Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-22 / 167. szám, kedd
8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 22. www.ujszo.com MOZIJEGY így készíts folytatást! HORVÁTH GERGŐ A 2010-es így neveled a sárkányodat kritikai és nézői sikere után Dean DeBlois meg tudta ismételni a bravúrt: olyan történetet írt és rendezett, mellyel nem csupán méltóvá vált a franchise első epizódjához, hanem túl is tudta szárnyalni azt. Nem túlzás azt állítani, hogy DeBlois a kortárs ani- mációsfilm-rendezők egyik legjobbika, aki eddigi karrierje során egyszer sem hibázott. Pedig története az 1998- as Mulanig nyúlik vissza, ezt követően jött a Lilo és Stich, majd egy kis kitérés a Heimá- val, végül pedig az így neveld a sárkányodat két része, hogy csak az igazán jelentős mérföldköveket említsük. A történet szerint a Hab- laty a vidék egeit szelve felfedez egy titkos jégbarlangot, mely több száz idomítatlan sárkánynak ad otthont. A barlang őre, a maszkos sárkánylovas alaposan felforgatja főhősünk életét, és olyan kalandba viszi Hablatyot és Fogatlant, melynek kimenetelén az életükön túl az emberek és a sárkányok békés együttélése is múlik. Ugyan a történet alapfonalában nincs semmi újszerű, de az így neveld a sárkányodat 2. erőssége a nüanszok- ban, a mondanivalóban, a nagyon is életszerű problémafelvetéseiben és a mellék- szereplőkben rejlik. Csak néhány címszó a felmerülő motívumokból és témákból: csonka család, a szülő elvesztése, a teljes értékű amputált lét, a társadalmi beilleszkedés és annak nehézségei, természetvédelem... Mindeközben Dean DeBlois egyáltalán nem szájbarágósán mesél, ráadásul az egész történetnek valódi súlyt és mélységet ad a jól adagolt drámával és a helyenként melankolikus atomszférával. Teszi ezt úgy, hogy végig szórakoztató tud maradni, legalább annyi figyelmet szentelve a felnőtt nézőknek, mint a gyerekeknek. Ráadásul, bár az animációk gyönyörűek, és a 3D-t is abszolút tudatosan használták, a film a legkevésbé sem ezekkel akarja eladni magát. Az így neveld a sárkányodat 2. komplex és kimondottan szórakoztató mozi, mely- lyel a Dreamworks talán először tudja a műfajban egyeduralkodó Pixar alternatíváját kínálni. Bár a film magán viseli a folytatások megszokott jegyeit - és néhány hibáját -, bizonyítja, hogy gondos munkával lehet úgy fran- chise-t építeni, hogy a nagy bevételhajhászás közben sem veszik el az alkotás lelke, így neveld a sárkányodat 2. Színes amerikai családi animációs film, 105 perc, 2014. Hablatyon és társain múlik az emberek és a sárkányok békés együttélése (Képarchívum) Elhunyt Mel Gibson filmbeli lánya Texas. Holtan találták otthonában Skye McCole Bartusiak 21 éves amerikai színésznőt, A hazafi című film egykori gyerekszereplőjét. A halál oka egyelőre ismeretlen. Bartusiak első játékfilmes szerepét 1999-ben kapta Az árvák hercege című Oscar-díjas alkotásban. Játszott a 24 című akciósorozatban is. Legismertebb szerepét A hazafi című történelmi drámában alakította Mel Gibson lányaként. (MTI) Ernst Fuchs retrospektív kiállítása szeptember 21-ig látható Pozsonyban a Pálffy-palotában Képzetek, mesék, mítoszok A Pozsonyi Városi Galéria idei legnagyobb és legvonzóbb monografikus kiállításával egy világklasszis képzőművész, ErnstFuchs munkásságába nyújt betekintést. Az osztrák festő, grafikus, építész alkotásaiból rendezett retrospektív kiállítás szeptember 21-ig tekinthető meg a Pálffy-palota felújított termeiben. TALLÓS1 BÉLA A retrospektív kiállítás Emst Fuchs hetvenéves munkásságát öleli át. Az életművet átfogó műtárgy-válogatásban különféle technikával alkotott képek, szobrok, fotók, művészeti kiadványok és könyvek hozzák közel a pozsonyi közönséghez a sokoldalú osztrák művészt. Emst Fuchs alapítója és vezető képviselője a fantasztikus realizmus bécsi iskolájának. Salvador Dali, akivel - ahogy Pozsonyban is említette - barátságot ápolt, azt mondta róla, hogy ő a modem kor Dürere. Tény, hogy Fuchs korai korszakában több grafikai sorozatot alkotott, melyek motívumait a keresztény és a zsidó mitológiából merítette, mivel fontos volt számára a filozofikus tartalom és az erkölcsi közlendő közvetítése. E munkái zömét