Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)

2014-07-22 / 167. szám, kedd

Hasznos tanács 13 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 22. A járandóság kiszámításakor a betegállományban töltött időszakot is figyelembe veszik Munkanélküli-segély vagy korengedményes nyugdíj? (Fotók: SITA/AP, fotolia) Nem sokkal a nyugdíj- korhatár elérése előtt el­bocsátották, s olyan ré­gióban él, ahol nincs esé­lye új munkát találni? Több lehetősége van, hogyan biztosíthatja be magát anyagilag: beteg- szabadságot intézhet, vállalkozhat, regisztrál­tatja magát a munkaügyi hivatalban, korenged­ményes nyugdíjat igé­nyelhet. Összeállítá­sunkban arra próbálunk választ adni, melyik le­hetőség éri meg jobban. ÖSSZEFOGLALÓ Azoknak, akik nem sokkal nyugdíjaztatásuk előtt veszítik el az állásukat, gyakran gondot okoz újból elhelyezkedniük. Sok munkaadó a fiatalabbakat részesíti előnyben, az 50 év fe­lettiek álláskérelmére gyakran nem is válaszolnak. Miután a cég hivatalosan tá­jékoztatja alkalmazottját arról, hogy elküldik, a felmondólevél kézhez vételétől számított kö­vetkező hónap első napjával elkezdődik a felmondási idő, ami 1-3 hónap lehet. Az „időt lehet húzni” úgy, hogy az elbo­csátott személy a felmondási idő alatt megbetegedik, s így felmondási védelem alá kerül. A Szociális Biztosító azonban az utóbbi időben szigorúbban ellenőrzi a betegszabadságon lévőket, és gyorsabban kiszűrik azokat, akiknek jogtalanul fo­lyósítanak táppénzt. Úgyhogy hosszú távon nem biztos, hogy kifizetődő a betegállomány, ami egyébként is csak a prob­léma elodázása, hacsak nem tényleges egészségi problé­mákról van szó. Előfordulhat, hogy a védel­mem mindegy, hogyan döntünk mi idő alatt valaki kórházba ke­rül s hónapokig lábadozik. To­vábbra is alkalmazottnak szá­mít, hivatalosan csak a beteg- szabadság befejeződése után szűnik meg a munkaviszonya. Ez alatt az idő alatt nem fize­tést, hanem táppénzt kap. In­tézni úgy kell, hogy a beteg elő­ször elmegy kezelőorvosához, az kitölti a megfelelő nyomtat­ványt, melyen igazolja, pácien­se mikortól munkaképtelen. Ezt a papírt el kell juttatni a munkaadóhoz, és a betegség első 10 napjában ő fizet bizo­nyos bérpótlékot. Hosszabb munkaképtelenség esetén all. naptól számítva a Szociális Biz­tosító folyósít táppénzt - ma­ximum 52 hétig. Aki még ennél hosszabb ide­ig is munkaképtelennek minő­sül, maradhat betegszabadsá­gon, de az már fizetetlen lesz - sem a munkaadó, sem a bizto­sító nem folyósít semmilyen anyagi támogatást. A bérpótlék és a táppénz a napi kivetési alap bizonyos százaléka - az el­ső 3 napban 25%, a 4. naptól kezdve 55%, és a biztosító is 55%-ot fizet. Egy év betegál­lomány után anyagilag egyálta­lán nem kifizetődő fizetetlen betegszabadságra menni. A korengedményes nyugdí­jat már az esetleges betegsza­badság alatt meg lehet próbálni elintézni. Aki az idő előtti nyugállományon gondolkodik, nem biztos, hogy megéri sokáig betegszabadságon maradnia, még ha tényleges egészségügyi problémákról is van szó. A Szo­ciális Biztosító ugyanis bizo­nyos feltételek teljesítése mel­lett csak abban az esetben hagyja jóvá a korkedvezmé­nyesjárandóságot, ha az igény­lő számára kiszámított havi nyugdíj eléri a törvény által előírt minimális összeget, ami jelenleg 237,80 euró. Fontos tudni, hogy a járan­dóság kiszámításakor a beteg- állományban töltött időszakot is figyelembe veszik, s mivel az ekkor folyósított táppénz keve­sebb a korábbi fizetésnél, az negatív hatással van a kiszámí­tott nyugdíj összegére. Ezzel szemben azt az időszakot, amíg valaki munkanélküli-segélyt vagy az anyagi szükséghely- zetűeknek folyósítható szociá­lis segélyt kap, nem veszik fi­gyelembe, ekkor