Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-29 / 173. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 29. Vélemény És háttér 7 Az EU tagállamainak egységesen és gerincesen vállalni kell ezt a konfliktust Oroszországgal Egységes fellépést! Elindult a huzavona a nyugati országok között arról, pontosan milyen formában kellene megbüntetni Oroszországot azért, hogy hol nyíltan, hol suttyomban támogatja a szakadárokat Ke- let-Ukrajnában. NAGY ANDRÁS A mai napig nem tisztázott pontosan, hogy Vladimír Pu- tyinnak milyen céljai is voltak akkor, amikor engedélyt adott a fegyveresek támogatására Donyeck és Luhanszk megyében. Mert az biztos, hogy személyesen ő döntött erről a lépésről. Amikor néhány hónappal ezelőtt az oroszok napok alatt bekebelezték a Krím félszigetet, kiderült, hogy a Kremlnek nagyon jó volt a stratégiai érzéke. Akkor az EU, az USA és a nemzetközi szervezetek részéről legfeljebb némi morgolódásra futotta, és min- denld a történelmi hagyományokat, az orosz kisebbség (többség) arányát emlegette, meg persze azt, hogy valójában nem is tudni, hogy miért kapta meg Ukrajna Krímet. Persze ez a lépés is teljesen illegitim volt, de valahogy senkit sem zavart túlságosan, sokan arról beszéltek, hogy ez az ára annak, hogy Oroszország elengedi Ukrajnát, mely majd a Nyugat felé fordul. Az igazság nagyon rövid időn belül kiderült, hogy az oroszoknak eszük ágában sem volt megállni a Krímnél, hosszú távú céljuk a destabilizált Ukrajna. Mára kiderült, hogy Oroszország retteg attól, hogy bármelyik szomszédja egy nála erősebb katonai és/vagy gazdasági csoportosulás részévé váljon. A putyini vezetés Oroszország legnagyobb árulóinak tartja Jelcinéket, akik megengedték, hogy a kilencvenes évek elején meggyengüljön az ország, és bizonyos területek leváljanak róla. A földgázból és a kőolajból származó bevételeket, melyeknek nagy részét az EU adja, a Kreml minden gond nélkül az EU és stratégiai partnereinek meggyengítésére használja. Míg az elmúlt években az Európai Unió kizárólag magával volt elfoglalva, Washington pedig abban az álomban ringatta magát, hogy Oroszország egy napon akár szövetséges is lehet, Moszkvában egyre nagyobb Oroszországról álmodtak, melyet a mi pénzünkből építenek fel. A maláj gép lezuhanása végül mindenkinek keresztülhúzta a számításait. Az EU tagállamainak ezen a héten kell dönteniük, hogy mennyire hajlandóak gazdaságilag megszorongatni Oroszországot, tudva, hogy ez nekik is fájni fog. Ám végre már nem lehet az álnaiv álarc mögé bújni, mert Ukrajna veszteségei mellett ott vöröslik a közel kétszáz európai állampolgár vére is. Természetesen senki, még a rakétákat kilövő szeparatisták sem szerették volna, hogy ez történjen, ám ez az esemény ad esélyt arra, hogy Ukrajnában a lehető legrövidebb időn belül béke legyen. Ám ehhez végre az EU tagállamainak is egységesen és gerincesen vállalni kell ezt a konfliktust Oroszországgal. Mert ez természetesen nemcsak Kelet- Ukrajnáról és nemcsak Oroszországról szól, hanem az európai szolidaritásról is. Ha nem lesz az EU egységes, mások is rá fognak jönni, hogy nem kell tőlünk félni. És itt egyáltalán nem arról van szó, hogy majd katonákat kell valahova küldeni. Arról kell csak dönteni, hogy ha gazdasági döntésekkel képesek vagyunk megálljt parancsolni Putyinnak, akkor ezt sürgősen meg kell tenni. És hogy ez akár néhány tizedszá- zalékos GDP csökkenést jelent majd nekünk? Önöknek a béke mennyit ér? — —- Azért kaptam ötöst, mert azt mondtam, hogy Kiska a jobb egyensúly, Fico