Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-25 / 170. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 25. Vélemény És háttér 7 Radoslav Procházka, mint a közélet megújítását hirdető politikus nem lehet sáros fillérekben sem Bari, bari, bucc Végtelen sárdobálásnak tűnhet Radoslav Procházka és Igor Matovič pingpongozása a titokban feljátszott beszélgetés körül, tisztességes publicistának talán már foglalkoznia sem illene véle, lévén ez a bulvár dolga. Pedig nem így van. Erről az ügyről igenis kötelező írni! LOVÁSZ ATTILA No, nem abban a szellemben, ki melyik oldalra áll, ki szereti jobban az egyiket vagy a másikat, mert akkor hitvitánk lesz itt újra, s elfeledkezünk az alapelvekről. Matovičcsal kezdeném, mert ez a rövidebb elintéznivaló. Az Egyszerű Emberek vezetője feltehetően jogot sértett, amikor megkérdezés nélkül készített felvételt egy beszélgetésről, de ez most a kevésbé érdekes. Amikor a honi jogalkotó a titkosan készített felvételeket a közéletben is (itt a hangsúly) törvényellenesnek minősítette, magam is tiltakoztam. A közérdek közszereplők esetében ugyanis a világ legszabadabb és demokrácia terén legfejlettebb országaiban is felülírja a személyi jogokat, tessék eltűrni, hogy a közszereplő figyelt ember, mert mindannyiunk képének viselője. Ezt a szabálysértést vagy törvényszegést Matovič- nak megbocsátanám, de azért szólnék, érvényes jogszabályt sértett. Ami a felháborító és nem megbocsátható, az az a tény, hogy a feltehetően autentikus hangfelvételen Igor Matovič nem mint parlamenti képviselő, hanem mint egy magánvállalat ügyvivője tárgyal Procházkával. Azaz lehet, hogy papíron leadta ügyvivői jogköreit a képviselői esküt követő 30 napon belül, de facto azonban tovább irányítja cégét, cégeit. Ilyenkor a mentelmi- és mandátumbizottság vajon mi a fenét csinál? Ennek fényében eljátszani a közerkölcsöket óvó bácsit és az igazmondó szerepét, a legenyhébb kifejezéssel élve is farizeusi magatartás. Sokkal, de sokkal rosszabb hír a szlovákiai közéletnek Radoslav Procházka szerepe ebben a „bari, bari, bucc” játékban. Procházka generációsán és minőségében is új kínálattal érkezett. Tiszta, botrányoktól mentes, értékrenddel, vízióval rendelkező, elfogadható ember, s ha már nem került be a 2. fordulóba az elnökválasztáson, eredménye azt mutatja, beleszólhat a hazai politikába. A hangfelvétel azonban azt bizonyítja, kampányának finanszírozásakor amolyan „én neked, te nekem” alapon akart bizniszeim egy olyan emberrel, akinek a szava már akkor sem sokat ért. A pénzben kifejezett stikli nem éri el hőn szeretett kormányfőnk egyik karórájának értékét sem, de itt nem a pénzről van szó. Ha egy közéleti ember az adódó alkalommal élve húsz eurót „ír jóvá” saját zsebre, akkor miért higgyük, hogy milliárdok fölött rendelkezve nem jár el hasonlóan? Nincs a világon nagyobb politikai baki, mint amikor a tisztességesebbik játszmát folytató politikus vagy politikusi gárda gazemberektől kapja a képébe: mit kiabálsz, nem vagy jobb, mint én. S mert az egyenes adásban lopó garnitúrának nincs bőr a képén, s két gyufás- doboz lenyúlását a tarvágásokhoz hasonlító bűnnek aposztrofálja, a közélet megújítását hirdető politikus nem lehet sáros fillérekben sem. Ezért diszkvalifikálta magát Procházka mindjárt az elején, s ezért kell most várni, míg megjelenik a jelen valóban elfogadható alternatívája. Ami pedig a sajtóban zajló sárdobálást illeti, valóban bulvárműfaj. Bari, bari, bucc, vagy esetleg a Két konok kisgida meséje, de nem több. Kárunkra. JEGYZET Több volt, mint