ugyanis az il­letőnek nincs társadalombizto­sítása. Vagyis esetenként elő­nyösebb lehet, ha valaki bele­egyezik a munkaviszony meg­szüntetésébe, nem húzza az időt hosszú betegszabadság­gal, hanem inkább regisztrál­tatja magát a munkaügyi hiva­talban, és kér munkanélküli­segélyt, melyet legfeljebb 4-6 hónapig folyósíthatnak. Aki képtelen alkalmas mun­kát találni, és a nyugdíjat sem si­kerül elintéznie, fél év, illetve 4 hónap után szorult helyzetbe kerülhet - utána már nem folyó­sítják a munkanélküli-segélyt, és ha ez volt a család egyedüli bevé­tele, hirtelen anyagi szükség- helyzetbe kerülnek, és igényel­hetnek szociális segélyt. A tá­mogatás annak jár, akinek havi bevétele nem haladja meg a lét­minimum aktuális összegét, ami egy felnőtt személy esetében 198,09 euró. Az alap szociális segély jelenleg 61,60 euró, de csak annak folyósítják, aki haj­landó közhasznú munkák kere­tében havonta legalább 32-órát ledolgozni, (sza) A jövedelemigazolás alapján számítják ki a segély pontos összegét Nem kötelező a hivatalban jelentkezni ÖSSZEFOGLALÓ A munkaviszony megszűné­se után nem kötelező, de lehet jelentkezni a munkaügyi hiva­talban. Ha egy állástalan sze­mély nem kéri felvételét a munkanélküliek listájára, ön­kéntes munkanélkülinek szá­mít, és ilyen esetben a kötelező egészségbiztosítást saját ma­gának kell fizetnie. Ha regiszt­ráltatja magát a munkaügyi hi­vatalban, amíg szerepel a nyil­vántartásban, az egészségügyi biztosítását az állam téríti. A segély előnyös is lehet A munkanélküli-segély nem jár automatikusan, miután va­laki bejelentkezik a munkaügyi hivatalban, igényelheti a tá­mogatást. Pontos összegét az utóbbi három évben folyósított fizetés alapján számolják ki: az átlag bruttó bér 50 százaléka. A napi kivetési alap maximális összege jelenleg 54,1809 euró volt, vagyis egy 31 napot szám­láló hónapban a segély legfel­jebb 839,80 euró lehet. Akiknek az elmúlt 3 évben magasabb fizetésük volt, meg­éri kérni a támogatást. A támo­gatást a Szociális Biztosító fo­lyósítja, és a szükséges papír­munkát a munkaügyi hivatal nem végzi el helyettünk, min­denkinek saját magának kell el­juttatnia a biztosítóba a kér­vényt és a jövedelemigazolást, vagyis a volt munkaadó által kiállított dokumentumot arról, hogy alkalmazottként mennyit keresett. Munkanélküli-segélyre jogo­sult az a személy, akinek az el­múlt 3 évben legalább 2 évig volt társadalombiztosítása, s a mun­kaügyi hivatal 6 hónapig folyó­sítja a támogatást. Aki meghatá­rozott időre szóló szerződés alapján dolgozott, annak az el­múlt 4 évben legalább 2 évig kel­lett fizetnie a járulékokat, s ak­kor 4 hónapig számíthat a se­gélyre. Aki táppénzt, ápolási dí­jat, anyasági támogatást vagy gyestkap, nemjogosultrá. 7 napon belül érdemes jelentkezni Ha nincs esély azonnal új munkát találni, olcsóbb meg­oldás bejegyeztetni magunkat a munkaügyi hivatalban, mint önkéntes munkanélkülinek lenni. Ha az elbocsátott sze­mély a munkaviszony megszű­nésétől számított 7 napon belül regisztráltatja magát, az elbo­csátás napjától, azaz visszame­nőleg is beírják a jegyzékbe. Ha egy hétnél később megy el a hi­vatalba, akkor a kérvény be­nyújtásának napjától kerül a listára. Amikor valaki regisztráltatja magát, csak a személyazonos­sági igazolványára és egy iga­zolásra - például a munkavi­szony megszüntetéséről kötött megállapodásra - van szükség a régi munkaadótól, hogy pon­tosan mikor fejeződött be a munkaviszony. Szokták kérni a végzettségről szóló okmányt is - érettségi bizonyítványt, okle­velet stb. Mindenről elég a fénymásolat. Ha az álláskereső személy igényt tart munkanél­küli-segélyre, jövedelemigazo­lást is le kell adnia, de ha ezt még nem sikerült beszereznie