Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)

2014-07-23 / 168. szám, szerda

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 23. www.ujszo.com RÖVIDEN Eperjes távozik a Nemzetiből Budapest. Közös megegyezéssel távozik a Nemzeti Szín­ház vezérigazgató-helyettesi pozíciójából Eperjes Károly au­gusztus 31-i hatállyal - közölte tegnap a teátrum. ,A Nemzeti Színház köszönetét mond neki az elmúlt évadban végzett szí-. nészi munkájáért és sok sikert kíván a Kaposvári Egyetemen kezdődő osztályvezető tanári, a Veszprémi Petőfi Színház művészeti tanácsadói és minden más rendezői és előadómű­vészi tevékenységéhez” - olvasható a közleményben. Eperjes Károly a magyarteatrum.hu-nak elmondta: lelkiismeretileg több előadással nem értett egyet az elmúlt évadban a Nemzeti Színházban, ezért arra kérte az intézmény vezetőjét, Vid- nyánszky Attilát, hogy mentse fel határozatlan idejű vezér­igazgató-helyettesi megbízatásából. Azt is elmondta: fél éve érett benne a döntés, ám évad közben nem szeretett volna botrányt okozni. Eperjes Károly egy éve volt a teátrum vezér­igazgató-helyettese, a Nemzeti Színház vezetői tisztségét ak­kor átvevő Vidnyánszky Attila kérte fel a posztra. (MTI) A Fehér Isten nincs a háromban Brüsszel. Az első körben kiválasztott 10 esélyes film kö­zött még szerepelt, ám az Európai Parlament által odaítélt Lux díjra jelölt három alkotás közé már nem került be Mund- ruczó Kornél Fehér Isten című filmje - derül ki a díj honlap­ján tegnap közzétett listából. A díjat a szlovén Rok Bicék Osz­tályellenség című filmje, a francia Céline Sciamma Lányban­da című alkotása vagy a lengyel-dán koprodukcióban ké­szült, Pawel Pawlikowski rendezte Ida című film kapja majd. A győztest december 17-én, az Európai Parlament plenáris ülésén, Strasbourgban nevezik meg. (MTI) Két barát vakációjáról forgat Michel Gondry Egy álom beteljesülése MTl-HÍR Los Angeles. Microbes et ga­soil címmel most nyáron for­gatja legújabb filmjét Michel Gondry francia rendező, aki­nek Boris Vian Tajtékos napok című regényéből készült adap­tációját a napokban kezdték vetíteni az amerikai mozikban. A Brooklynban élő 51 éves ren­dező legújabb filmje Franciaor­szágban játszódik, és franciául forog mások mellett Audrey Tautouval, aki a Tajtékos na­pokban Chloé szerepét alakítja. A készülő film két 14 éves barát történetét meséli el. „Két különleges gyerekről van szó, akik saját világukban élnek, ezért osztálytársaik egy kicsit kiközösítik őket” - mondta Mi­chel Gondry. A történet első ré­sze nagyon személyes, a máso­dikban beteljesül egy álom, a két tizenéves újrahasznosított anyagokból épített autóval va­kációra indul, hogy őrült ka­landokat éljen át. Gondry hangoztatta, hogy húsz éve „nem látott barátja”, Étienne Charty inspirálta a forgatókönyvet. Charry min­dig is közel maradt hozzá, együtt játszottak a Oui-Oui nevű bandában, amelynek vi- deoklipjeivel mutatkozott be Gondry rendezőként. Charry- vel és a zenekarral a közel­múltban kezdtek el újra közö­sen játszani, és ő szerezte a Tajtékos napok zenéjét is. Audrey Tautou és Michel Gondry rendező a Tajtékos napok (L'écume des jours - Mood Indigo) című film napokban tartott New York-i premierén (TASR/AP-felvétel) Könyvek a strandszatyorba 1.: a BDSM regények, amelyeket mindenki olvas, de kínos bevallani Korbács, béklyó, fakanál Felhívjuk érzékenyebb ol­vasóink figyelmét, hogy írásunk egy csúnya szót is tartalmaz. Mentségünkre legyen