Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-16 / 162. szám, szerda
4 Külföld ÚJSZÓ 2014. JÚLIUS 16. www.ujszo.com HKMEGIHIi Újra támadt a Boko Haram Kano. Legalább 40 ember vesztette életét a Boko Haram szélsőséges iszla- mista szervezet újabb támadásában, illetve a légierő azt követő, elhibázott bevetése során Nigéria északkeleti részén. A túlélők szerint a Boko Haram tucatnyi fegyverese dzsipeken és motorbicikliken érkezett a keresztények által lakott Dille faluba, ahol válogatás nélkül lőni kezdtek az emberekre, a házakra kézigránátokat dobtak. A támadók szinte az egész falut felégették, három templomot is elpusztítottak. A falu lakói egy közeli bozótosba menekültek a még vasárnap éjjel elkövetett támadás elől, és ott töltötték az éjszakát. Amikor másnap visszatértek a faluba, újra tűz alá vették őket. A saría (iszlám jogrendszer) radikális értelmezésén alapuló iszlám állam létrehozásáért harcoló Boko Haram évek óta folytat küzdelmet Nigéria északi részén. (MTI) Egymást ölik a szélsőségesek Bagdad. Kivégzést sejtető 12 holttestre bukkantak egy Bagdad közeli iraki városban, ami arra utal, hogy harcok folynak az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) szélsőséges dzsihadista szervezet és olyan, szintén szunnita csoportok között, amelyek nemrég még az ILIÁ szövetségesei voltak. A holttesteket azután találták meg Szaadija lakosai, hogy heves harcok folytak az ILIÁ és a Naksbandi Hadsereg nevű csoport között. Miután az ILIA kikiáltotta kalifátusát a júniusi villámháborúval hatalma alá került iraki és szír terület felett, éleződik a belharc a szervezet és az addig szövetséges szunnita csoportok között. (MTI) Tűz alatt Tripoli repülőtere Tripoli. Rakétatámadás érte a líbiai főváros repülőterét hétfő este, eltalálták az irányítótornyot. Két katona meghalt, a repülőgépek 90%-a megsemmisült. Az országban uralkodó rossz biztonsági helyzet miatt az ENSZ evakuálja munkatársait Líbiából, a kormány pedig fontolgatja, hogy nemzetközi segítséget kér. Harcok voltak Bengáziban is, ott is többen életüket vesztették. A főváros repülőterét Misz- rátából származó iszlamis- ták igyekeznek bevenni a repteret évek óta ellenőrzésük alatt tartó zenteni fegyveresektől. (MTI) Izrael elfogadta az egyiptomi tűzszüneti tervet, ám a Gázát uraló Hamász katonai szárnya nem hajlandó letenni a fegyvert Tiszavirág-életű volt a tegnapi tűzszünet Tűzszünet helyett tűzoltás. A Hamász katonai szárnya nem hajlik a békére, ezért Izrael felújította a gázai támadásokat. (TASR/AP) Jeruzsálem. Hatórás egyoldalú izraeli tűzszünet és több tucat palesztin rakétatámadás után az izraeli hadsereg tegnap délután felújította légi csapásait a gázai övezeti célpontok ellen. Az Izrael által elfogadott egyiptomi tűzszüneti javaslat szerint Jeruzsálem beszüntette a hadműveletet az övezetet uraló Hamász ellen, de a palesztin szervezet nem fogadta el Kairó javaslatát. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap néhány órára felcsillant a tűzszünet reménye, ugyanis az izraeli biztonsági kabinet kedd reggeli találkozóján elfogadta az egyiptomi tűzszüneti javaslatot. „A kormányzati irányelveknek megfelelően a hadsereg beszüntette a tüzelést” - mondta Peter Ler- ner, a hadsereg szóvivője. Máris döntés született arról, hogy izraeli tárgyalódelegáció utazik az egyiptomi fővárosba a tűzszünet részleteinek kidolgozására. Palesztin részről az egyiptomi javaslatot Mahmúd Abbász elnök korábban üdvözölte, az Arab Liga szintén a fegyvernyugvás mellett tette le a voksát, azonban a Hamász szóvivője ugyanakkor azt mondta, hogy a szervezet elutasítja a kezdeményezést, ha nem születik átfogó megegyezés Izraellel. A Hamász katonai szárnya, az Ezzedín el-Kasszám Brigádok pedig kereken elvetette a javaslatot, és az Izrael elleni támadások fokozását ígérte. A szervezet közleménye szerint a teljes tűzszüneti javaslat „a térdre borulással és behódolás- sal érne fel”, ezért azt kategorikusan elutasítja a palesztin fegyveres