Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)

2014-07-02 / 151. szám, szerda

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 2. www.ujszo.com FULVIDEK Kéknyúl: The Wind Plays Me PUHA JÓZSEF A főszereplő egy 1953-ban gyártott, jelentősen felújított Hammond orgona. A Kék­nyúl zenekart a The Quali- tonsban és a Barabás Lőrinc Eklektricben is megfordult, nemzetközi szinten is ismert Premecz Mátyás billentyűs alapította, hogy kiaknázza a hangszerében rejlő könnyű­zenei lehetőségeket. Az együttes kezdetben instru­mentális zenét játszott. 2011-ben jelent meg első nagylemeze, a Nahát Babám című koncertalbum, mely a blues, a funk és a dzsessz fú­ziójára épül, és egy átdolgo­zást (Rueben Wilson Ronnie’s Bonnie című szer­zeményét), valamint nyolc saját dalt tartalmaz. Időközben változott a ze­nekar felállása. Énekes is ér­kezett a csapatba, a Magyar- országon élő amerikai And­rew Heiler. A Kéknyúl a zenei világát a nyugaton a rene­szánszát élő funk-soul irá­nyába vitte el, a hangzását kortárs pophangzássá for­málta. A The Wind Plays Me című CD-n lendületes szer­zeményeket hallunk. Hefler angol nyelvű szövegei embe­ri kapcsolatokról, érzésekről, hangulatokról szólnak. Az együttes tagjai külön-külön is remek muzsikusok, közösen gazdagon hangszerelt, ho­mogén zenét hoztak létre. A fúvósszekciót Puskás Csaba (trombita), Jász András (alt­szaxofon), Ávéd János (te­norszaxofon) és Bognár Atti­la (harsona) alkotja. Premecz fő hangszere, a Hammond orgona nem telepszik rá a ze­nére. (Pedig zenekara eleinte Kéknyúl Hammond Band né­ven futott.) Ehhez jön Csókás Zsolt zseniális gitárjátéka, Badics Márk dobolása és Andrew „amerikais” éneke. Gábor Andor ütős teszi tel­tebbé a hangzást. Egyik felvé­telben egy másik ütős, Oláh Antal „Zsömi” is hallható. Énekesként egy-egy dalban közreműködik „Big” John Whitfield és nem kis megle­petésre a supernemes Papp Szabolcs, aki a soulosabb ol­dalát csillogtatja meg. A Kéknyúl olyan, mint egy, a mában landoló régi ameri­kai együttes. A gyökerei bi­valyerősek, a lombkoronája között pedig mai ágak is ta­lálhatók. Úgy viszi bele zené­jébe a populárisabb feelin- get, hogy megmarad a váz, a régmúltat idéző őszinte, mély zene. (Szerzőikiadás, 2014) Értékelés: »#>#< Digitális könyvek versus nyomtatott könyvek Nőttek a digitális eladások JUHÁSZ KATALIN Washington. A BookStats friss felmérése szerint tavaly az amerikai könyvesboltok na­gyobb bevételre tettek szert digitális könyvek értékesítésé­vel, mint nyomtatott könyvek eladásával. A kimutatás alapján az ame­rikai könyvkiadók összesen 7,54 milliárd dollárt kerestek az online könyvrendelésekből és az e-könyvek árusításából, míg a klasszikus boltokban árult nyomtatott könyvek eladásából származó bevétel 7,12 milliárd dollár volt. Szakértők szerint ez még ko­rántsem jelenti az elektronikus könyvbiznisz látványos megló­dulását, mert bár a 2012-2013- as időszakban tíz százalékkal nőttek a digitális eladások az USA-ban, az összbevétel nem nőtt ezzel arányosan, azaz el­képzelhető, hogy csupán a nyomtatott könyvek áránál ala­csonyabb árak miatt vásároltak többen digitális könyvet. A Hogyan rohanj a veszTEDbe című film alapelképzelése jó, a megvalósítás már kevésbé Övön aluli vadnyugat A méltán népszerű Fa­mily Guy atyja, Steh MacFarlene a 2012-es Ted után második nagy- játékfilmjével annyira mellélőtt, hogy már-már kínos mélységekig me­rült saját ötletáradatá­ban. Mert hogy tróger al- táji poénokból és test­nedvekből nehezen lesz humor, értékelhető víg­játék pedig még kevésbé. HORVÁTH GERGŐ Innen nézve a botrányos Hogyan rohanj a veszTEDbe cím is megbocsáthatóbbnak tűnik: jó eséllyel a címadók is tudták, valahogy utalni kellett a rendező korábbi, viszonylag szép sikert elért, bár vitatható minőségű filmjére, egyébként a nézők a vetítés közelébe sem mennének. Seth MacFarlene egyszerre főszereplője, rende­zője és forgatókönyvírója a filmnek, ami azért jó, mert egyértelműen megvan a bukta felelőse. Pedig az alapelképze­lés még a helyén volt. A wes­tern pusztán klisékre épülő műfaja minden ponton kiált a paródiáért, és a film az eredeti angol címnek megfelelően többé-kevésbé jól járja körül a végtelen számú lehetőséget, miként halhat meg egy ember a vadnyugaton. Az ötletben bőven van muníció, MacFarle­ne filmje azonban csak akkor tud igazán erős pillanatokat hozni, amikor képes lemerülni a groteszk legmélyebb bugyra­iba. Értékelendő azonban, hogy a Hogyan rohanj a vesz­TEDbe végre nem a magányos, barázdált arcú hős, hanem egy kölyökképű civil