mondva: idézet­ben. Nem tudtuk elkerül­ni, hiszen az alábbiakban az utóbbi évek egyik legnépszerűbb műfaji vál­tozatáról, a BDSM regé­nyekről esik szó. ALMÁSl SÁRA Bár erotikus irodalom léte­zik, amióta világ a világ, a kife­jezetten női olvasóknak szánt, a testi szerelmet merészebben tálaló, az érintett testrészeket és a kapcsolódó cselekménye­ket nevükön nevező könyvek igazán nagy felfutása E. L. Ja­mes Ötven árnyalat-trilógiájá­val kezdődött (A szürke ötven árnyalata, A sötét ötven árnya­lata, A szabadság ötven árnya­lata, Ulpius-ház, 2012). Köz­ismert tény, hogy az általában csak „mamipornóként” emle­getett sorozat afféle fan ficti- onként született meg: az írónő az Alkonyat-könyvek rajongó­jaként kezdte el írni a Stephe- nie Meyertől kölcsönzött fősze­replők „korhatáros történetét”, majd később, hőseit átnevezve megszületett Christian Grey és Anastasia Steel figurája. A töb­bi történelem: E. L. James tri­lógiájának hatásáról ma már egyetemi kurzusokat tartanak az USA-ban, 2015 februárjá­ban - Valentin-napra időzítve - a mozikba kerül az első könyv filmváltozata, ami várhatóan ismételten jótékony hatással lesz a nyakkendő-kereskede­lemre, hiszen a Mister Grey ál­tal viselt (és Miss Steel kikötö­zéséhez használt) emlékezetes szürke darab kelendő divatcik­ké vált. De mi most maradjunk az irodalmi hatásoknál. Az Ötven árnyalat-széria első része vi­tathatatlanul az újdonság ere­jével hatott, a második rész hellyel-közzel olvasható volt, a harmadik könyv viszont nem méltatlanul vált a világ leg­gyakrabban hotelszobákban fe­lejtett olvasnivalójává. Ám an­nak ellenére, hogy a piaci sikert arató trilógia gyorsan a viccek céltáblájává vált, ajamesi alap­sémát azóta sokan sokfélekép­pen variálták. Nézzük meg, mi­ről is van szó: Fiatal hősnőnk (a skála a na- ivától a céltudatos szingli ra­gadozóig terjed) az irodaház­ban, a liftben, társasági esemé­nyen, üzleti megbeszélésen ta­lálkozik a titokzatos, karizma­tikus, szexi, általában húszas évei végén járó mogullal, aki birtokolja fél Manhattant, Se- attle-t vagy a fél vüágot... A szexuális vonzalom az első pil­lanatban nyilvánvaló és köl­csönös (lásd: bizsergés, villám- csapás, áramütés), ám a milli­árdos titán a megfelelő pilla­natban meghökkentő ajánlatot tesz. Nem romantikára vágyik, hanem pontos szabályok sze­rint menedzselt, korlátlan ha­talmat és kontrollt biztosító, kizárólag szexuális kapcsolat­ra, melyben egyértelműen ő a domináns fél. Hősnőnk minden félelme, szorongása, önértéke­lési válsága dacára rááll az al­kura, s ezzel egy ismeretlen vi­lágba lép, ahol a menő étter­mek, luxuskocsik mellett rend­re feltűnnek az úgynevezett játszószobák az örömszerzés és a fenyítés eszközeivel. Az idő aktustól aktusig telik, miköz­ben felbukkannak a múlt ár­nyai, hősünkről pedig kiderül, hogy nem egyszerűen szadista, hanem a gyermekkorában el­szenvedett fizikai és/vagy sze­xuális bántalmazás formálta a személyiségét. És az is nyilván­valóvá válik, hogy a megfelelő nő szerelme képes lerombolni a felhúzott falakat, elmosni a ha­tárokat, újra elővarázsolni a napfényt... Nos, igen. Ezek azok a köny­vek, amelyek mindenki kezé­ben megfordulnak, de ciki be­vallani. Mentségünkre legyen mondva, olvasni minden hely­zetben jó; ilyenkor, nyáron so­kan vágyunk valami könnyű olvasmányra; talán még az is bocsánatos bűnnek számít, ha BDSM (azaz kikötözős, szado- mazo elemeket tartalmazó, a domináns-szubmisszív kapcso­latra épülő) regényt pakolunk a strandszatyorba. A sikerül­tebbek közül rögtön itt van Sylvia Day Crossfire-sorozata: egyelőre három része jelent meg magyarul (Hozzád kötve, 2012; Melléd láncolva, 2012; Egymásba fonódva, 2013; Ul- pius-ház), de a széria az írónő tervei szerint végül ötkötetesre duzzad. Kapcsolatuk kezdetén Eva Trammel így próbálja elhá­rítani a multimilliárdos Gideon Cross közeledését: Az olyan szex, amit úgy terveznek meg, mint egy üzleti tranzakciót, eléggé hervasztó a számomra.