Párizsban készítette, ahova barátjával, Friedensreich Hundertwasserrel látogatott el a háború után. Tizenkét évig nagy szegénységben élt a francia fővárosban. Mivel műteremre sem tellett neki, kávéházak asztalánál alkotott. Később az itt született grafikákkal elmondott „beszédes” tartalmat igyekezett átültetni a festészetbe is. Gazdagon díszített, monumentális figurális vásznakon közölte azt, amit a már említett forrásokból a festészet nyelvén is érdemesnek vélt megjeleníteni. A Pozsonyban látható alkotásokon is nyomon követhető, hogy Emst Fuchs festészete erősen táplálkozik az Új- és Ószövetségből, valamint a zsidó mitológiából. Ugyanakkor megfigyelhető az is, hogy e témáktól elrugaszkodva a mindennapi életből, a természet és elsősorban a nők iránti mérhetetlen vonzalmából alkotott látványos, mesés-erotikus sorozatokat. A természetről kreatív, burjánzó formákkal és varázslatos egyedi színekkel teremtett sajátos, élvezetes fantáziahelyszíneket, a nőkről pedig ikonszerű portrékat festett. Valamilyen szinten a nő és a természet is szent számára, ettől emelkedettek, fennköltek, valamint súlyos sorsokra utalók és komoly élethelyzeteket magukban hordozók a művei. Burjánzók és buják is egyben, hiszen a természet és a (nála elsősorban dús idomú) nő a vágykeltést és a csábítást jeleníti, illetve személyesíti meg. A pozsonyi kiállításon együtt láthatók Fuchs 50-es és 60-as években készül grafikái és az azok alapján született, festői eszközökkel továbbvitt monumentális alkotásai. A látogató a grafikákat nézve elrévedhet régi mesterek (többek közt a németalföldiek és a manieris- ták) világát idéző figurális műveken, a festmények révén pedig megmerülhet a művész egy kicsit szürreális, egy kicsit expresszív módon megszólaló mitikus festői vüágában, amelyben szabadon árad a fantázia, és végtelen lehetőségeket kap a képzettársítás. Ernst Fuchs a hetvenes évek elején Bécs külvárosában jelképes összegért hozzájutott a híres szecessziós építész, Otto Wagner villájához. Az épületet azért kapta meg a várostól, hogy a szecessziós építkezés egyik jelentős darabját felújítsa, illetve megőrizze az utókor számára. Egy időben Fuchsnak műterme volt az épületben, amelyet a nyolcvanas évek végén munkáinak legátfogóbb gyűjteményét bemutató múzeummá alakított át. Itt mindent áthat a fantasztikus realizmus. Az a mesés-mitikus irányzat, mely összekapcsol álmot és valóságot, álmot és képzeletet, valóságot és képzeletet, meg- történhetőt és meg nem tör- ténhetőt. Fuchs világa először látható Szlovákiában. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Tarolt a Szlovák Nemzeti Színház operatársulata és a Kassai Állami Opera az Opera Slovakia klasszikus zenei portál által rendezett szakmai ankéton: a hét kategóriában 3-3 első helyezést értek el. A 2013/2014-es évad legjobb operabemutatója a kritikusok szerint a pozsonyi Bohémélet volt a német Peter Kon- witschny rendezésében. Friedrich Haider, a fővárosi opera- társulat zenei igazgatója és vezető karmestere első helyezést ért el a legjobb zenei rendezés kategóriában Mozart La cle- menza di Tito című zenedrámájával. A tavalyi évad legjobb női énekesi teljesítményét Terézia Kružliaková nyújtotta - a mezzoszoprán Sestót formálta meg emlékezetesen a La clemenza di Titóban. A legjobb férfi énekesi teljesítményért járó elismerés a Kassai Állami Operához vándorolt - a magyarországi Boldizsár László mint vendég a Parasztbecsület és a Bajazzók főszerepét énekelte. Az évad felfedezettje Nicola Proksch, aki Az alvajáróban tűnt fel Amina szerepében, a Kassai Állami Operában. A legemlékezetesebb beugrás Marián Lejava nevéhez fűződik, aki - szintén Kassán - Konrad Leitner osztrák dirigens helyét vette át az Ariadne Na- xosban előadásán. A kritikusok az évad eseményének Joyce DiDonato, Piotr Beczala és Simona Houda-Šaturová áriaestjét tartották. (TASR, ú) Elismerés Boldizsár Lászlónak, aki a Parasztbecsület és a Bajazzók főszerepét énekelte Kassán Az évad operasikerei A kritikusok szerint az évad legjobb operabemutatója a Szlovák Nemzeti Színház Bohémélete volt Peter Konwitschny rendezésében (Fotó: SND) Emst Fuchs: Maria Profetissa, 2002 (Fotó: GMB)
