Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)

2014-07-17 / 163. szám, csütörtök

2 I Zöldségeskert 2014. július • www.ujszo.com KERT Július az igazi nyár ideje, amikor a kertészkedőnek viharokkal és tikkasztó hőséggel kell számolnia. A hónap egyik fontos tevékeny­sége a betakarítás és a zöldségek, gyümölcsök tartósítása télire. Ugyanakkor, ha van felszabadult ágyásunk a haszonkertben, még bátran veteményezhetünk is. Utóvetés nyár közepén Az ilyen nyáridőben elültetett növények kikeléséhez és beéréséhez be kell tarta­nunk néhány alapszabályt. Elsősorban talajunkat kell jól előkészíteni, amelyhez az ásás, aprólékos gereblyézés is hozzátartozik. NYÁRI VETEMÉNYEZÉS Főként rövid tenyészidejű fajtákat válasszunk. A kései termények sikerének titka a megfelelő öntözés. A frissen kikelt növények több öntözővizet igé­nyelnek, és általában egész tenyészidő alatt nagy a vízigényük. Ilyenek pl. a hü­velyesek, köztük a zöldborsó és zöldbab is. Ezek a kis táp­anyagigényű növényekhez tartoznak. A gyökerükön élő baktériumok segítségével a levegő nitrogénjét megkötik és hasznosítják, egyben zöldtrágyaként is szerepel­hetnek. Nagy szerepük van a talaj regenerálásában is. Emellett a különböző borsó- és babfajták fogyasz­tása egészséges, különösen jelentős a fehérjetartalmuk. ZÖLDBAB Október végén, november elején friss zöldba­bot szed­hetünk a nyáron elültetett zöld­babnak való sárga vagy zöld hüvelyű babvetőmagból. A fagyok előtt leszedett friss hü­velyeseknek kiváló a tápérté­kük. A gúlán nevelt karósbab a kert érdekes dísze lehet. Időjárástól és fajtától füg­gően a vetéstől számított 8-12. héten kezdhetjük meg a hüvelyek betakarítását. Mindegyik melegkedvelő, tápanyagigényük és fényigé­nyük eltérő. A bokorbab fél­árnyékon is megterem, de jó állapotú kerti talajt igényel. A karósbab igényesebb, több fényre és tápanyagra, valamint támasztékra van szüksége. ZÖLDBORSÓ Nemcsak zöldbabot lehet most vetni még, hanem a zöldborsót is. Ha sokat öntözzük, a hűvösebb, rö- videbb nappalok idején a tavaszit megközelítő termés­re számíthatunk. Igazi meg­lepetést majd az október végi betakarítás jelent. Ha a napfény jól éri, és szellős helyen termesztjük, akkor a betegségekkel szemben ellenállóbb lesz. FEKETE RETEK Július végén, augusztus elején vessük el a magokat. Sötétzöld színű, erős, elterülő lombú, gumója nagy gömb vagy lapított gömb. Héja fekete, húsa fehér. Figyeljünk arra, hogy a ta­laja ne száradjon ki. Fontos számára a sok napfény, mert árnyékban kicsik lesz­nek a gumók. E zöldségféle népszerűsége nálunk mél­tatlanul alacsony. Jól eltart­ható, a téli, zöldségszegény időszakban különböző főtt ételek és hideg vacsorák része is lehet. A friss fekete retek elősegíti az epe- és a gyomornedv-el- választást. Magas illóolaj- és C-vitamin-tartalmának kö­szönhetően légúti fertőzések kezelésére is jó. Vitamintar­talma háromszorosa a fehér fajtákénak. ECYÉB ZÖLDSÉGEK Augusztus végéig még palán- tázhatunk téli fejes káposztát, vörös káposztát, karalábét, kínai kelt és bimbóskelt is. A gyöngyhagymára és a spe­nótra is igaz, hogy ha most elvetjük, késő ősszel, egészen a fagyok beálltáig szedhetjük. DÍSZKÁPOSZTA Igen mutatós és ráadásul hasznos teraszdísz, de egész télen át gyönyörköd­hetünk benne. Még most is elvethetjük a magokat, vagy ültethetünk palántákat is belőle. Rózsaszín, sötétlila, fehér és bordó változata egyaránt jól bírja a fagyot. Levelei, akárcsak a normál káposztáé, ehetőek, és gazdagok B1-, B2- és C-vi- taminban. A virágládában 20-25 cm-re ültessük a töveket egymástól. A túl nedves közegre kényes, penészedésre is hajlamos. A félárnyékot és a napot is jól tűri, a tápanyagban dús talajt pedig szép levelekkel hálálja meg. (F. M.) A paradicsom termesztésének titkai Az indiánok egykori gyümöl­cse rengeteg napfényt, vizet és tápanyagot igényel. Szélvé­dett helyen fejlődik a legjob­ban. A komposztot, trágyát, műtrágyát meghálálja. A paradicsom ápolása na­gyon sok kézi munkával jár. Folyamatosan hónaljazni kell, szárait pedig rendszeresen kötözzük a karóhoz. Kötözés: Hajtatott paradi­csom esetében mindig a hajtást tekerjük a zsineghez. Ezt célszerű mindig azonos, az óramutató járásával meg­egyező irányban végezni, így a növényünk nehezebben fog a zsinegről letekeredni, lecsúszni. Újabban a rögzítést műanyag gyűrűkkel, úgyne­vezett klipszekkel végzik. Kacsozás: A levéltőben oldalhajtások jelennek meg, melyeket ki kell csípni. A kacsozást vagy az oldalhaj­tások eltávolítását folyamatosan kell végeznünk, legjobb a kis, 3-6 cm-es hajtások eltávo­lítása. Gyorsabb lesz a növény kezdeti fejlődése, nő a termés mennyisége és minősége is. Az oldalhajtásokat kézzel kell eltávolítani. Délelőtt a hajtások könnyebben ^ trtmplí nan­közben pedig a sérült felület hamarabb beszárad. Levelezés: Célja az alsó, idő­sebb levelek eltávolítása. A gombás, baktériumos beteg­ségek és kártevők elterjedé­sét ezzel megakadályozzuk vagy Imérsékeljük. A leve­lezéssel hatékonyabbá válik a permete­zés, gyorsul az érés, könnyebb lesz a szedés is. A leveleket kézzel távolítsuk el - törjük, ne pedig tépjük. Ha megsértjük a szárat, nyílt seb keletkezhet, amelyen a kórokozók könnyen meg­jelennek. Egy alkalommal csupán 2-3 levelet törjünk le. Mindig maradjon elég levél a szerves anyag képzéséhez. Fucsek Margit kertészmérnök KERT ES UDVAR Az Új Szó havi melléklete. Szerkesztőség: Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1, e-mail: kertesudvar@ujszo.com, ujszo@ujszo.com, szerkesztők: Ferenczy Éva, Kovács Ilona, grafika: Horváth István, reklámmenedzser: Czígler Mónika, monlka.czigierova@petitpress.sk., telefon: +421 917 735 269. A hirdetések és a fizetett cikkek tartalmáért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Nyomja: Petit Press, a. s., Kopíianska 22, Bratislava. A nem jelölt fotók: www.fotolia.com.

Next

/
Thumbnails
Contents