Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-19 / 165. szám, szombat
Vélemény és háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 19. KRONOLÓGIA Rakétával lelőtt repülőgépek Nem a malajziai utas- szállító repülőgép volt az első, amelyet rakétával lőttek le. A tragédiák a legtöbb esetben tévedés miatt következtek be. MTl-HÁTTÉR 1973. február 21. A Sínai- félsziget felett az izraeli légierő lelőtt egy líbiai Boeing 727 típusú utasszállító repülőgépet, amelyen 108 ember volt. Izrael a támadást azzal indokolta, hogy a líbiai gép a sivatagban lévő katonai állások felett repült el, s a pilóta nem tett eleget a felszólításnak, hogy szálljon le. 1975. szeptember 30. Közvetlenül a leszállás előtt rakétatámadás érte a Malév Budapestről Bejrutba tartó Tu-154- es gépét, amely a tengerbe zuhant, a fedélzetén tartózkodó 50 utas és a 10 főnyi személyzet életét vesztette. 1980. június 17. Az olasz Itavia belföldi légitársaság Bolognából Palermóba tartó járata Ustica szigetének közelében a tengerbe zuhant, a DC 9-es gép fedélzeten lévő 81 ember életét vesztette. A gépet vélhetőleg egy francia vadászgép rakétája találta el, a lövést egy közelben tartózkodó líbiai MiG-gépre adták le, amelyen feltételezések szerint Moam- mer Kadhafi líbiai vezető tartózkodott. 1983. augusztus 31. A KAL dél-koreai légitársaság New Yorkból Szöulba tartó Boeing 747-es gépe letért útvonaláról és berepült a Szovjetunió légterébe Szahalin területe fölött. A gépet, amelynek fedélzetén 269 ember tartózkodott, szovjet vadászgépek lelőtték. 1988. július 13. A Perzsa-(Arab)-öbölben állomásozó amerikai flotta egyik hajója tévedésből lelőtt egy támadó repülőgépnek hitt iráni Airbus A-300 típusú utasszállító gépet, amely Duhajból az iráni Bandar Abbasz felé tartott. A gép fedélzetén tartózkodó 290 ember életét vesztette. 1994. április 7. Hutu szélsőségesek a ruandai főváros, Kigali repülőterén lelőtték azt a repülőgépet, amelyen Juvénal Habyarimana ruandai és Cyp- rien Ntaryamira burundi államfő is tartózkodott. A merénylet után vette kezdetét a száz napig tartó véres népirtás, amelyben 800 ezer - 1 millió embert gyilkoltak le. 1998. október 10. A Kongói Demokratikus Köztársaság (a volt Zaire) keleti országrészében lelőttek egy utasszállító repülőgépet, a Boeing 727-es fedélzetén tartózkodó negyven ember életét vesztette. 2001. október 4. 78 ember vesztette életét, amikor az ukrán légvédelem gyakorlat közben kilőtt rakétája a Feketetenger fölött eltalált egy Tel- Avivból Novoszibirszkbe tartó TU-154-es orosz utasszállító repülőgépet. Hollandia kijevi nagykövetsége előtt emlékeznek az áldozatokra (SITA/ AP-felvétel) JEGYZET Villamossal a tengerhez JUHÁSZ KATALIN „Horvátország. A jó választás.” Ez virít hatal- Jß f más, narancssárga betűkkel a villamoskocsi oldalán. A felirat alatt azúrkék tenger és hófehér homok, ahogy kell. Ez jó választás, semmi kétség. A homok elárasztja az egész felületet, a villamos ablakaival együtt - ez egy viszonylag új, speciális reklámtapéta, amelynek lényege, hogy a bent ülők kilátnak, kintről azonban csak a szemet gyönyörködtető tengerpart látványát élvezhetjük. Ajárat száma szinte belevész a nagy „havajba”, de némi igyekezettel rá lehet jönni, hogy ez a 4-es villamos. Az irány egyébként