a bal fék (Peter Gossányi rajza) A sok-sok kritika ellenére az unióban gyártott és árult élelmiszerek egészségesek Mindennapi kenyerünk HORBUIÁK ZSOLT Az élelmiszerbiztonság reneszánszát éljük. A jelenlegi kormány dicséretére legyen mondva, Ľubomír Jahnátek agrárminiszter szigorúan veszi a boltok és az élelmiszerek ellenőrzését. Talán még szigorúbban, mint a lakosság, hiszen a vásárlók legfőbb elvárása folyamatosan a lehető legalacsonyabb ár. Az élelmiszerellátás bonyolult probléma, még annak ellenére is, hogy évtizedek óta túltermelés van. Az Európai Unió komoly támogatásban részesíti az ágazatot. Idén a teljes költségvetés 41%-a irányul a szektorba, és ez akkor is óriási szám, ha a 2006-os csúcsévben a kiadások kerek 50 %-át, 58 milliárd eurót vitt el. A támogatások rendszere annyiban vált árnyaltabbá, hogy a közös agrárpénz kétféle jogcímen igényelhető: közvetlen piaci, valamint vidékfejlesztési támogatásként, ez utóbbi aránya 2013-ra az egész keret felére nőtt. Az unió az élelmiszertermelést sok síkon értelmezi. Az élelem előállítása és a vidékfejlesztés mellett figyelmet fordít a foglalkoztatás megtartására, a minőségi termelésre, a környezetvédelemre, a fenntartható növekedésre, de még az állatok jogaira is. Mindazonáltal a haszonszemléletnek is bőven van tere, ezért van szükség az ellenőrzésre is. A probléma fonákja, hogy nem kizárólag a kínai, ne adj’ isten valamilyen egzotikus ország termékeitől kell leginkább tartani, az élelmiszergyártás fenegyerekeivé ugyanis éppen a lengyelek váltak. Náluk mind az állattartás, mind az élelmiszerminőség előírásainak betartásánál komoly hiányosságok vannak. Úgy-ahogy használható módszer a minőségi vásárlásra a gyártó ismerete. De még ez sem jelent teljes biztonságot. A közös uniós piac kialakításának nagy hátránya, hogy nemcsak a termékek, hanem az élelmiszer egyes komponensei is különböző országokból származnak. Szinte leheteden nyomon követni, mely gyártó milyen részt vállalt az előállításban. Végül az élelmiszerbiztonság egyik legfőbb veszélyeivé léptek elő a boltok. Van olyan hálózat, amely esetében az ellenőrök az esetek felében találtak hiányosságokat. A sok-sok kritika ellenére az unióban gyártott és árult élelmiszerek egészségesek. Pontosabban fogalmazva a szakemberek még nem találtak összefüggéseket az ezernyi adalékanyag és tartósítószer használata, valamint az olyan civilizációs betegségek, mint az allergia, elhízás, a magas vérnyomás és hasonlók egyre nagyobb előfordulása között. Megoldás talán a háztáji, az őstermelők nagyobb támogatásában rejlik. Persze ha lesz rá fogyasztói igény. KOMMENTAR Fék és ellensúly TOKÁR GÉZA A Smer azzal, hogy 2012-ben utcahosszal nyerte a választásokat, komoly lehetőséget kapott egy kézi irányítással és kevés fennakadással működő rendszer kiépítésére. Az ellensúly nélküli állapot azonban csak idén nyárig tartott, mikor Andrej Kiska személyében egy, a kormánypárttól meglehetősen eltérő értékekkel bíró közéleti szereplő került az államfői székbe. Ebben a minőségében már most nagyobb problémákat és kihívásokat okoz Ficóéknak, mint bármi más, később pedig csak romlani fog a helyzet, márpedig a Smer képtelen elegánsan kezelni a hasonló konfliktusokat. A kormánypárt a választások után még eljátszhatta a nagylelkű, hatalmával visszaélni nem akaró győztest, lépései csak az egyébként is meghasonlott jobboldali pártok megosztottságának mélyítésére voltak alkalmasak. Ennek a hozzáállásnak a példája az Állami Számvevőszék körüli mizéria: a