szemszögéből láttatja a vadnyugatot. A történet főszereplője Albert (Seth MacFarlane), a szegény és gyáva birkatenyésző (vagyis a tipikus jófiú, illetve a szeretni való szerencsétlen), aki ki nem állhatja a vadnyugatot. Pu- hánysága miatt még a barátnő­je, Louise (Amande Seyfried) is A szegény és gyáva birkatenyésztőből egy nő pisztolyhőst farag Seth MacFarlene egyszerre főszereplője, rendezője és forgatókönyv­írója a filmnek, ami azért jó, mert egyértelműen megvan a buk­ta felelőse (Képarchívum) FILMKOCKA Hogyan rohanj a veszTEDbe ■ Eredeti cím: A Million Ways to Die in the West ■ Szlovák cím: Všetky cesty vedú do hrobu ■ Színes, amerikai vígjáték, 116 perc, 2014 ■ Rendező: Seth MacFarlane ■ Zeneszerző: Joel McNeely ■ Operatőr: Michael Barrett • Szereplők: Seth MacFarlane, Amanda Seyfried, Charlize Theron, Liam Neeson, Neil Patrick Harris A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. elhagyja. Ekkor érkezik a vá­rosba a környék legrettegettebb gonosztevőjének (Liam Nee­son) a felesége, Anna (Charlize Theron), aki hasonlóan negatív érzéseket táplál a peremvidék iránt, és bár maga sem tudja, tu­lajdonképpen másra sem vá­gyik, mint egy rendes srácra. Ók ketten persze annak rendje s módja szerint egymásra talál­nak. Anna pisztolyhőst farag Albertból, de a félj felbukkaná­sa alaposan felforgatja az amúgy sem nyugodt kisváros és főhőseink életét. MacFarlene nem volt híján jó színészeknek, a már említetteken kívül feltűnik Niel Patrick Harris, Sa­rah Silverman és Giovanni Ribi- si is. Csakhogy a karakterekből és a párbeszédekből nagyon hi­ányzik a rendező Family Guy-os attitűdje, és a humorforrás is többnyire kimerül a bajuszfeti- sizmusban, az ondóban és az ürülékben. A Hogyan rohanj a vesz­TEDbe azonban a nyári holly­woodi vígjátékmezőnyben még így sem nevezhető totális katasztrófának. Egyrészt, mert annyira gyenge az idei felho­zatal, másrészt, akad a filmben néhány jól eltalált és eredeti momentum, mely pillanatokra ugyan, de felcsillantja egy erős komédia stílusjegyeit. MacFar­lene továbbra is ugyanolyan otthonosan mozog a popkultu­rális utalások terepén (a Vissza a jövőbe professzorá­nak és Tarantino Djangójának cameója például telitalálat), mint korábban, de a széles vá­szon továbbra is nagyon ide­gen a számára. Összességé­ben: volt egy érdekes alapkon­cepció, csakhogy az elképzelés végül éppen annyiszor bizo­nyult izgalmasabbnak a kész filmnél, ahány módon egy ember bevégezheti a 19. szá­zad végi vadnyugaton. A tervezett új album és a jubileumi koncertturné is az utolsó lesz a legendás csapat életében Nagystílűén búcsúzik a The Who zenekar A jövő olvasója? (Képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ London. Megalakulásának 50. évfordulóját ünnepli idén a The Who brit rockzenekar, amely új albumot készít, mi­előtt novemberben jubileumi koncertkörútra indul Nagy-Bri- tanniában. A 2006-os Endless Wire című album óta ez lesz az első új CD-jük. „Ez a koncertkörút egy hosszú búcsú kezdete lesz”- mondta Roger Daltrey, az együttes frontembere azon a sajtótájé­koztatón, amelyet stílszerűen a londoni Ronnie Scott’s dzsessz- klubban tartottak, ahol a legen­dás Tommy című rockoperájuk premierje zajlott 1969-ben. A beszámolók szerint a zenekar tagjai felszabadultan szórták a poénokat, egymással is vicce­lődtek. Főleg a rendkívül zárkó­zottnak ismert Pete Townsend gitáros-dalszerző ejtette ámu­latba az újságírókat abszurd humorával. Bejelentette, hogy már három új dalt adott át Roger Daltreynak, és nagy meglepeté­sére tetszettek neki a számok. Elmondta továbbá, hogy Daltrey közelmúltban megjelent, Wilko Johnsonnal készült albuma ih­lette őt az új számok megírásá­ra. Hozzátette, azt tervezik, hogy már nyáron stúdióba vo­nulnak, és tőlük eddig szokatla­nul gyors tempóban szeretné­nek dolgozni. Az eredeti felállásból már csak két tag, Daltrey és Town­send zenél együtt. Keith Moon dobos 1978-ban és John Ent- wistle basszusgitáros 2002-ben halt meg. A zenekar novemberben és decemberben összesen kilenc koncertet ad Nagy-Britanniá- ban. Ami a búcsút illeti, Roger Daltrey közölte, hogy bár nagya kereslet irántuk, nem turnéz­hatnak örökké. A jubileumi koncertkörút után nem tervez­nek további közös munkát, mert „időben szeretnék abba­hagyni”. A The Who 1964-es megala­kulása óta több mint 100 millió lemezt adott el. Legismertebb albumuk a My Generation, és két rockoperát is írtak közösen. A Quadrophoniából 1979-ben mozifilm is készült. (NMEJuk) Roger Daltrey és Pete Townsend

Next

/
Thumbnails
Contents