Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-23 / 168. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 23. DlGlTÁUA 17 Az intézkedésre elsősorban a gyermekek védelme miatt van szükség (Képarchívum) A Google nem nevezi többé ingyenesnek a fizetős tartalmakat kínáló játékokat, az Apple kivár Ha nem ingyenes a játék, nem lehet annak nevezni Csak a valóban teljesen ingyenes alkalmazások mellett szerepelhet a jövőben az ingyenes jelző a Google Playen és a hasonló alkalmazásboltokban, miután az Európai Unió tagállamai úgy döntöttek, gátat szabnak a nem kívánt alkalmazáson belüli vásárlásoknak. ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Bizottsággal közösen felszólították a legnagyobb alkalmazásboltokat üzemeltető elektronikai vállalatokat és szövetségeket, rendesen tájékoztassák a fogyasztókat a valós költségekről, az alkalmazás pedig nem tartalmazhat olyan közvetlen felszólítást, amely vásárlásra buzdít. Erre elsősorban a gyermekek védelme miatt van szükség. Névén Mimica uniós fogyasztóvédelmi biztos szerint rengeteg panasz érkezett már amiatt, hogy a gyerekek úgy vásároltak az alkalmazáson belül, hogy nem voltak tisztában az anyagi vonzatával, vagy még annak sem voltak tudatában, hogy épp pénzt költenek. „Az EU támogatja ezt az iparágat, ahogy az alkalmazáson belüli vásárlás is törvényes, de lényeges, hogy az uniós jogokat tiszteletben tartsák a fejlesztők is, főleg egy új üzleti modell kidolgozása során” - szögezte le Ne- elie Kroes digitális területért felelős biztos. A Google már jelezte, szeptemberig beiktatja az új, unió által kérvényezett változtatásokat, ahogy a továbbiakban minden egyes tranzakciót jóvá kell hagynia a felhasználónak. Az Apple-t ugyanakkor megfeddte az Európai Bizottság, amiért javaslatokkal ugyan élt, de sem konkrét intézkedéstervet, sem menetrendet nem dolgozott ki saját szolgáltatásainak megváltoztatását illetően. Az EU úgy vélte, nagyon megtévesztő, hogy az alkalmazások hatalmas „Free” (ingyenes) felirattal szerepelnek az appboltokban, sok esetben olyankor, amikor ez egyáltalán nem indokolt. Ráadásul azt sem tüntetik fel, ha később változhat az ára egy alkalmazásnak. Ugyanakkor az Apple az ingyenes felirat alatt eddig is minden esetben feltüntette, ha az adott játékban lehet kiegészítő tartalmakat vásárolni (ezt a szakzsargonban in-app purchase-nek nevezik), ahogy a leírásban is tételesen szerepel, hogy miért és mennyit kell vagy lehet fizetni. A freemiumnak nevezett modell rendkívül népszerű lett az utóbbi években a játékfejlesztők körében, tavaly már az alkalmazások 93 százaléka rendelkezett kiterjesztett funkciókkal, melyekhez vásárlás útján juthatunk hozzá. A Gartner piackutató elemzése szerint, míg 2013-ban az alkalmazáspiac éves bevételének csak 17 százalékát adták a freemium modellben készült játékok, addig 2017-re ez a részesedés 48 százalékra ugorhat. Szakértők úgy vélik, az a legbiztonságosabb, ha a téves vagy nem kívánt vásárlások elkerülése végett jelszóval védjük magunkat, illetve gyerekeinket, akik akaratlanul is költségekbe verhetnek minket. Illetve egy alkalmazás letöltése során az engedélyek képernyőn minden esetben ellenőrizzük, hogy van-e lehetőség alkalmazáson belüli vásárlásra. Ugyanis a visszatérítés a fejlesztő mérlegelésén múlik, ahogy ők felelősek az alkalmazáson belüli vásárlások teljesítéséért is. Az EU iránymutatása a freemium játékokkal kapcsolatban: ♦ Csak a valóban teljesen ingyenes alkalmazásokra használják az ingyenes jelzőt. ♦ A játékok fejlesztői nem buzdíthatják arra közvetlenül a gyermeket vagy a szülőket, hogy az alkalmazáson belül vásároljanak. ♦ A felhasználókat megfelelően informálni kell arról, miért és mennyit kell fizessenek, hogyan fog végbemenni a tranzakció, és az nem történhet automatikusan, engedély megadása nélkül. ♦ Mind a fejlesztőknek, mind az appboltok üzemeltetőinek fel kell tüntetniük egy elérhetőséget, amin panasz vagy kérdés esetén fel lehet venni velük a kapcsolatot, (origo) A játékok fejlesztői nem buzdíthatják arra közvetlenül a gyermeket vagy a szülőket, hogy az alkalmazáson