stimmel, a szerelvény valóban dél felé tart. Talán érdemes lenne felülni rá, hátha Pozsonyt elhagyva hirtelen szuperszonikus sebességre kapcsol, és meg sem áll a hirdetett célállomásig. Hát igen, aki tengerpartra vágyik, szívesen álmodozik egy kicsit. Én személy szerint már azért is hálás vagyok, hogy esténként a kádban lapozgathatom az utazási irodák prospektusait, összevethetem a fotókat és az árakat a tavalyiakkal, és kiszámolhatom, mennyi pénzt takaríthatnék meg, ha mondjuk lenne egy tíz éven aluli gyerekem. A legtöbb szállodába ingyen jöhetne velem. Minden utazási iroda előrukkolt valami eredeti „csomaggal” az idei nyárra, úgy látszik, nagy a konkurencia- harc. Azt is megfigyeltem, hogy újabban az irodák saját maguk értékelik pontozásos rendszerben az egyes szállodákat, panziókat, és hogy hatból hat pontot csakis a legpuccosabb, legdrágább helyek kapnak. A nyári kínálatban viszonylag kevés a városnéző, országjáró, túraközpontú, úgynevezett ismeretterjesztő jellegű „termék”, többnyire tengerparti édes semmittevés, háborítatlan bámulás, esetleg fakultatív hajókirándulás szerepel az ajánlatokban. A legfelkapottabb helyek továbbra is Görögország, Egyiptom, Törökország, Mallorca, újabban Bulgária és persze Horvátország, még mindig, töretlenül. Ahol már harmadik éve szlovákiai és magyarországi rendőrök is sétálgatnak a tengerparti üdülőhelyeken, hogy a turisták anyanyelvükön kérhessenek segítséget, ha netán valami baj történne. És ahol lassan a legflegmább büfések is megtanulják a zökkenőmentes kiszolgáláshoz nélkülözhetetlen szavakat az összes kelet-európai ország nyelvén. De vissza az alaphelyzethez. Nekem tulajdonképpen mindegy is lenne, hová visz a 4-es villamos, csak 25 foknál melegebb legyen, süssön a nap, és a tenger hőmérséklete elérje a 27 fokot. Ezen óhajommal valószínűleg nem vagyok egyedül. Pár napja ugyanis észrevettem, hogy kedvenc villamoskocsimban általában többen utaznak, mint a szerelvény másik, hirdetés nélküli kocsijában. És az ilyesmi bizony nem lehet véletlen... KOMMENTAR Hatótávolságon belül RAVASZ ÁBEL Az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó malajziai utasszállító repülőgép elleni rakétatámadás drasztikusan átrendezheti az erőviszonyokat a kelet-ukrajnai háborúban és tovább ronthatja Európa és Oroszország viszonyát. A Krím félsziget orosz elfoglalása után ismét olyan eseménnyel állunk szemben, amelyet már az egyesült Európa viszonylag oroszbarát politikai elitjei sem hagyhatnak szó nélkül. A gép kilövése a jelenleg ismert információk szerint a keletukrajnai oroszbarát szeparatisták számlájára írható, akik minden jel szerint Oroszországtól kapott fegyvereket használtak a tömeggyilkos akcióhoz. Az is valószínűsíthető, hogy nem egy civil járat kilövése volt a cél, hanem egy ukrán katonai repülőgép „skalpjára” pályáztak. A végeredmény: a szeparatisták kezéhez ártatlanok vére tapad, eleve kérdéses nemzetközi megítélésük tovább romlott; Oroszország (bár propagandagépezete megpróbálja az ukrán hadseregre kenni az akciót) magyarázkodásra szorul és diplomáciai veszteségeket könyvelhet el; Ukrajna imázsa tovább romlik a külső szemlélők, a fegyveres konfliktust eddig csak periférikusán követők szemében. De nem jön jól ez a fejlemény azoknak az európai