Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-28 / 172. szám, hétfő
4 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 28. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Sok állást teremt a turizmus Madrid. A turizmus közvetlenül és közvetetten 9 százalékkal járul hozzá a világ GDP-jéhez és minden tizenegy munkahelyből egy a turizmusnak köszönhető - derül ki a Turisztikai Világ- szervezet (UNWTO) most közzétett kiadványából. Az UNWTO Tourism Highlights 2014-es kiadásának összefoglalója szerint a világ exportbevételeinek 6 százaléka, vagyis nagyjából 1400 milliárd dollár származik a turizmus által létrehozott szolgáltatásexportból (ez a nemzetközi turisztikai költésre vonatkozó adat tartalmazza a nemzetközi közlekedési kiadásokat is). A nemzetközi turisztikai utazások száma az 1950-ben regisztrált 25 millióról az elmúlt évre 1087 millióra bővült. A nemzetközi turisták száma 2030-ra eléri az 1,8 milliárdot, 2010 és 2030 között évi 3,3 százalékos növekedéssel számolva. Az UNWTO 2014-re a nemzetközi turisták számának 4—4,5 százalékos bővülését prognosztizálja, ami meghaladja a hosszú távú előrejelzésében rögzített évi 3,3 százalékos növekedést. (MTI) A csehek vonzzák a beruházókat Prága. Autólámpákat gyártó üzemet épít az észak- morvaországi Mošnovban a dél-koreai Hyundai Mobis, a beruházás értéke négymilli- árd cseh korona. Prágai sajtójelentések szerint a cseh kormány és a Hyundai Mobis megállapodását holnap írják alá. A cseh kormány már döntött arról, hogy a beruházást 131 millió koronával támogatja. Az új üzemben több mint 900 új munkahely létesülhet, további néhány száz munkahely pedig a beszállító cégeknél jöhet létre. Az új üzem építése jövő nyáron kezdődne, és 2016-ban már beindulhatna a gyártás. A 2017-2020-as években a gyár évente mintegy 750 ezer személygépkocsiba való lámpát gyárt a tervek szerint, míg 2020 után több mint egymillió autóhoz gyárthatna lámpákat. A Hyundainak autógyára is van az észak-morva- országi Nošovicében, amelynek jelenlegi éves termelése mintegy 300 ezer személy- gépkocsi. (MTI, TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA ÁRFOLYAM 1 VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7911 1 Lengyel zloty 4,1435 n Cseh korona 27,482 ■ Magyar forint 308,06 Horvát kuna 7,6330 Román lej 4,3973 D Japán jen 136,97 Svájci frank 1,2152 Kanadai dollár 1,4472 Q USA-dollár 1,3440 D VÉTEL - ELADÁS [BANK msnrsi CSEH KORONA FORINT Sberbank 1,39-1,31 28,30-26,66 321,44-293,75 OTP Bank 1,41-1,29 28,69-26,27 321,20-294,13 Postabank 1,39-1,30 28,44-26,52Szí. Takarékpénztár 1,39-1,30 28,22-26,66 321,94-294,21 Tatra banka 1,39-1,31 28,32-26,67 320,22-295,88 ČSOB 1,38-1,31 28,19-26,78Általános Hitelbank 1,39-1,30 28,30-26,66 321,45-293,76 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az új hűtési módszer környezetkímélőbb, mint a klasszikus légkondicionálók használata A távfűtés után jöhet a távhűtés Ha valóra válnak a Szlovákiai Hőszolgáltatók Szövetségének az elképzelései, a társasházakban lakók a jövőben már nyáron is használhatják a radiátoraikat (Vladimír Šimíček felvétele) Pozsony. Szlovákiában egyre több társasházat látnak el külső hőszigeteléssel, aminek köszönhetően csökken az energiafelhasználás, és ezzel együtt a távhőszolgáltatók nyeresége is. Ez utóbbiak kénytelenek újabbnál újabb ötletekkel előállni, hogy javítsanak a gazdálkodásukon, a téli távfűtés mellett így hamarosan Szlovákiában is megjelenhet a nyári távhűtés. ÖSSZEFOGLALÓ A szlovákiai társasházakban felszerelt radiátorok hamarosan a nyári szezonban sem állnak majd kihasználatlanul - legalábbis ezt tervezik a távhőszolgáltatók, amelyek a távhűtés bevezetésén dolgoznak. A távhűtés lényegében hideg víz szolgáltatását takarja, amely az épület gépészeti rendszerén keresztül biztosítja a helyiségek hűtését, és mint ilyen, többnyire távhőellátó rendszerekhez és szolgáltatókhoz kapcsolódik. Régi-új technológia „Az egyre melegebb nyarak jelentős gondot jelentenek a panelházakban élőknek, így egyre többen kénytelenek légkondicionálást beszerelni a lakásukba. Ajövőben azonban erre nem lesz szükség, hiszen a műszaki fejlődésnek köszönhetően akár pár éven belül a távfűtési rendszereket nyáron hűtésre is használhatjuk” - nyilatkozta Miroslav Obšivaný, a Szlovákiai Hőszolgáltatók Szövetségének az elnöke. Szerinte ez nem csupán a panelházakban lakóknak jelentene nagyobb komfortot, hanem a táv- hőszolgáltatókon is segítene, ezzel ugyan csökkenthetnék a fix