Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)

2014-07-25 / 170. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 25. www.ujszo.com RÖVIDEN Életműdíj Krasznahorkai Lászlónak Budapest. Krasznahorkai László kapta idén az America Awards irodalmi életműdíjat, amelyet 1994 óta adnak át évente az irodalmi Nobel-díj alternatívájaként - ismertette a Los Angeles-i székhelyű Green Integer irodalmi portál hon­lapja. A pénzjutalommal nem járó elismerést a Contempora­ry Arts Educational Project Inc. (Kortárs Művészeti Oktatási Projekt) adja át minden évben egy amerikai költőkből, pró­za- és színműírókból, valamint irodalmi kritikusokból álló zsűri döntése nyomán. Krasznahorkai a pályafutása során a nemzetközi irodalomhoz való hozzájárulásáért kapta az életműdíjat.Tavaly Reiner Kunze német író részesült az el­ismerésben, a korábbi díjazottak között szerepelt a brit Ha­rold Pinter, az osztrák Friederike Mayröcker és Peter Hand­ke, a spanyol Rafael Alberti és Javier Marias, a francia Jacqu­es Roubaud, a dán Inger Christensen, a sziriai Adonis, a por­tugál Jósé Saramago, a finn Paavo Haavikko, az amerikai John Ashbery, valamint a dél-koreai Ko Un is. (MTI) 2017-ben folytatódik a kalózkaland Los Angeles. Hat évvel az utolsó epizód bemutatása után, 2017 júliusában hajóz­nak be ismét a mozikba a Karib- tenger kalózai. A Jack Sparrow kapitány (Johnny Depp) ka­landjairól szóló kasszasiker-so- rozat ötödik részének premier­jét eredetileg jövőre tervezték, de a Disney filmstúdió végül úgy határozott, hogy dolgozni kell még a forgatókönyvön. A The Hollywood Reporter érte­sülése szerint a film rajongói­nak 2017. július 7-ig kell vár­niuk a bemutatóra. A Dead Men Tell No Tales című új epi­zód rendezésére a Disney és Jerry Bruckheimer producer a Johnny Depp Jack Spar- Kon-Tiki című film alkotóit, Jo- row kapitány szerepében achim Ronningot és Espen (Képarchívum) Sandberget fogadta fel. (MTI) Giancarlo Giannini elismerése Róma. Életműdíjjal tünteti ki több mint öt évtizedet fel­ölelő színészi pályafutásáért Giancarlo Gainnini olasz szí­nészt a locarnói filmfesztivál augusztusban - számolt be róla a Variety.com filmes portál. Giannini 1966-ban, a Rita, a szúnyog című zenés vígjátékban állt először a filmkamerák elé, s ekkor kezdődött hosszú ideig tartó közös munkája Lina Wertmüllerrel. Az augusztus 6-án megnyíló locarnói film- mustrán a Rita, a szúnyogot is levetítik abban a retrospektív programban, amely az olasz Titanus filmstúdió fénykorának produkcióiból válogat. A musicalben a színész Rita Pavone énekesnő oldalán játszott. Giancarlo Gainnini mellett a szemlén idén Juliette Binoche francia színésznőt is életműdíjjal jutalmazzák. A 67. Locarnói Nemzetközi Film- fesztivált a formailag szerteágazó, független és innovatív filmművészetnek szentelik a szervezők. (MTI) Michael Douglas legújabb szerepe New York. Először látha­tó együtt a filmvásznon Mi­chael Douglas és Diane Kea­ton, akik a Szerelem a vég­zetem című romantikus komédiában játszanak együtt. Az észak-amerikai mozikban ma debütáló víg­játékban Michael Douglas egy felesége halála után megkeseredett, magának való özvegyet alakít. „Ez a film egyike azoknak a szto­riknak, amiről az ember azt gondolja, már eljött az ide­je. Hetven leszek néhány hónap múlva, az ember nem hinné, hogy ebben a korban változik, pedig így van” - mond­ta Douglas. A filmet az a Rob Reiner rendezte, aki 1995-ben a Szerelem a Fehér Házban című produkciót forgatta Doug- lasszel. A színész Oren Little-t alakítja, a nyugdíj előtt álló ingatlanügynököt, akinek az