csúcspolitikusoknak sem, akik még a Krím után is visszafogottságra intették az EU-t Oroszországgal szemben. Emlékezetes, hogy miközben a kelet-európai államok egy része Lengyelország és Ukrajna vezetésével élesen oroszellenes (és Amerika- barát) álláspontot fogalmazott meg, mások (a nyugat-európai nagy államok vezetői, továbbá Fico és Orbán is gazdasági érdekekkel érvelve) minimalizálni próbálták a közvélemény nyomása miatt már elkerülhetetlenné váló gazdasági szankciókat Oroszországgal szemben. A gazdasági intézkedések ártottak is az oroszoknak (előzetes becslések szerint akár GDP-je 4%-át tehetik ki veszteségei), de sokan nem találták elég keménynek a szankciókat. Most ugyanezek a politikusok ismét a közvéleménnyel találják szembe magukat: a közel kétszáz európai állampolgár halálát okozó harci cselekmény pellengérre állítja mindazokat, akik passzív, visszafogott EU-t szerettek volna látni keleten, és újabb lendületet ad a lengyelek által vezetett csoportnak. Szinte bizonyos, hogy ez az esemény tovább gyorsítja Ukrajna közeledését az EU felé, az oroszoknak újabb szankciókkal kell szembenézniük, és az sem kizárt, hogy Moszkvának a szakadárok támogatásával is fel kell hagynia, illetve jobban álcáznia ezt a tevékenységet. A repülőgép lelövése megkérdőjelezi azokat a terveket, amelyek a jövő Európáját nem az orosz energiától (legyen az gáz vagy atom) való függés radikális csökkentésében látják. A mai Oroszország olyan biztonsági kockázatot jelent, amely miatt nem lehet megbízható és releváns partnernek tekinteni a stratégiai ágazatokban sem. Ami egy éve képtelenségnek tűnt, a Krím után felsejlett és a csütörtöki nap után még jobban látszik: Oroszország expanzív külpolitikája fizikailag, a szó legszorosabb értelmében veszélyezteti az európai polgárok biztonságát, és ezt a felismerést a brüsszeli nagypolitika sem igno- rálhatja tovább. FIGYELŐ „Ha eltűnne, így nézett ki a gép” Ki a gyalázatos rémtett elkövetője? - teszi fel a kérdést a holland sajtó, az egész ország sokkhatás alá került. A Telegraaf című napilap terrorista támadásról, a Volkskrant pedig szomorús tanácstalanságról ír. „Minden jel arra utal, hogy az oroszbarát lázadók lőttek le a gépet” - írja a lap, amely szerint a katasztrófa kényelmetlen helyzetbe hozta Putyin orosz elnököt. „Az oroszbarát lázadók ezzel elszenvedtek egy olyan vereséget, amely könnyen az ukrán kormánnyal szemben négy hónapja tartó ellenállásuk végét jelentheti” - állapítja meg a lap, megjegyezve, hogy a lázadók épp a napokban nyertek teret Moszkva segítségével. A Malaysia Airlines járatának lezuhanása Hollandia történetében a második legsúlyosabb légi katasztrófa az ANP holland hír- ügynökség szerint: 1977-ben összeütközött két Boeing 747-es a tenerifei repülőtéren, aminek 583 halálos áldozata volt, köztük 238 holland. A holland közösségi oldalakat elárasztották a megrendült hozzászólások. „Ez nem lehet igaz!” - írta Alicia de Boer a Facebookon, amikor megtudta, hogy barátja, Cor Pan fenn volt a gépen. A fiatalember röviddel a felszállás előtt egy fotót tett közzé a Facebookon. A képet - utalva a malajziai légitársaság március 8-án eltűnt másik utasszállító repülőgépére - ironikusan a következőképpen kommentálta: „Ha eltűnne: így nézettkiagép”. (MTI)