nyugat, meg a liberalizmus, hanem Orbán Viktor van válságban. 1994-ben a liberális Fidesz nem volt sikeres a választáson, ezért Orbán megváltoztatta elveit, csinált egy konzervatív fordulatot, vagyis beismerte, hogy korábban rosszul gondolkodott. A siker érdekében, amely aztán 1998-ban be is ért. Vagyis már akkor sem az elvek voltak a fontosak, hanem a hatalom megszerzése. De hát a legtöbb sikeres politikusnál ez így működik. Aztán Orbán 2007-ben azt mondta, mi mindig is a Nyugathoz tartoztunk, a keleti hatalom pedig az önkény láncába fűz. „Nyugatos nép a keleti önkény hálójában” - ezt mondta. Most meg azt mondja, felejtsük el a (szerinte) hanyatló Nyugatot, mert vannak sokkal vonzóbb keleti államok, ahol a iiberalizmus meg a demokrácia nem akkora divat, de nem baj, mert az új világrend már talán mást kíván. Vagyis Orbán újra szembefordult saját korábbi eszméivel. De ez minket nem érdekel, mert ismét van egy jó kis ellenségkép (most épp az unió), akitől meg kell minket menteni. Tehát ismét elhisszük Orbán minden szavát, tapsolunk, mert szükségünk van valakire, aki megment minket, ugyanis ez még mindig kényelmesebb, mintha magunkat kéne kivakarni a kakiból. Közben ne feledkezzünk el arról, hogy már harmadszor kormányoz, vagyis ha belátja, hogy az eddigi demokratikus kormányok nem tudták felemelni a demokratikus Magyarországot, akkor a saját kudarcát is beismeri azzal, ha most újabb siker híján a majdnem diktatórikus rendszerek irányába tekintget. A tusványosi beszéd leginkább reményt keltő mozzanata mégis az, hogy ha Orbán továbbra is ilyen tempóban változtatja nézeteit, nemsokára bezáródik a kör, létrejön a 360 fokos fordulat - vagyis visszatér saját kiindulópontjához, a liberalizmushoz, és akkor elmondhatja magáról, hogy 1989 óta ugyanazt mondja. FIGYELŐ Eltűnt amerikai fegyverek A könyvelés pontatlansága miatt nyoma veszett a Pentagon nyilvántartásában az afgán biztonsági erőknek elszállított amerikai lőfegyverek 43%-ának, az afgán kormányerőknek ugyanakkor 112 ezerrel több fegyverük van, mint amennyire szükségük lenne - közölte egy hivatalos vizsgálatra hivatkozva a The Washington Times című amerikai napilap. Az amerikai védelmi minisztérium az elmúlt évtizedben 626 millió dollár értékben 747 ezer darab fegyvert és kiegészítő felszerelést szállított az afgánoknak. A szállítmányok nagy részét könnyűfegyverek- karabélyok, gépkarabélyok, pisztolyok és aknavetők- tették ki. A revízió alá vett adatbázisban rögzített 474 ezer 823 sorozatszám közül 203 888 vagy hiányzik, vagy kétszer is szerepel a nyilvántartásban. Egyes esetekben pedig sem a fegyverek behajózásának, sem megérkezésüknek nem rögzítették az adatait. Noha ez nem bizonyított, szakértők nem zárják ki, hogy a fegyverek egy része kikerülhetett a feketepiacra, vagy Pakisztánba csempészhették azokat. Michael J. Dumont, a Pentagon afgán, pakisztáni és közép-ázsiai ügyekben illetékes helyettes államtitkára a lapnak kijelentette, most történik az adatok két számítógépes rendszerbe táplálása, ami segít a hiányosságok feltárásában. Az Afganisztánba szállított fegyverek kérdésének különös aktualitást ad, hogy az év végén lejár a NATO-vezette szövetséges erők katonai missziója. Az afgán hadsereg és rendőrség összlétszámát 2017-re a jelenlegi 335 ezerről 228 ezerre csökkentik. (MTI)- Józsi, vége a liberális felfogásomnak. Verés alapú családmodellt vezetek be: ha te a pohárhoz nyúlsz, én a sodrófához! (Peter Gossónyi)
