Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)

2014-07-29 / 173. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 29. Vélemény És háttér 7 Az EU tagállamainak egységesen és gerincesen vállalni kell ezt a konfliktust Oroszországgal Egységes fellépést! Elindult a huzavona a nyugati országok között arról, pontosan milyen formában kellene meg­büntetni Oroszországot azért, hogy hol nyíltan, hol suttyomban támo­gatja a szakadárokat Ke- let-Ukrajnában. NAGY ANDRÁS A mai napig nem tisztázott pontosan, hogy Vladimír Pu- tyinnak milyen céljai is voltak akkor, amikor engedélyt adott a fegyveresek támogatására Donyeck és Luhanszk megyé­ben. Mert az biztos, hogy sze­mélyesen ő döntött erről a lé­pésről. Amikor néhány hónap­pal ezelőtt az oroszok napok alatt bekebelezték a Krím fél­szigetet, kiderült, hogy a Kremlnek nagyon jó volt a stra­tégiai érzéke. Akkor az EU, az USA és a nemzetközi szerveze­tek részéről legfeljebb némi morgolódásra futotta, és min- denld a történelmi hagyomá­nyokat, az orosz kisebbség (többség) arányát emlegette, meg persze azt, hogy valójában nem is tudni, hogy miért kapta meg Ukrajna Krímet. Persze ez a lépés is teljesen illegitim volt, de valahogy senkit sem zavart túlságosan, sokan arról beszél­tek, hogy ez az ára annak, hogy Oroszország elengedi Ukraj­nát, mely majd a Nyugat felé fordul. Az igazság nagyon rö­vid időn belül kiderült, hogy az oroszoknak eszük ágában sem volt megállni a Krímnél, hosszú távú céljuk a destabilizált Uk­rajna. Mára kiderült, hogy Oroszország retteg attól, hogy bármelyik szomszédja egy nála erősebb katonai és/vagy gaz­dasági csoportosulás részévé váljon. A putyini vezetés Orosz­ország legnagyobb árulóinak tartja Jelcinéket, akik megen­gedték, hogy a kilencvenes évek elején meggyengüljön az ország, és bizonyos területek leváljanak róla. A földgázból és a kőolajból származó bevétele­ket, melyeknek nagy részét az EU adja, a Kreml minden gond nélkül az EU és stratégiai part­nereinek meggyengítésére használja. Míg az elmúlt években az Európai Unió kizárólag magá­val volt elfoglalva, Washington pedig abban az álomban rin­gatta magát, hogy Oroszország egy napon akár szövetséges is lehet, Moszkvában egyre na­gyobb Oroszországról álmod­tak, melyet a mi pénzünkből építenek fel. A maláj gép lezuhanása vé­gül mindenkinek keresztülhúz­ta a számításait. Az EU tagál­lamainak ezen a héten kell dönteniük, hogy mennyire haj­landóak gazdaságilag megszo­rongatni Oroszországot, tudva, hogy ez nekik is fájni fog. Ám végre már nem lehet az álnaiv álarc mögé bújni, mert Ukrajna veszteségei mellett ott vöröslik a közel kétszáz európai állam­polgár vére is. Természetesen senki, még a rakétákat kilövő szeparatisták sem szerették volna, hogy ez történjen, ám ez az esemény ad esélyt arra, hogy Ukrajnában a lehető legrövi­debb időn belül béke legyen. Ám ehhez végre az EU tagálla­mainak is egységesen és gerin­cesen vállalni kell ezt a konflik­tust Oroszországgal. Mert ez természetesen nemcsak Kelet- Ukrajnáról és nemcsak Orosz­országról szól, hanem az euró­pai szolidaritásról is. Ha nem lesz az EU egységes, mások is rá fognak jönni, hogy nem kell tőlünk félni. És itt egyáltalán nem arról van szó, hogy majd katonákat kell valahova külde­ni. Arról kell csak dönteni, hogy ha gazdasági döntésekkel képesek vagyunk megálljt pa­rancsolni Putyinnak, akkor ezt sürgősen meg kell tenni. És hogy ez akár néhány tizedszá- zalékos GDP csökkenést jelent majd nekünk? Önöknek a béke mennyit ér? — —- Azért kaptam ötöst, mert azt mondtam, hogy Kiska a jobb egyensúly, Fico