költségeiket. Nem mellékes persze az sem, hogy ez a hűtési módszer környezetkímélőbb, mint a klasszikus légkondicionálók használata. A távhűtési technológia már régóta rendelkezésre áll, az első rendszert a 19. század végén mutatták be, amely hideg levegőt továbbított csővezetéken keresztül. Az Egyesült Államokban az 1930-as évektől már kereskedelmi szintű alkalmazásról beszélhetünk. Az Európai Unió mind a távhőszolgáltatást, mind a távhűtést környezetbarát, fenntartható technológiának tekinti. A kétfajta energiaszolgáltatási tevékenység időben is jól illeszkedik egymáshoz, hiszen a hőszolgáltatás az ellátott terület klímájától függően hozzávetőlegesen fél évet üzemel jó kapacitáski- hásználással. A nyári időszak használati melegvíz-szolgáltatása csupán töredéke a fűtési időszakban kiadott energia- mennyiségnek, amelyet jól kiegészít a hidegenergia-szolgál- tatás, ezáltal lényegesen nagyobb éves kihasználást eredményezve. Egyelőre csak tesztelik Régiónkban a távhűtés mindezek ellenére még gyerekcipőben jár, egyelőre csak néhány, inkább kísérleti jellegű projektről beszélhetünk. Obšivaný szerint Szlovákiában eddig csakZó- lyomban tesztelték az új szolgáltatást, ahol irodákat hűtenek vele. Miért nem terjed rohamosan az energiaszolgáltatás eme formája? A válasz részben a felhasználói, részben pedig a termelői oldalon keresendő. A távhűtés egyik fontos kelléke az épületben kialakított központi hűtő-, esetleg klímarendszer, amelyet ha utólag kell beépíteni, az jócskán rontja a beruházás gazdaságosságát. A jelenleg távfűtéssel ellátott épületek legnagyobb része panelház, amelyek épületgépészeti rendszere csakjelentős ráfordítással tehető alkalmassá távhűtésre, ami ráadásul nem jelent lényeges komfortnövekedést azok számára, akik már rendelkeznek valamilyen hűtőberendezéssel. Új lendületet adhat a távhűtésnek a hideg- energia-szolgáltatás egyre gyakrabban emlegetett megújuló alapra helyezése, mivel ebben jó adottságokkal bír a konkurens technológiákhoz képest. Széles körű elterjedése csökkentené a nyári villamos- energia-csúcsokat, és ha megújuló hőtermelésre épül, széndioxid-mentes ellátást tud biztosítani. (mi, TASR) Aggasztóan alacsony felvásárlási árak • Idén több lesz a gabona • Rovarok a terményben • A gabona helyes tárolása A melléklet tartalmából Rovarok a (ernten Aegas'Atöári alacsony felvásárlási arak 1. W ' nlapjaval együtt ipjavaiegyuw i n ágárusoknál! 3ZXT A magyar bankszektor legalább 50 százaléka magyar irányítás alá kerül Teljesül Orbán Viktor nagy álma ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Magyar kézbe kerül az MKB Bank, az állam ugyanis megveszi a BayernLB tulajdonában álló részvény- csomagot. A legrosszabbul teljesítő magyarországi bank már a költségvetés kockázata lesz. Az MKB~ megvásárlásával gyakorlatilag teljesül Orbán Viktor régi célja, a magyar bankszektor legalább 50 százaléka magyar irányítás alá kerül. A Portfolio.hu elemzése szerint az MKB egyedi mérlegfőösszege a 2013 végi adatok szerint 1895 milliárd forint, ami azt jelenti, hogy a teljes magyar hitelintézeti szektorban 6,1 százalék a részesedése. Mivel nélküle 44,4 százalék a hazai irányítás alatt álló hitelintézetek részesedése, az MKB magyar állami kézbe kerülésével 50,5 százalékos, vagyis többségi arányt képviselnek a hazai (Képarchívum) kézben lévő hitelintézetek. Mennyit fizet az állam valójában az MKB-ért? Látszólag 55 millió eurót, vagyis nagyjából 17 milliárd forintot, hiszen abe- jelentés alapján ekkora összeget utal majd át az állam a Ba- yemLB-nek. A tényleges ár azonban nem ennyi: a mostani tulajdonos az eladás előtt 270 millió euró, vagyis közel 84 milliárd forintnyi összegben tőkét emel a bankban. Valójában tehát a BayernLB ad ki 67 milliárd forint körüli összeget azért, hogy megszabadítsák magyar leánybankjától. Ez azonban még így is megéri számára, hiszen az MKB az elmúlt évtized legveszteségesebb magyar bankja. A 2004-2009 között megtermelt 77 milliárd forintos nyereség után az elmúlt négy évben 439 milliárd forint nettó veszteséget szenvedett el. A nem teljesítő hitelek aránya 26 százalékról 31 százalékra emelkedett tavaly a banknál (477 milliárd forint), aminek nagy része nagyvállalati ingatlanhitei. Ha a bank a jövőben is veszteséges lesz, akkor azt először a BayernLB által megemelt tőkéből fedezhetik, ezt követően pedig már az adófizetői pénzekből. Az Orbán-kormány számára ezért fontos lenne, hogy a veszteséges időszak mielőbb véget érjen. (Pf., MTI)
