Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-21 / 166. szám, hétfő
6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 21. www.ujszo.com Az elemzők többsége nem hisz a görögöknek Új mentőcsomag fenyeget ÖSSZEFOGLALÓ Athén. Görögország - négy év elszigetelődést követően - idén vissza tudott térni a nemzetközi kötvénypiacra, hogy saját erőből szerezzen pénzügyi forrást magának. Csakhogy sokan még ezt sem tartják elegendőnek, és úgy vélik, mindenképpen egy harmadik mentőcsomagra szorul majd a bajba jutott ország - derül ki a portfolio.hu nemzetközi hír- ügynökségek felmérései alapján összeállított elemzéséből. 2010 óta eszerint összesen 240 milliárd eurónyi hitelt kapott az ország a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az EU-s szervektől, ami egyelőre biztosítja az ország finanszírozását. Csakhogy az IMF előállt egy olyan számítással, amely szerint a görögöknek jövőre 12,6 milliárd eurós lyuk tátong az éves finanszírozásában. Noha a görögök a nemzetközi tőkepiac javuló hangulatának köszönhetően vissza tudtak térni a kötvénypiacra, és immár saját erőből is vonnak be forrást, mindez nem biztos, hogy elég lesz. Eddig 3 és 5 éves kötvényekből összesen 4,5 milliárd eurónyi forrást tudott bevonni a görög állam, tehát nagyjából további 8 milliárdra volna szükségük, hogy fedezzék a jövő évi finanszírozási szükségletüket. Antonis Samaras, görög miniszterelnök többször is bizonygatta, hogy nem lesz szükségük újabb mentőcsomagra, de a piaci elemzők többsége egyelőre nem hisz neki. A véleményeket talán csak az elkövetkező időszak aukciós eredményei változtathatják meg, az pedig nagyban függ majd a globális kockázati étvágy alakulásától. Csakhogy a kötvénypiaci körképet igencsak megzavarta a portugál Espirito Santo bankcsoport körül kialakult nyugtalanság. Ez pedig azzal a következménnyel járhat, hogy ismét meginog a befektetők bizalma a perifériás eurózóna tagállamokban. Ha alábbhagy a görög kötvények iránti érdeklődés, és az adósságkezelőjüknek nem sikerül kellően felfuttatni a kötvényértékesítéseket, akkor bizony elkerülhetetlen lehet az újabb mentés. (TASR, Pf.) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Egyhamar nem lesz magyar euró Budapest. Átfogó készpénzcserére készül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - tudatta a HVG-vel név nélkül több kereskedelmi banki forrás is. A lap érdeklődésére adott jegybanki válasz szerint a „bankjegyek védelmi szintjének és minőségének emelése” céljából szakértőik folyamatosan elemzik e lehetőséget. A legutóbbi átfogó készpénzcserére az 1990-es években került sor, miután a korábbi avítt technikájú és részben elértéktelenedett magyar bankjegyek és érmék megértek a leváltásra. A mostani pénzcsere kevésbé lenne indokolt, ráadásul egyúttal azt is jelentené, hogy az Or- bán-kormány nem tervezi egyhamar az euró bevezetését, hiszen a legutóbbi teljes érme- és bankjegycsere hét év alatt ment végbe Magyarországon. Akkor a nettó költségek - azaz amiből levonták már a jegybank pénzcseréből származó bevételeit - közel hárommilliárd forintra rúgtak. (hvg.hu) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA 1 ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7915 IW Lengyel zloty 4,1476 D Cseh korona 27,433 H Magyar forint 310,05 Q Horvát kuna 7,6160 PT! Román lej 4,4394 n Japán jen 137,07 H Svájci frank 1,2144 □ Kanadai dollár 1,4533 ľ! USA-dollár 1,3525 D VETEL ELADAS BANK I DOLLÁR i CSEH KORONA i FORINT Sberbank 1,39-1,31 28,27-26,62 324,35-296,42 OTP Bank 1,41-1,29 28,65-26,24 322,84-295,63 Postabank 1,40-1,31 28,41-26,49Szí. Takarékpénztár 1,40-1,31 28,19-26,62 324,35-296,41 Tatra banka 1,39-1,31 28,27-26,62 322,56-298,04 ČSOB 1,39-1,32 28,14-26,74Általános Hitelbank 1,40-1,31 28,26-26,62 324,26-296,34 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az áfakulcs csökkentését a kereskedők az SPPK szerint a nyereségük növelésére használnák fel Magas adó, drága élelmiszer Ellenzéki politikusként még Robert Fico is gyakran kikelt a magas szlovákiai élelmiszerárak ellen, hatalomra kerülve azonban már nem beszél az áfacsökkentésről (Miroslava Cibulková felvétele) Pozsony. Szlovákia az Európai Unió azon kevés állama közé tartozik, amelyekben az élelmiszereket is ugyanolyan magas áfával terhelik, mint a többi terméket, ami az árakon is meglátszik. A politikusok egy része az áfakulcs csökkentésével szeretne segíteni a lakosságon, egy ilyen lépés eredményességét azonban még a mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek is vitatják. ÖSSZEFOGLALÓ A környező országokhoz képest - legalábbis a statisztikai adatok szerint - csupán Ausztriában drágább az élelmiszer, ott azonban a fizetések is összehasonlíthatatlanul magasabbak, ráadásul az ausztriai üzletláncok még