a bal fék (Peter Gossányi rajza) A sok-sok kritika ellenére az unióban gyártott és árult élelmiszerek egészségesek Mindennapi kenyerünk HORBUIÁK ZSOLT Az élelmiszerbiztonság re­neszánszát éljük. A jelenlegi kormány dicséretére legyen mondva, Ľubomír Jahnátek ag­rárminiszter szigorúan veszi a boltok és az élelmiszerek el­lenőrzését. Talán még szigo­rúbban, mint a lakosság, hiszen a vásárlók legfőbb elvárása fo­lyamatosan a lehető legalacso­nyabb ár. Az élelmiszerellátás bonyo­lult probléma, még annak elle­nére is, hogy évtizedek óta túl­termelés van. Az Európai Unió komoly támogatásban részesíti az ágazatot. Idén a teljes költ­ségvetés 41%-a irányul a szek­torba, és ez akkor is óriási szám, ha a 2006-os csúcsévben a kiadások kerek 50 %-át, 58 milliárd eurót vitt el. A támoga­tások rendszere annyiban vált árnyaltabbá, hogy a közös ag­rárpénz kétféle jogcímen igé­nyelhető: közvetlen piaci, va­lamint vidékfejlesztési támoga­tásként, ez utóbbi aránya 2013-ra az egész keret felére nőtt. Az unió az élelmiszerterme­lést sok síkon értelmezi. Az éle­lem előállítása és a vidékfej­lesztés mellett figyelmet fordít a foglalkoztatás megtartására, a minőségi termelésre, a kör­nyezetvédelemre, a fenntart­ható növekedésre, de még az állatok jogaira is. Mindazonál­tal a haszonszemléletnek is bő­ven van tere, ezért van szükség az ellenőrzésre is. A probléma fonákja, hogy nem kizárólag a kínai, ne adj’ isten valamilyen egzotikus ország termékeitől kell leginkább tartani, az élel­miszergyártás fenegyerekeivé ugyanis éppen a lengyelek vál­tak. Náluk mind az állattartás, mind az élelmiszerminőség előírásainak betartásánál ko­moly hiányosságok vannak. Úgy-ahogy használható módszer a minőségi vásárlásra a gyártó ismerete. De még ez sem jelent teljes biztonságot. A közös uniós piac kialakításának nagy hátránya, hogy nemcsak a termékek, hanem az élelmiszer egyes komponensei is külön­böző országokból származnak. Szinte leheteden nyomon kö­vetni, mely gyártó milyen részt vállalt az előállításban. Végül az élelmiszerbiztonság egyik legfőbb veszélyeivé léptek elő a boltok. Van olyan hálózat, amely esetében az ellenőrök az esetek felében találtak hiá­nyosságokat. A sok-sok kritika ellenére az unióban gyártott és árult élel­miszerek egészségesek. Ponto­sabban fogalmazva a szakem­berek még nem találtak össze­függéseket az ezernyi adalék­anyag és tartósítószer haszná­lata, valamint az olyan civilizá­ciós betegségek, mint az aller­gia, elhízás, a magas vérnyo­más és hasonlók egyre nagyobb előfordulása között. Megoldás talán a háztáji, az őstermelők nagyobb támogatásában rejlik. Persze ha lesz rá fogyasztói igény. KOMMENTAR Fék és ellensúly TOKÁR GÉZA A Smer azzal, hogy 2012-ben utcahosszal nyerte a választásokat, komoly lehetőséget kapott egy kézi irányítással és kevés fennaka­dással működő rendszer kiépítésére. Az ellen­súly nélküli állapot azonban csak idén nyárig tartott, mikor Andrej Kiska személyében egy, a kormánypárttól meglehetősen eltérő értékek­kel bíró közéleti szereplő került az államfői székbe. Ebben a minőségében már most nagyobb problémákat és kihívásokat okoz Ficóéknak, mint bármi más, később pedig csak romlani fog a helyzet, márpedig a Smer képtelen elegánsan kezelni a hasonló konfliktusokat. A kormánypárt a választások után még eljátszhatta a nagylelkű, hatalmával visszaélni nem akaró győztest, lépései csak az egyébként is meghasonlott jobboldali pártok meg­osztottságának mélyítésére voltak alkalmasak. Ennek a hoz­záállásnak a példája az Állami Számvevőszék körüli mizéria: a szimbolikus, de