feleség LAMPL ZSUZSANNA H Szeretem böngészni az újságoknak azt a rovatát, amelyemberek születésének vagy halálának évfordulójáról. Am az utóbbi időben néha csodálkozom a szerkesztők válogatásán. Az emberiségjavát szolgáló tudósok, művészek és egyéb fontos személyiségek mellett ugyanis egyre gyakrabban emlékeznek meg olyan, sokszoregé- szen fiatal emberek születésnapjáról, akiknek az az egyetlen érdeme, hogy épp sztárok, ami ugye, önmagában is köz- tiszteletre méltó munkásság és örök időkre szóló érdem. Arról nem is beszélve, hogy némely ünnepelt drogügyletbe keveredett, embert gázolt vagy adócsalást követett el. Ezért nagyon megörültem, amikor egy ilyen rovatban megemlékeztek Mileva Marié 1947. augusztus 4-én bekövetkezett haláláról. Aztánjött a hidegzuhany. Mileváról ugyanis csak ‘annyit tartottak fontosnak megjegyezni, hogy Einstein első felesége volt. Ami igaz. De! A szerb Mileva 1896-ban kezdte meg tanulmányait a zürichi egyetem matematika-fizika szakán. Itt ismerkedett meg a nála három évvel fiatalabb Einsteinnel. Hat évvel később félbe kellett szakítania a tanulmányait, így nem tudta megszerezni a hőn áhított diplomát. Úgy tért haza a nagyvilágból, mint egy rosszlány - gyerekkel a hasában, férj nélkül. Bár 1903-ban visszament Zürichbe és összeházasodtak, az önálló tudományos karriernek befellegzett. Az esküvő előtti közös munkáikat még Einstein-Marič néven hozták nyilvánosságra, de utána már csupán Einstein neve jelent meg a tanulmányokon. Mileva nem ellenkezett. „Mi ketten úgyis ein stein (egy kő) vagyunk”, mondta. Pedig ezek a munkák alapozták meg Einstein későbbi hírnevét, de csakis az övét! Ma már nehéz rekonstruálni Mileva érdemeit, de a hozzáértők úgy vélik, a matematikai vonatkozásokat dolgozta fel, s férje végső felfedezéseit ő bizonyította a matematika eszközeivel. Első gyermekükön kívül még kettőt szült. A második beteges, állandó odafigyelést igénylő kisfiú volt (az anyja a haláláig ápolta őt), s Mileva a háztartás és gyermeknevelés mellett már nem igazán tudott részt venni a félje szakmai és társasági életében. Az első világháború kitörését követően az asszony és a gyerekek Svájcban ragadtak. Einstein ritkán küldött pénzt, így Mileva zongora- és matematikaleckékből tartotta el magukat. 1919-ben a férje elvált tőle. Csekély kárpótlás az elveszett álmokért, hogy az 1922-ben kapott Nobel-díjjal járó pénzt Einstein neki ajándékozta. KOMMENTÁR Milliomos bírálat MOLNÁR IVÁN A vágsellyei Duslo vegyipari vállalat által igényelt adókedvezmény megadásával a gazdasági tárca arcul köpi a tisztességes adófizetőket - állítja Richard Sulik. Az SaS elnöke felháborítónak tartja, hogy Andrej Babiš cseh pénzügyminiszter, a Duslo tulajdonosa 300 millió eurós befektetéséért cserébe 58 millió eurós adókedvezményt követel az államtól, 800 alkalmazott elbocsátásával fenyegetőzve. Suliknak igaza van, amikor a kormányt azért bírálja, mert az enged a zsarolásnak, a liberális pártelnök azonban a felületes kritikánál nem mehet tovább, ez esetben ugyanis azokkal az elvekkel találná magát szemben, amelyekre a pártját felépítette. Szlovákiában az elmúlt években a mérvadó jobboldali pártok többségébe beszivárogtak a piac mindenhatóságát szektás módszerekkel hirdető alapítványok „szakemberei”, ami alapvetően nyomta rá bélyegét az említett pártok gazdasági programjaira. Az egyes pártok között jelentős különbségek vannak, ám ami biztos, hogy a neoliberális gazdaságpolitika legvegytisztább változata épp Sulik pártjához köthető. Márpedig a neoliberális gazdaságpolitika egyik alapelve - az alkalmazottak csaknem teljes jogfosztása és az állam leépítése mellett - a tőke szabad áramlása és a tőketulajdonosok mindenhatósága. Ma ez az uralkodó ideológia, a nagy nemzetközi multik így azt tesznek velünk, amit csak akarnak, hiszen az országok, teljes politikai pereputtyukkal együtt, a lábaik előtt hevernek. Az egyes államok csak a multik előtti hajlongás módozataiban különböznek. A befutott, fejlett gazdasággal, jól kiépített infrastruktúrával, alacsony korrupcióval, biztos jogi és vállalkozói környezettel büszkélkedőknek nem kell a porban csúszniuk, hogy elnyerjék a kegyeiket. A többiekkel szemben azonban már-már maffiamódszereket vetnek be: azok az államok, amelyek- adókedvezmények vagy közvetlen támogatások formájában - nem fizetnek eleget, vagy túl sok jogot és tisztességes fizetést biztosítanak az alkalmazottaknak, nem számíthatnak kegyes elbánásra. Ez a neoliberális gazdaságpolitika lényege, amit az SaS és a hozzá hasonló pártok politikusainak eszében sincs bírálni, sőt, még azt sem tartják politikailag korrektnek, ha valaki a neoliberális szót ki meri ejteni a száján. Mindezt figyelembe véve, Sulik Duslóval kapcsolatos ldje- lentése felületes ellenzéki populizmusként értékelhető, amelynek semmi más célja, csak hogy rúgjon egyet a kormányon. Ha a liberális politikus valóban őszinte kritikát szeretne megfogalmazni, el kellene ismernie, hogy a problémák többségéért az a beteg gazdaságpolitika a felelős, amelyre a pártját felépítette, és amelyért ma is képes lenne foggal-körömmel harcolni. Erre persze nem számíthatunk, hiszen ő is ahhoz a rendkívül szűk réteghez tartozik, amely a gazdagságát ennek a rendszernek köszönheti. FIGYELŐ Körkörös lesz a német elhárítás A német kémelhárítás az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos németországi adatgyűjtő programjainak lelepleződéséből és az utóbbi hetek kémügyeiből okulva ezentúl az amerikai és a brit partnerszolgálatok németországi tevékenységét is megfigyeli - jelentette tegnap a Süddeutsche Zeitung. A müncheni lap értesülése szerint a kancellária, a belügy- és a külügyminisztérium hónapokig tartó egyeztetés után állapodott meg arról, hogy az alkotmányvédelmi hivatalnál (BfV) - a belső elhárításnál-bevezetik a 360 fokos, körkörös megfigyelés elvét. Vagyis azt, hogy az eddig főleg az orosz, a kínai és az iráni hírszerző szolgálatok németországi tevékenységére összpontosító BfV figyelemmel követi a baráti amerikai és brit szervek munkáját is. Az elképzelés tavaly került napirendre, miután az Edward Snowdentől származó titkos NSA-doku- mentumok alapján kiderült, az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai ügynökség kiterjedt adatgyűjtő munkát végzett Németországban, még a kancellár - Gerhard Schröder, majd 2005-től Angela Merkel - mobiltelefonos kommunikációját is megfigyelte. Az új irányelvet mostanáig azért nem vezették be, mert attól tartottak, hogy az konfliktushoz vezethet Washingtonnal. Miután azonban július elején a hírszerző szolgálat (BND) és a védelmi minisztérium egy munkatársa ellen is felmerült a gyanú, hogy az amerikai CIA-nak dolgoztak, a berlini vezetés elhatározta, nem várnak tovább az elhárítás munkájának átalakításával. Azt nem határozták meg pontosan, hogy milyen mélységű legyen az amerikai és brit hírszerzés tevékenységének megfigyelése. Elsősorban a nagykövetségek és konzulátusok kommunikációjának ellenőrzése jöhet szóba. (MTI)- Minél messzebbre akar utazni, ráadásul azonnal? Csaknem a Szlovák Villamosművek egyik csúcsvezetője? (Peter Gossányi rajza)
