Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-15 / 161. szám, kedd
10 FOCITIPP-EXTRA FOCITIPP ■ 2014. JULIUS 15. www.ujszo.com »Leg, leg, leg... A vébé véget ért, listáztunk. Figyelem: a műfaj szubjektív! * A legjobb játékos: Javier Mascherano. Ő volt az argentin válogatott szíve és tüdeje. Hátvéd, középpályás, edző és pszichológus egy személyben. Jegyezzük meg: a FIFA annak a Lionel Messinek ítélte a vb-aranylabdát, aki a hollandok elleni elődöntőben a 120 perc alatt egyszer sem ért labdához az ellenfél tizenhatosán belül. * A legszebb gól: Cahill bombája Hollandia ellen. Negyvenméteres passz után kapásból, ballal a léc alá. * A legszebb támadás: Svájc vezette Ecuador ellen a 93. percben, 1-1-es állásnál. Labdaszerzés a saját tizenhatosban, Behrami elindul, buktatják, de fölpattan, folytatja a támadást. Néhány másodperc az egész, villámgyors kontra, góllal befejezve. Tanítani kellene. * A legjobb meccs: Szenzációs volt a Belgium-USA hosszabbítása, lüktető, pulzáló, katartikus. De a 7-1 mégiscsak 7-1: olyan mérföldkő a labdarúgásban, amely „előttre" és „utánra" osztja a brazil futball-időszámítást. * A legnagyobb meglepetés: James Rodriguez játéka. Lehetett tudni, hogy jó futballista, de hogy ennyire... * A nagy csalódás: Xavi, CR7, Cavani, Diego Costa, Gerrard. Meg az egyre határozottabban artikulált bundagyanú, amely árnyékot vetett némely csapat szereplésére. * A legbizarrabb statisztikai adat: A világbajnokságok történetében csak három csapat került ötgólos hátrányba már az első félidőben: Zaire, Haiti... és Brazília. * A legnagyobb újító: Manuel Neuer. A német kapus néha szinte söprögetőként játszott. Az Algéria elleni meccsen például 21-szer ért labdához a tizenhatoson kívül! * A legjobb edző: Louis Van Gaal. Határozott elképzelése van a futballról, és bátran keveri a lapokat. A legnagyobbak egyike. * A torna álomcsapata (3-5-2): Navas (Costa Rica)—Zabaleta (Argentína), Hummels (Németország), Blind (Hollandia)—Robben (Hollandia), Mascherano (Argentína), Kroos (Németország), Pogba (Franciaország), James Rodriguez (Kolumbia)—Müller (Németország), Neymar (Brazília). G. J. A riói Maracanában hetvenötezren, világszerte pedig közel egymilliárdan látták a világbajnokság döntőjét, amelyben a német válogatott Mario Götze 113. percben szerzett góljával 1-0-ra legyőzte Argentínát. A németek ezzel 1954,1974 és 1990 után megszerezték negyedik vb-trófeájukat. Európai ország először nyert világbajnokságot az amerikai kontinensen. Futball a posztmodern korban A brazíliai világbajnokságnak egyértelmű üzenete van. A FIFA megbukott, a foci győzött. Van egy jó meg egy rossz hírem. Melyikkel kezdjem? Kezdem a rosszal. Hogyan lehetséges az, hogy még mindig a FIFA, ez a korrupciós ügyekkel terhelt, hitelét vesztett üzleti csoport felügyeli a futballt, s nem egy nonprofit szervezet? Hogyan lehetséges az, hogy a FIFA, amely a kirekesztés és a faji megkülönböztetés ellen kampányol, eközben saját maga következetesen rekeszti ki a stadionokból a szegényeket és a hátrányos szociális helyzetűeket, s változtatja a legnépszerűbb látványsportot egy szűk elit méregdrága szórakozásává? Hogyan lehetséges az, hogy a FIFA, amely egyik nap még a homofóbia ellen kampányol, másnap mosolyogva ítéli oda a vb-ren- dezés jogát a homofób Oroszországnak és a homofób Katarnak? Hogyan lehetséges az, hogy az Olaszországot legyőző, s ezzel a FIFA marketingstratégiáját felborító Costa Rica-i válogatottból kettő helyett hét (!) játékost rendelnek be a meccs utáni doppingellenőrzésre? Hogyan lehetséges az, hogy a FIFA partnercégének jegyüzérkedéssel és 100 miihó dolláros csalással vádolt vezetője a hátsó ajtón szökik meg a riói szállodából? A felsorolás folytatható, bár talán ennyiből is látszik: a FIFA megbukott. A jó hír viszont az, hogy a futball győzött. Egy elavult, kiüresedett játékfelfogást felváltott egy dinamikus, gyors, célirányos