legalább érdemi jogkörökkel bíró tisztség hiába illetné meg formálisan az ellenzéket, a pártok egymás között képtelennek bizonyultak a megegyezésre, a kor­mánypártnak pedig egyáltalán nem állt szándékában fel­gyorsítani a jelölési folyamatot. Újabban - többek között - Pavol Hrušovský neve merült fel a tisztség kapcsán, de könnyen lehet, hogy további hónapokig (ha nem évekig) hú­zódik egy kompetens személy kinevezésének az ügye, s ad­dig sem okoz problémát egy önjáró, kényelmetlen személy a tisztségben. Azokkal a köztisztviselőkkel, akik nem tartoztak bele a kor­mánypárti körökbe és az együttműködésre sem voltak haj­lamosak, Ficóék nem bántak kesztyűs kézzel. A minta nem túl nagy, de ide sorolhatjuk például Jana Dubovcová om- budsmant, akinek a folyamatos, képviselők általi megalázta­táson túl azt is el kellett viselnie, hogy az emberi jogi hivatal költségvetését megnyirbálják, és azzal fenyegessék, kiköl­töztetik a fővárosból. Ezek a módszerek csak korlátozottan képesek működni And­rej Kiskával szemben. Szlovákia új államfője közvetlenül a választóktól kapott mandátumot, önjárónak számít saját programmal és nem szorul rá a jobboldal közvetlen támoga­tására. Beiktatási beszédében megfogalmazott célkitűzések és víziók egyenesen annyira pozitív visszhangot váltottak ki a szlovák társadalomban, hogy a Smer nem kezdhetett köz­vetlenül háborúba Robert Fico legyőzőjével. Kiska ugyanak­kor úgy tűnik, nem a konfliktusok elkerülésére törekszik, he­lyette aktív szerepet vállal a politikában, egyfajta erkölcsi iránytűként. A parlament által megválasztott alkotmánybí­rák kinevezésének elszabotálása és több törvénytervezet visszadobása a parlament elé jelzi, hogy nem lesz problé­mamentes a kormány, a parlament és az államfő együttmű­ködése. Kiska ebben a küzdelemben egyértelműen előnyből indul: államfőként nem tartozik senkinek elszámolással, számot tarthat a nép szimpátiájára és látványos kudarcai is aligha lesznek, hiszen a feladatai is csakjelképesek. A Smer pedig minderre csak mértékkel válaszolhat - hiszen az ál­lamfő hivatalát mégsem lehet csak úgy keletre költöztetni. FIGYELŐ Aggódik a külföldi sajtó Orbán Viktor magyar kor- úiányfő tusványosi beszédét demokráciaellenes támadás­ként fogta fel az európai saj­tó. „Orbán olyan mértékben tett hitvallást a demokratikus liberalizmussal szemben, il­letve az erős, vezérelvű állam és a nemzetek érdekérvénye­sítési törekvése mellett, ami­re korábban csak ritkán akadt példa” - állapította meg a Neue Kronen Zeitung osztrák bulvárlap. ,A magyar miniszterelnök lassítaná az európai beván­dorlást” - ezt a Nineoclock.ro portál emelte ki a beszédből. Kitértek arra is, hogy Orbán Viktor tiszteletet követelt Románia részéről. Erre a lapnak Cristian Diaconescu, a Népi Mozgalom Párt elnök­jelöltje úgy reagált: ha valami sérthette a magyar állam méltóságát, az általában Bu­dapestről indított kezdemé­nyezésre adott válasz volt. A Der Standard nemcsak a liberalizmus elutasításáról írt, hanem kiemelte a Norvég Alap és a kormány között álló konfliktust is. Az osztrák libe­rális lap emlékeztetett, hogy Orbán Viktor dicsérte Kínát és Oroszországot a gazdasági sikerei miatt, de elismerte, lehet, hogy ezekben az álla­mokban nincs demokrácia. Az Együtt-PM az Európai Bizottsághoz fordul az Or- bán-beszéd miatt - jelentette be az ellenzéki szövetség. Úgy vélték, Orbán először be­szélt nyilvánosan a magyar demokrácia felszámolásáról és egy olyan új államszerve­zet kialakításáról, amely nem minden magyar ember álla­ma többé. (origo)

Next

/
Thumbnails
Contents