belül vásároljanak (Képarchívum) RÖVIDEN Gyerekmunka a beszállítónál A Samsung Electronics felfüggesztette kapcsolatait egyik kínai beszállítójával, mivel a China Labour Watch jogvédő szervezet vizsgálata szerint 16 év alatti munkásokat foglalkoztatott, írja az MTI. Az amerikai jogvédő szervezet jelentése szerint a kínai vállalat legalább öt gyermekmunkást dolgoztatott szerződés nélkül és hiányosságokat tárt fel a többi között a bérezést, a túlórákat és a munkakörülményeket illetően is. „Az esetet a kínai hatóságok is vizsgálják”- írja a Samsung közleménye, hangsúlyozva, hogy a gyermekmunka terén alkalmazott zérótolerancia elvvel összhangban véglegesen felszámolja kapcsolatait a kínai vállalattal, ha a vádak megalapozottak. A gyermekmunka világméretű törvényi tilalma ellenére még mindig minden hatodik, azaz több mint 200 millió 5-17 év közötti gyermek dolgozik rendszeresen, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint mintegy nyolcmilliót rabszolgaként tartanak. Eladta a gyerekeit a játékfüggő anya Egy kínai pár komoly pénzügyi nehézségeknek nézett elébe, mikor kiderült, hogy hamarosan gyerekük születik. A. Huj és A. Mej azonban nem bírta volna fizetni a gyerekkel járó költséget, legalábbis úgy semmiképp, hogy nem mondanak le a hobbijukról, a fizetős netes játékokról. így aztán bizarr megoldást választottak: hogy ne legyen gond a pénzzel, eladták a gyereket egy Fucsien tartományi gyerekkereskedő bandának. Aztán mikor Mej újra teherbe esett, megint megkeresték a bandát. Huj ugyanis szinte minden bevételüket az online játékra költötte, így úgy érezték, ezt a gyereket sem tudnák anyagi jólétben felnevelni. A hatóságokat Huj apja értesítette, aki tisztában volt azzal, miből fedezi fia és menye a játékfüggőséget. A házaspár most egy kínai börtönben várja a tárgyalást, ahol emberkereskedelem miatt állnak majd bíróság elé. Kínában hatalmas probléma a gyerekkereskedelem, évente gyerekek ezreit adják-veszik a feketepiacon, hol új szülőknek, hol utcai bandáknak vagy futtatóknak adva el őket. Hasonlóan komoly bajt okoz a játékfüggőség is, fontos adat például, hogy Ázsiában a mobiltelefonos pénzforgalom 90 százalékát az alkalmazásokon belüli vásárlások adják. Bizarr megoldást választottak: hogy ne legyen gond a pénzzel, eladták a gyereket egy gyerekkereskedő bandának (Képarchívum) Halállal végződött a megaláztatás Újabb tragikus végkimenetelű iskolai zaklatásról - pontosabban annak utóéletéről - számol be a Daily Dot. A bullying ön- gyilkosságba torkolló esetét ezúttal a szülők nem akarják annyiban hagyni, és úgy döntöttek, beperlik az iskolát, ahol az eset történt. Méghozzá egymillió dollárra. Matthew Burdette a dél-kaliforniai University City High School of San Diego nevű középiskolába járt, ahol még tavaly novemberben, tudtán kívül egy osztálytársa videóra vette, ahogy a mosdóban maszturbál, és rögtön fel is töltötte Snapchatre és Vine-ra, ahol villámgyorsan el is terjedt. Ezután az addig népszerű, 14 éves fiút kiközösítették és folyamatos megaláztatásnak tették ki a társai. Burdette két hétig bírta ezt, aztán öngyilkos lett, mert - búcsúüzenete szerint- nem bírta elviselni az iskolát és nem maradtak barátai. Bár szüleinek nem meglepő módon sosem mesélte el a történteket, halála után nekik is tudomásukra jutott a videós eset. Kapcsolatba léptek az iskolával, és mint kiderült, ók tudtak a zaklatásról, így a szülők most úgy döntöttek, bíróságra viszik az ügyet, és egymillió dollár kártérítést követelnek. Ezen kívül az állami zaklatásellenes törvény értelmében a videót készítő fiú is vádemelésre számíthat. A San Diego-i iskolafelügyelet (a tulajdonképpeni vádlott) közleményében sajnálatát fejezte ki, ugyanakkor a folyamatban lévő üggyel kapcsolatos titoktartásra hivatkozva nem közöltek részleteket. Mindenesetre a hasonló körülmények között öngyilkosságot elkövetett fiatalok szülei nagyon gyakran állítják, hogy az iskoláknak óriási a felelőssége az ilyen esetekben, hiszen gyakran tudnak a történtekről, mégsem tudják időben megállítani a folyamatot és megakadályozni a tragédiát. (Index, MTI)