életébe döntő változást hoz, amikor tőle eltávolodott fia rábízza egy időre kilencéves kis­lányát. Diane Keaton, aki az Oren mellett lakó bárénekesnőt játssza, összebarátkozik a kislánnyal, és rájön, hogy a mo­gorva szomszédnak mégis csak van szíve. A színésznő több számot is előad a film során, Reiner pedig zongoristaként csatlakozik a szereposztáshoz. (MTI) (SITA/ AP-felvétel) Beszélgetés Zomborácz Virággal, aki első nagyjátékfilmjével Karlovy Varyban mutatkozott be A magyar film nem olyan rossz A huszonéves Mózes kép­telen megfelelni lelkész apja elvárásainak. A férfi váratlanul meghal, ám kí­sérteiként visszatért fiá­hoz, aki minden áron sze­retne megszabadulni a szellemtől. Zomborácz Vi­rág első nagyjátékfilmje, az Utóélet fekete humor­ral mesél a gyászról, a szü­lői kontrollról és a felnőtté válásról. Az abszurd vígjá­ték a közelmúltban Karlo­vy Varyban debütált. BARTALDÓRA A film keletkezéstörténeté­ről, a Filmalappal folytatott együttműködésről és a magyar mozinézőkről a forgatókönyv- író-rendezővel beszélgettünk. Hogy állt a magyar film­gyártás mikor elkezdted írni a könyvet? Gondoltál arra, hogy nem tudod majd lefor­gatni? Azt hiszem, 2007-ben vagy 2008-ban kezdtem el írni a történetet. Akkor még létezett a Magyar Mozgókép Közala­pítvány, készültek filmek, de ettől függetlenül is meg kellett írnom a forgatókönyvet, mivel ez volt a diplomamunkám. Az­tán később még pályáztunk is előkészítésre, amikor bedőlt a filmgyártás. Akkoriban külö­nösen fel voltam rá készülve, hogy a dolgok sokkal rosszab­bak lesznek, mint ahogy egyál­talán el tudom képzelni. Úgy­hogy, amíg ott nem álltunk a kamerával és a stábbal, addig egy pillanatig sem gondoltam komolyan, hogy tényleg le fog­juk forgatni az Utóéletet. A Filmalapnál először a gyártás előkészítésére pá­lyáztatok, de nem nyertétek el a támogatást. Kaptatok részletes magyarázatot? Szerintem számítottunk az elutasításra. Én se gondoltam, hogy nem lehetne még dolgoz­ni a könyvön. Kaptunk egy na­gyon korrekt véleményt, jogos kifogásokkal, majd a fejlesztő bizottsággal volt egy megbe­szélésünk, ahol elhangzottak problémafelvetések. A fejlesztőktől kapott ja­vaslatokat minden esetben megfogadtad? A fejlesztő csapat sem ho­mogén, tehát ők sem értettek mindig egyet, így előfordult, hogy megfogadni valaki taná­csát egyet jelentett egy másik tanács elutasításával. Sok dol­got nem fogadtam meg és sok dolgot igen, de szerintem alapvetően nagyon hasznos volt az egész folyamat, jót tett a könyvnek. Érezted a konzultációk so­rán, hogy sérül az alkotói szuverenitásod? Nem, de olyasmit éreztem, hogy ennél többet vagy jobbat én már nem tudok, hiába vár­ják el. Aztán összeszedtem magam. A szakma sokszor bírálja a Filmalapot, amiért ragaszko­dik a forgatókönyvek fejlesz­téséhez, és ez alapján ítéli meg a filmre szánt összeget. Elvileg minden támogatás kritériuma a forgatókönyv, ez nem hungarikum. Ismert, már bizonyított rendezőknél egyéb­ként - úgy tudom - a Filmalap sem olyan szigorú, de elsőfilme­seknél tényleg nincs más refe­rencia, csak a könyv. Egyébként ez nem olyan brutális elvárás. Ha az eredeti ötlet elveszik a fej­lesztés során, az már komoly baj. Én nem tudok ilyen esetről. Ha valaki elkezd írni tíz rózsa­szín flamingóról egy musicalt, abból nem akarnak termeszhá­borús akciófilmet csinálni. Ismert színészek szerepel­tetése mellett amatőr fősze­replőt választottál. Hogyan zajlott a szereplőválogatás? Azt a fajta bizonytalanságot, amelyet a főszereplő Mózes­ben mi kerestünk, nem lehet eljátszani. A fiatal fiú színé­szek általában nem