szimbolikus, de legalább érdemi jogkörökkel bíró tisztség hiába illetné meg formálisan az ellenzéket, a pártok egymás között képtelennek bizonyultak a megegyezésre, a kormánypártnak pedig egyáltalán nem állt szándékában felgyorsítani a jelölési folyamatot. Újabban - többek között - Pavol Hrušovský neve merült fel a tisztség kapcsán, de könnyen lehet, hogy további hónapokig (ha nem évekig) húzódik egy kompetens személy kinevezésének az ügye, s addig sem okoz problémát egy önjáró, kényelmetlen személy a tisztségben. Azokkal a köztisztviselőkkel, akik nem tartoztak bele a kormánypárti körökbe és az együttműködésre sem voltak hajlamosak, Ficóék nem bántak kesztyűs kézzel. A minta nem túl nagy, de ide sorolhatjuk például Jana Dubovcová om- budsmant, akinek a folyamatos, képviselők általi megaláztatáson túl azt is el kellett viselnie, hogy az emberi jogi hivatal költségvetését megnyirbálják, és azzal fenyegessék, kiköltöztetik a fővárosból. Ezek a módszerek csak korlátozottan képesek működni Andrej Kiskával szemben. Szlovákia új államfője közvetlenül a választóktól kapott mandátumot, önjárónak számít saját programmal és nem szorul rá a jobboldal közvetlen támogatására. Beiktatási beszédében megfogalmazott célkitűzések és víziók egyenesen annyira pozitív visszhangot váltottak ki a szlovák társadalomban, hogy a Smer nem kezdhetett közvetlenül háborúba Robert Fico legyőzőjével. Kiska ugyanakkor úgy tűnik, nem a konfliktusok elkerülésére törekszik, helyette aktív szerepet vállal a politikában, egyfajta erkölcsi iránytűként. A parlament által megválasztott alkotmánybírák kinevezésének elszabotálása és több törvénytervezet visszadobása a parlament elé jelzi, hogy nem lesz problémamentes a kormány, a parlament és az államfő együttműködése. Kiska ebben a küzdelemben egyértelműen előnyből indul: államfőként nem tartozik senkinek elszámolással, számot tarthat a nép szimpátiájára és látványos kudarcai is aligha lesznek, hiszen a feladatai is csakjelképesek. A Smer pedig minderre csak mértékkel válaszolhat - hiszen az államfő hivatalát mégsem lehet csak úgy keletre költöztetni. FIGYELŐ Aggódik a külföldi sajtó Orbán Viktor magyar kor- úiányfő tusványosi beszédét demokráciaellenes támadásként fogta fel az európai sajtó. „Orbán olyan mértékben tett hitvallást a demokratikus liberalizmussal szemben, illetve az erős, vezérelvű állam és a nemzetek érdekérvényesítési törekvése mellett, amire korábban csak ritkán akadt példa” - állapította meg a Neue Kronen Zeitung osztrák bulvárlap. ,A magyar miniszterelnök lassítaná az európai bevándorlást” - ezt a Nineoclock.ro portál emelte ki a beszédből. Kitértek arra is, hogy Orbán Viktor tiszteletet követelt Románia részéről. Erre a lapnak Cristian Diaconescu, a Népi Mozgalom Párt elnökjelöltje úgy reagált: ha valami sérthette a magyar állam méltóságát, az általában Budapestről indított kezdeményezésre adott válasz volt. A Der Standard nemcsak a liberalizmus elutasításáról írt, hanem kiemelte a Norvég Alap és a kormány között álló konfliktust is. Az osztrák liberális lap emlékeztetett, hogy Orbán Viktor dicsérte Kínát és Oroszországot a gazdasági sikerei miatt, de elismerte, lehet, hogy ezekben az államokban nincs demokrácia. Az Együtt-PM az Európai Bizottsághoz fordul az Or- bán-beszéd miatt - jelentette be az ellenzéki szövetség. Úgy vélték, Orbán először beszélt nyilvánosan a magyar demokrácia felszámolásáról és egy olyan új államszervezet kialakításáról, amely nem minden magyar ember állama többé. (origo)