így is olcsóbban kínálnak egyes élelmiszereket, mint a pozsonyiak. A szomszédoknál olcsóbb A szlovákiai élelmiszerárak az uniós átlag 88 százaléka körül mozognak, ami régiónkban az egyik legmagasabb érték. Lengyelországban például csaknem a harmadával olcsóbban vásárolhatunk, alacsonyabbak az árak Csehországban és Magyarországon is. Az élelmiszergyártók és a kereskedők szerint az árkülönbség elsősorban a magas áfakulccsal magyarázható. Míg Szlovákiában az élelmiszereket is 20 százalékos áfával terhelik, Lengyelországban ez például 5-7 százalék között mozog. Az elmúlt időszakban az ellenzék részéről több olyan kezdeményezés is napvilágot látott, amelyekkel az áfakulcs csökkentését szerették volna elérni. Legutóbb Alojz Hlina, független parlamenti képviselő rukkolt elő azzal a javaslattal, hogy egyes élelmiszerek áfáját csökkentsék 10 százalékra. Hlina a parlament őszi ülésszakán szeretné beterjeszteni a javaslatát, amely azonban csak a friss alapélelmiszerek - a tej, vaj, kenyér, tojás, zöldség, gyümölcs és ásványvizek - adóterhelésének a csökkentésével számol. A vásárlók nem éreznék Hlina ötletét azonban még a leginkább érintett mezőgazda- sági és élelmiszer-ipari szakmai szervezetek sem támogatják teljes mértékben. „Már régebben szorgalmazzuk az élelmiszerek áfakulcsának a csökkentését, ami jelentős mértékben növelhetné a lakosság vásárlóerejét. Mindez kedvező hatással lenne a hazai élelmiszeriparra is, hiszen ennek köszönhetően kevesebben járnának vásárolni a környező országokba” - nyilatkozta Jarmila Halgašová, az Élelmiszer- ipari Kamara (PKS) igazgatója. Hlina ezzel kapcsolatos ötletét azonban elhibázottnak tartja, szerinte ugyanis az áfát az összes élelmiszer esetében csökkenteni kellene. „Ha ez csak az alapélelmiszerekre vonatkozna, az diszkriminációnak számítana a többi gyártóval szemben, ami az uniós szabályokkal is ellentétes lenne” - figyelmeztet Halgašová. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) szóvivője, Stanislav Nemec még ennél is tovább megy, megkérdőjelezve az áfacsökkentés tényleges hatását. „Tény, hogy a magas áfakulcs miatt az élelmiszerek is drágábbak, mint a környező országokban, a hazai és külföldi példák azonban azt mutatják, hogy az áfakulcs csökkentését a vásárlók szinte alig érzik meg. Az adókulcs csökkentésének a nyertesei többnyire a kereskedők, akik ezt a nyereségük növelésére használják fel, miközben az, államkasszába emiatt kevesebb pénz folyik be” - állítja Nemec, aki szerint az éves adókiesés elérhetné a 300 millió eurót. A pénzügy elutasítja a csökkentést Épp ezért nem nehéz kitalálni, hogy az áfacsökkentéssel kapcsolatos ellenzéki kezdeményezés milyen visszhangra talál majd a kormánypárti képviselők körében. A pénzügyminisztérium szóvivője, Alexandra Gogová máris jelezte, hogy a szaktárca nem számol az élelmiszerek áfájának a csökkentésével. (mi, TASR) A többség a munkahely elvesztése vagy egy súlyosabb betegség miatt került nehéz helyzetbe Történelmi csúcson a magáncsődök száma ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Történelmi rekordot döntött a magáncsődök száma az idei második negyedévben Szlovákiában - derül ki a CRIF - Slovak Credit Bureau most közzétett elemzéséből. Eszerint az említett időszakban 110 ilyen csődöt jelentettek, 31 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A többség a munkahely elvesztése vagy egy hosszabb lefolyású megbetegedés miatt került nehéz helyzetbe. A legtöbb magáncsődöt a 2009 és 2013 közötti időszakban Besztercebánya megyéből jelezték, az idei második negyedévre azonban Pozsony megye is „feltornászta” magát Közép-Szlovákia szintjére. Százból 17 magáncsőd jut Besztercebánya megyére, és hasonló az arány Pozsony esetében is. A magáncsőd az adós számára sok veszteséggel járó, éveken át tartó folyamat, amely során az adós vagyontárgyait értékesítik, a feje fölé egy felügyelőt ültetnek, aki sok éven át helyette osztja be a pénzét. Ezért cserébe, ha az adós végig együttműködik, az eljárás után a maradék adósságot elengedik, és ő tiszta lappal indulhat. Nem véletlen, hogy ahol létezik ez az intézmény, az adósok igyekeznek elkerülni azt, hogy részt vegyenek benne. A magáncsőd csak azon a középrétegen tud segíteni, amelyiknek van vesztenivalója (munkahely, vagyon, stb.), ezért együtt akar működni a kirendelt felügyelővel. A CRIF szerint Szlovákiában a magáncsőd intézménye jogi és anyagi szempontból is megterhelőbb, mint például Csehországban. Nem csoda, hogy míg Szlovákiában az idei második negyedévben 100 ezer lakosra 2 magáncsőd jutott, Csehországban ez elérte a 46-ot. (SITA, mi) nsx rsgsar Ke r esztr eitvény e k, fejtörők, szudoku, játék. A RejtVényszi az igazi kikapcsolódás! csütörtökön 8 oldalas melléklet Keresse az újságárusoknál! QJESJ