- Ha már az elején meghatá­rozzuk a paramétereket, akkor kisebb a valószínűsége, hogy végül túlzott várakozásokkal és csalódással találkozunk.- Maga tréfál? - mordultam fel. - Hallgassa már meg ön­magát kívülről. Miért kéne egyáltalán dugásnak hívni a dolgot? Miért nem szeminációs emissziónak, előzetesen jóvá­hagyott zárt űrben?” Amellett, hogy a Crossfire- sorozat helyenként vagány és vicces, a fentebb vázolt alap­sémát Sylvia Day egy lényeges ponton rajzolja át. Ördög tud­ja, miért éreznek kényszert a szerzők, hogy a női ponyva cse­lekményét ostoba félreértése­ken és a női főszereplők telje­sen életidegen, hisztérikus, ir­reális döntésein keresztül bo­nyolítsák tovább. Ez az, ami Day könyveiből teljességgel hi­ányzik: Éva, aki magát csak a modern pszichoterápia csodá­jának nevezi, elébe áll a konf­liktusoknak, nevén nevezi az elvárásait - és legyünk őszin­ték, ebben a műfajban ez is üdí­tően hat. Szinte már a lélektani realizmus felé mutat. Jodi Ellen Malpas Ez a férfi­trilógiájából egyelőre két kö­tetjött ki magyarul (Ez a férfi, 2013; A férfi alatt, 2014; Ul- pius-ház). Akad ebben is egy­két újszerű elem, de üdítőnek azért nem neveznénk: Ava O’Shea, a fiatal belsőépítész az ismeretlen korú Jesse Warddal keveredik ellent­mondásos kapcsolatba. Az úriemberről utóbb kiderül, hogy egy szexklub tulajdono­sa és idült alkoholista, hőseink pedig a felmerült feszültsége­ket folyamatos szexszel és ká­romkodással kezelik. Nagyjá­ból ennyi történik velük. Viszonylag reményteljes in­dítás R. K. Lilley Vágyak szár- nyán-sorozatának első kötete, a Felpörgetve (Lilith könyvek, 2013): ebben a légikísérő Bi- ancát szemeli ki magának és ismerteti meg a szado-mazo alapokkal a dúsgazdag hotel- lánc-tulajdonos, harmadik Ja­mes Cavendish. A szerethető karaktereket felvonultató so­rozat angolul négykötetes, ma­gyarul egyelőre csak az első rész jelent meg, és megtörtén­het, hogy ennyiben is marad; a magyar kiadást jegyző kis ki­adó ugyanis a „ha fogy, folytatjuk” elvét követi. Hason­ló lehet a helyzet Sara Fawkes Amit csak ő akar című könyvé­vel is (Hangoskönyv Kft., 2012): az erotikus vonalat egy bűnügyi történet szálaival öt­vöző regény következő epizód­ja jó ideje várat magára. Teljes viszont Julie Kenner Stark-trilógiája (Forró rabság, 2013; Édes rabság, 2013; Örök rabság, 2014; Athenaeum Ki­adó), igaz, az egykori tenisz- csillagból a világ urává vált üz­letember, Damien Stark és a ti­ni szépségkirálynőből fejlesz­tőmérnökké és reménybeli üz­letasszonnyá avanzsáló Nikki Fairchild egymásra hangolódá- sának sztoriját jó szívvel csak azoknak ajánljuk, akik függővé váltak ettől a zsánertől. Tömö­ren úgy jellemezhetnénk, hogy a helyenként nyomasztóan túl­írt, túlcifrázott széria minden műfaji klisét felsorakoztat. En­nél is túlturbózottabb próbál­kozás W. W. Hallway Sebző vágyak (Art Nouveau, 2013) című opusa - egyetlen pozití­vuma, hogy legalább nem. lett belőle trilógia...

Next

/
Thumbnails
Contents