a régi munkaadójától, utólag is el lehet intézni. A jövedelem- igazolás alapján számítják ki a segély pontos összegét, (sza) KI MEHET KORENGEDMENYES NYUGDÍJBA? Korengedményes nyug­díjra jogosult az a nem pénz­tártag, aki: ♦ legalább 15 évet ledolgo­zott, vagy ennyi ideig volt ré­sze a nyugdíj-biztosítási rend­szernek ♦ legtöbb 2 év hiányzik a nyugdíjkorhatár eléréséhez ♦ a korengedményes nyugdíj összege magasabb, mint a létminimum 1,2-szerese, azaz 237,80 euró - a létminimum összege mindig július 1-jétől szokott változni, idén azon­ban nem módosult, maradt 198,09 euró Korengedményes nyug­díjra jogosult az a pénztár­tag, aki: ♦ legalább 15 évet ledolgo­zott, vagy ennyi ideig volt ré­sze a nyugdíjbiztosítási rend­szernek ♦ legtöbb 2 év hiányzik a nyugdíjkorhatár eléréséhez ♦ a korengedményes nyugdíj összege magasabb, mint a létminimum (jelenleg 198,09 €) 0,6-szorosa (118,854€) Hogyan számítják ki a kor- engedményes nyugdíjat? A korengedményes járan­dóság összegét úgy állapítják meg, hogy először kiszámol­ják az öregségi nyugdíjat, s ebből minden egyes hónapért, amennyi hiányzik a nyugdíj- korhatárig, levonnak 0,5 szá­zalékot. Ha valaki 2 évvel ko­rábban kéri nyugdíjaztatását, 12 százalékkal csökkentik azt az összeget, amit öregségi nyugdíjként megkaphatna. A korkedvezményes nyugdíjas a rendes nyugdíjkorhatár eléré­sekor nem igényelhet öregsé­gi nyugdíjat, pontosabban addigi juttatása automatiku­san öregségi nyugdíjjá válto­zik, de az összeg nem módo­sul, azaz élete végéig a koren­gedményes nyugdíjként jó­váhagyott összeget fogják fo­lyósítani - csak a szokásosja­nuári valorizáláskor vagy ak­kor emelkedik, ha időközben a nyugdíj mellett dolgozik, azaz ismét lesz társadalom- biztosítása, és ez alapján ké­sőbb módosíthatják a nyugdíj összegét. Mikor kezdik folyósítani a jóváhagyott korengedmé­nyes nyugdíjat? A juttatásra attól a naptól jogosult, amikor benyújtja igényét a Szociális Biztosító­nál. Kérelmét csak akkor hagy­ják jóvá, ha a kiszámított összeg eléri a minimálnyugdí- jat, ami 2012. július 1-jétől 2013. június 30-ig 233,50 eu­ró. A járandóságot minden év­ben júliusban szokták valori­zálni, úgyhogy júliustól új mi­nimális összeg lesz érvényben. A jóváhagyási folyamat álta­lában két hónap, de eseten­ként tovább is húzódhat, a pénzt visszamenőleg is kifize­tik. Akit elutasítanak, ugyan­abban az évben még egyszer kérheti idő előtti nyugdíjazta­tását - évente csak kétszer le­het próbálkozni. Milyen iratokra van szük­ség a korkedvezményes nyugdíj intézésekor? ♦ érvényes személyazonos­sági igazolvány vagy útlevél ♦ igazolás az iskolai végzett­ségről (érettségi bizonyít­vány, oklevélstb.) ♦ igazolás a katonai szolgálat elvégzéséről ♦ gyermekei születési anya­könyvikivonata ♦ a Szociális Biztosító hatá­rozata arról, hogy féije/fele- sége nyugdíjának összegét módosították, mert ez a család egyedüli bevétele ♦ igazolás az összes időszak­ról, amikor munkanélküli se­gélyt kapott, vagy egyáltalán szerepelt a nyilvántartásban ♦ igazolás a munkaadó (ki­tol, mikortól meddig volt al­kalmazott és része volt a nyugdíjbiztosítási rendszer­nek. (sza) skončenie pracovného potneru - a munkaviszony megszüntetése zápočtový list - jövedelemigazolás výpoveď - felmondás výpovedná doba - felmondási idő ochranná doba - védelmi időszak, felmondási védelem predčasný starobný dôchodok - korengedményes öregségi nyugdíj dohoda o vykonaní práce - megbízási szerződés dôchodkové poistenie - nyugdíjbiztosítás dôchodkový vek - nyugdíjkorhatár sporiteľ - pénztártag evidenčný list dôchodkového zabezpečenia ­nyugdíj-biztosítási nyilvántartási lap Samostatne zárobkovo činná osoba - egyéni vállalkozó

Next

/
Thumbnails
Contents