szorongó, introvertált emberek, hanem ellenkezőleg, süt róluk a ma­gabiztosság. Egy kivételt talál­tam, de ő előtte éppen Császi Ádámmal forgatott, és szeret­tem volna egy ismeretlen, új arcot. Kristóf Marcit a KMH Filmen keresztül ismertük, mivel a korábbi produkciós asszisztens barátja volt. Mi­után a főszereplőnk megvolt, hozzá válogattunk családta­gokat. A nagyobb szerepekre nem rendeztünk castingot; mivel eleve .Csákányi Eszterre írtam a nagynéni szerepét, őt csak fel kellett kérni. Egyér­telmű volt, hogy Angélát csak Petrik Andrea játszhatja, neki sem volt castingja, ahogy Gálf- fi Lászlónak sem. A kislányt játszó Hang Lilit Pécsett, egy gyerekcastingon találtuk meg, az anyukát alakító Kőhalmi Krisztinát pedig egy fotó alap­ján hívtuk be, miután az összes ismert, törékeny és szub- misszív magyar színésznő egyeztethetetlennek bizonyult. Azt nyilatkoztad, a filmed univerzális történet. Szerin­ted mégis mond valamit a mai magyar társadalomról vagy a magyar vidékről? Nagyon keveset. Állításokat nem igazán fogalmaz meg a je­lenkorral kapcsolatban, de szerintem a karakterek elég magyarosak. És helyszínkere­sés közben elképesztően jó, abszurd helyeket találtunk az országban, amilyeneket az ember nem tud kitalálni az íróasztalnál ülve. Mennyi nézőre számítasz a magyar mozikban és meny­nyivel lennél elégedettek? Bevallom, nem vagyok túl optimista. Jó lenne, ha a tíz-ti- zenötezret azért elérnénk. Mit gondolsz, milyennek kell lennie a magyar filmnek, hogy újra beüljön rá a kö­zönség? Nyilván nem várható el széle­sebb tömegektől, hogy beülje­nek két és fél órás érthetetlen tömény unalomra. Szerintem fontos, hogy a magyar film szó­rakoztató is legyen. De szerin­tem az is igaz, hogy a magyar film azért nem olyan rossz. A közönség ennek ellenére nem kíváncsi rá. Nem rosszabb, mint a cseh, a lengyel, a szlo­vén, csak épp sokan azt gondol­ják, hogy ami magyar, az nem lehet jó. Ez a mentalitás egyébként az élet minden terü­letén megfigyelhető. Inkább ezen a hozzáálláson kellene változtatni. S még egy dolog: ha a mozijegy árát összeveted az átlagfizetéssel, siralmas az eredmény. Szerintem ez is köz­rejátszik abban, hogy ha az ember moziba megy, azt sze­retné, hogy lehetőleg semmi se emlékeztesse erre az országra. Karlovy Varyban a feszti­vállátogatók nagyon szeret­ték a filmedet - az ötödik legnépszerűbbnek bizonyult a közönségszavazáson. Ez megerősített abban, hogy széles közönségnek szól az Utóélet? Igen, bár igyekszem magam azzal óvatosságra inteni, hogy Karlovy Varyban a nézők még­iscsak extrémen filmszerető közönségnek számítanak, az ottani sikerből nem feltétlenül következik a magyar közön­ségsiker. Főleg, ha azt vesszük, milyen keveset járnak a ma­gyarok moziba, aki pedig jár, az sem a hazai filmeket prefe­rálja. Sajnos a forgalmazási rendszer meg sem próbálja előnyösebb piaci helyzetbe hozni a magyar alkotásokat, például olcsóbb jegyárakkal. Azt gondolom, hogy az elmúlt években több, a közönség fi­gyelmére méltó magyar film is elsikkadt, megfelelő promóció és támogatás híján. ZOMBORÁCZ VIRÁG FILMJEI Utóélet (nagyjátékfilm, 2013) rendező, forgatókönyvíró Dipendenza (animációs film, 2012) rendező, író Tekintet (kisjátékfilm, 2010) rendező, forgatókönyvíró Hagy (kisjátékfilm, 2008) forgatókönyvíró Az utolsó szép film (kisjátékfilm, 2007) színész Dekameron2007 (rövidfilm-összeállítás, 2007) rendező Nyomtávváltás (kisjátékfilm, 2007) rendező, forgatókönyvíró Gálffi László az Utóéletben Amacska szerepe a francia irodalomban (ldsjátékfilm, 2006) rendező

Next

/
Thumbnails
Contents