stílus. Nemcsak a tiki-taka a múlté, hanem a catenaccio-szemlélet is. A tudományelméletben ezt nevezik paradigmaváltásnak. Mert bár az idei világbajnokság legkiemelkedőbb egyéni teljesítményei szinte kivétel nélkül kapusokhoz köthetők (Neuer, Ochoa, Navas, Romero, Howard), a látványos támadófutball a reneszánszát élte. Gondoljunk bele: még az 1990-es világbajnokságon is volt olyan csoport (Angliával, Írországgal, Hollandiával és Egyiptommal), amelynek hat mérkőzésén összesen hét gól született... Most senki sem parkoltatott buszokat a saját tizenhatosára. A trend számokkal is kifejezhető: • Négy éve 2,3 volt a meccsenkénti góládag. Most 2,7. • Négy éve ádagban 353-szor pasz- szoltak a csapatok egy mérkőzésen. Most 396-szor. • Négy éve még meccsenként átlagban 54 percig volt játékban a labda. Most 57,6 percig. • Négy éve a spanyolok 8 rúgott góllal lettek világbajnokok. Most a németek 18-cal. A futball tett egy apró, de határozott lépést. Szerencsére a jó irányba. A vébé előtti kérdésre, hogy vajon a topligás csapatokban játszott évi 50-60 tétmeccs után fel lehet-e pörögni a világbajnokságra, egyértelmű választ kaptunk: nem. Láthattuk a kiégett spanyolokat, az elgyötört Céronaldót, a szenvedő Gerrardot, a lassú és körülményes olaszokat. A világ legerősebb bajnokságának tartott Premier League glóriája elhalványult Brazíliában, a vb-díjakra jelölt 16 játékosból egy sem fiitballozik az angol ligában. A világbajnokság nagy vesztesei a brazilok. Tizenegy milliárd dollárt költöttek a vébére, s most ott állnak » Világbajnokok 1930: Uruguay 1934: Olaszország ______ 19 38: Olaszország 1950: Uruguay 1954: NSZK 1958: Brazília 1962: Brazília 1966: Anglia 1970: Brazília 1974: NSZK ______ 19 78: Argentína 1982: Olaszország_____ 19 86: Argentína 1990: NSZK_________ 19 94: Brazília 1998: Franciaország 2002: Brazília 2006: Olaszország 2010: Spanyolország 2014: Németország FIFA WORLD CUP BrotSil üresen, kifosztva, futball és álmok nélkül. A brazilok nem játszottak jól, a horvátok ellen a játékvezetőnek köszönhették a győzelmet, Mexikóval ikszeltek, a Kamerun elleni meccsük a bundagyanús kategóriába tartozik, Chile ellen mázlijuk volt (Pinilla a 120. percben a kereszdécet találta el), a Kolumbia elleni negyeddöntőben pedig 31 szabálytalanságot követtek el, s az utolsó tíz percben arra rúgták a labdát, amerre álltak. Privát pechjük, hogy a németek éppen ellenük mutatták meg, milyen is a futball posztmodern változata. Az 1-7 sporttörténeti esemény. A meccs, amelyen kivégezték a brazil válogatottat. „Minden szégyenek szégyene” - írta másnap a Globo Esporte. A brazilok rádöbbentek, hogy többé nem élhetnek meg a múltból, s ha versenyképesek akarnak maradni, le kell számolniuk a mítoszokkal. A brazil futballban teljes újratervezésre van szükség - idén például hat csapatuk indult a Libertadores-kupában, de egy sem jutott be a legjobb négy közé. A németek nem szégyellték újradefiniálni a futballt, miután 2000- ben még a csoportkörből sem jutottak tovább az Eb-n. Kidolgoztak egy koncepciót, amely az utánpótlás-képzésre fókuszált, szabályozták a tulajdonjogi viszonyokat, és precíz, koncepciózus munkájuk eredményeként ma a Bundesligában szereplő klubok anyagi helyzete rendezett, a német bajnoki mécseseken pedig zsúfoltak a lelátók. (Cikkünk erről: Mitől ilyen jó a német foci? Új Szó/Focitipp, 2013. május 28.) Tudományos alapokra helyezték a felkészülést is, és saját bevallásuk szerint speciális szoftverprogramjaiknak köszönhetik, hogy míg négy évvel ezelőtt egy német játékos két passz között ádagban 3,4 másodpercig tartotta magánál a labdát, ma ez a szám 1,1 másodpercre csökkent. Tíz, húsz vagy harminc év múlva mire fogunk emlékezni a brazíliai világbajnokságból? A karneváli hangulatra, Suárez harapására, Costa Rica vitézkedésére. S arra, ahogy a német válogatott futballozni tanította a brazilokat. Gazdag József