csoport. „A harcunk az ellenséggel folytatódik, annak kegyetlensége és intenzitása nőni fog” - írta a szervezet közleményében. Voltaképpen nem is volt érdemi fegyvernyugvás a két fél között, ugyanis a Hamász mintegy 50 rakétát lőtt izraeli területre az egyoldalú tűzszünet idején. A legészakibb izraeli célpontra eljutó gázai rakéta a Tel-Avivtól 65 km- re északra lévő Zikron Jákovot célozta meg. Délután Jeruzsálemben Simon Peresz távozó ál- lamelnökTony Blairrel, a közel- keleti kvartett küldöttével tárgyalt. „A palesztin nép nem az ellenségünk, a gázaiak nem ellenségeink. Ugyanazok a céljaink. A terror leállítása, biztonság és nyugalom mindenütt” - mondta az izraeli államfő. Több rakéta is becsapódott hétfő éjjel a dél-izraeli Eilatban, kettő a városban, egy pedig lakott területen kívül. Ez volt az első eset, hogy az Izrael által egy hete indított gázai offenzíva során rakéták találták el Eilatot. Az izraeli rádió arról tudósított, hogy a kormány úgy véli, Egyiptomból indították a rakétákat. A Vörös-tenger partján fekvő Eilat Izraelnek az Egyiptommal és Jordániával közös határánál fekszik. Észak-Izraelt is támadás érte hétfő éjjel, Libanon felől legalább egy rakétát lőttek ki, a konfliktus során már negyedik alkalommal. Izrael július 8-án kezdett hadműveletet a Gázai övezet iszlamista erői ellen. Az Erős Szikla fedőnevű hadművelet előzménye az volt, hogy három izraeli és egy palesztin tizenéves elrablását és brutális meggyilkolását követően megnőtt a feszültség Izrael és a palesztinok között. A harcokban eddig 187 palesztin vesztette életét és 1390-en megsebesültek. A Gázai övezetben 250 épületet romboltak le. Bár palesztin fegyveresek több mint ezer kezdetleges rakétát lőttek ki Izraelre az elmúlt hét során, a támadások során egy ember sem halt meg. Ukrán spamüzenetek tízezreit kapta Merkel a Putyinnal való tárgyalása miatt - a harcok újabb katonai és civil áldozatai Kimentették a lelőtt ukrán repülő legénységének 4 tagját MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Luhanszk/Kijev. Az újabb heves kelet-ukrajnai harcoknak számos halálos és sebesült áldozata van a hadsereg és a polgári lakosság körében. Vla- diszlav Szeleznyov, a terrorellenes hadművelet szóvivője azt közölte, hogy a felkelők tegnap több térségben támadták az ukrán hadsereg állásait, ami ukrán részről több halálos áldozattal járt. Az elmúlt egy napban 6 ukrán katona halt meg, és 13 megsebesült. AmvMT1-ÖSSZEFOGIALÓ London. Lemondott William Hague brit külügyminiszter, ám a kormányzó Konzervatív Párt veterán politikusa és korábbi miniszterelnök-jelöltje a belső kabinet tagja marad, és a jövő májusban esedékes parlamenti választásokig az alsóház vezetőjének tisztségét tölti be. David Cameron miniszter- elnök célja az, hogy a Konzervatív Párt a jelenleginél fiatalabb kormánnyal és jóval több női kabinettaggal vághasson bele a 2015 májusában esedékes parlamenti választások kampányába. Hague távozása komoly meglepetés. A politikus a Konzervatív Párt 2010-ben aratott választási győzelme óta állt a brit kül- ügy élén, és 1989 óta alsóházi képviselő. Az 53 esztendős Hague már 16 évesen feltűnt a brit nagypolitikában, amikor a Margaret Thatcher későbbi korrosziivka térségében a felkelők Grad sorozatvetővel lőtték az ukrán állásokat, két ukrán katona meghalt, hatan megsebesültek. Az orosz határtól 20 kilométerre fekvő, a szakadárok kezén lévő Sznizsnében legkevesebb négy civil veszítette életét egy légi csapás következtében. A felkelők szerint ezt egy ukrán gép hajtotta végre, Kijev azonban cáfolta a vádat, és Oroszországot tette felelőssé. Ukrán kormányilletékesek azt hangsúlyozták, hogy minden repülést leállítottak azóta, hogy William Hague (TASR/AP) mányfő vezette, akkor még ellenzékben politizáló Konzervatív Párt 1977-es országos kongresszusán nagy visszhangot keltő beszédet tartott. A brit kormányátalakítás másik „nehézsúlyú” érintettje a 74 hétfőn - az ukrán hatóságok szerint egy orosz területről indított rakétával - lelőtték az ukrán légierő An-26-os szállító repülőgépét, fedélzetén nyolc emberrel (korábban 20-at említettek). Tegnap megtalálták és biztonságos helyre vitték a lelőtt ukrán katonai repülőgép nyolctagú személyzetének négy tagját. A gép két pilótája a szakadárok fogságába esett, a legénység két további tagjának holléte pedig továbbra sem ismeretes. Valentin Nalivajcsenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője azt állította, hogy az orosz fegyveres erők lőtték le a Lu- hanszk megye fölött repülő katonai szállító gépet. A gép vizet és élelmiszert szállított. Felháborodott ukrán nete- zők több tízezer spambejegy- zéssel árasztották el Angela Merkel német kancellár Face- book-oldalát, így fejezve ki tiltakozásukat azzal szemben, amit a politikus Vlagyimir Pu- tyin elnökkel folytatott minapi megbeszélésén mondott. A bejegyzések többsége mindössze három szóból áll: „Danke, Frau Ribbentrop, (Köszönjük, Rib- bentrop asszony)”. Az ukránok ily módon Merkelt a fasiszta Németország külügyminiszteréhez, Joachim von Ribbent- rophoz hasonlították. Merkel vasárnap a labdarúgó-világbajnokság döntője alkalmából Brazíliában járt, ahol megbeszélést folytatott az orosz elnökkel. A találkozó után a német kancellár állítólag sürgette, Kijev kezdjen tárgyalásokat a kelet-ukrajnai szakadárokkal, e kijelentését viszont sok ukrán nemtetszéssel fogadta. USA: elfogatóparancs A kuruc.info nyomában Los Angeles. Elfogatóparancsot adtak ki az USA-ban a kuruc.info szélsőséges hírportál domain nevét bejegyző és birtokló Varga Béla ellen, aki állítólag Kanadába menekült az amerikai hatóságok elől. Az 51 éves amerikai-kanadai kettős állampolgár ellen zaklatás és halálos fenyegetések gyanúja miatt folyik eljárás. Az elfogatóparancsot azután adták ki, hogy Varga két alkalommal sem tett eleget a San Franciscó-i bíróság idézésének. A férfit egyszer már őrizetbe vették az ügyben, 250 ezer dolláros óvadék ellenében engedték ki. Varga ellen azért indult büntetőeljárás, mert zaklatta a kuruc.info ügyében az USA-ban pert indító Tett és Védelem Álapítvány ügyvédjét. 2012 júliusában Orbán Viktor kormányfő amerikai kongresszusi képviselőknek írt levelében kért segítséget a hírportál elleni fellépéshez. (MTI) Erőteljesen uniószkeptikus kormánytagokkal töltötte fel kabinetjét David Cameron kormányfő Lemondott William Hague brit külügyminiszter éves Ken Clarke, aki maga jelentette be távozását. Clarke 2012 óta tárca nélküli miniszterként szolgált a kabinetben, de a korábbi konzervatív kormányokban betöltötte az oktatási, az egészségügyi, valamint a bel- ügy- és pénzügyminiszteri tisztségeket. Clarke messze a leginkább EU-párti tagja a tory felső vezetésnek. Távozását bejelentő, Cameronhoz intézett levelében is alig burkoltan bírálta a kormányfő és a Konzervatív Párt EU-politikáját. Philip Hammond eddigi védelmi minisztert nevezte ki tegnap külügyminiszterré Cameron miniszterelnök. Hammond személyében a belső kabinet egyik leginkább EU- szkeptikus tagja került a külügyi tárca élére. Philip Hammond nemrégiben, a BBC-nek nyilatkozva kijelentette: ha nem sikerül érdemben újratárgyalni Nagy-Britannia és az Európai Unió viszonyrendszerét, akkor a kormányfő által a brit EU-tagság sorsáról kilátásba helyezett népszavazáson ő arra fog voksolni, hogy Nagy-Britannia távozzon az unióból. Hammond helyére is egy markánsan EU-szkeptikus politikus került: a kormányfő Michael Faiiont, az üzleti ügyek minisztériumának eddigi államtitkárát nevezte ki védelmi miniszterré. Falion néhány hete kijelentette: a kormány azt fogja javasolni, hogy a választók a 2017-es referendumon nemmel szavazzanak a brit EU-tag- ság jövőbeni fenntartására vonatkozó kérdésre, ha addig nem sikerül egyezségre jutni Brüsszellel a brit kormány által igényelt reformokról. Az ellenzéki Munkáspárt nyilatkozata szerint Cameron „lemészárolta a mérsékelteket” a kabinet átszervezésével, és a kinevezések a kormányzati politika markáns jobbratolódását valószínűsítik.
