Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-09 / 156. szám, szerda
14 Régió-szülőföld ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 9. www.ujszo.com A POSTA HOZTA Látogatás az Audiban A dunaszerdahelyi Szabó Gyula 21 Szakközépiskola 40 diákja nem mindennapi élménnyel zárta a 2013/14-es tanévet: megtekintették a győri Audi Hungária Motor Kft. járműgyárának prés- és karosszériaüzemét. A győri Audi 20 fős csoportok látogatását szervezi meg előzetes egyeztetés után professzionális szakértő irányításával. Diákjaink elragadtatva nézték, ahogyan óramű pontossággal emelkednek magasba egy-egy autóalkatrész fölött a hatalmas robotkarok, és vágnak, hegeszte- nek, összeillesztenek minden egyes elemet, hogy végül kigördülhessen a gyártósor végén a minden előírásnak megfelelő gépjármű. Lenyűgöző volt látni a precizitást, a tisztaságot, a rendet a csaknem 4 millió négyzetméteres gyárterületen, ahol a legnagyobb fegyelemmel és a legnagyobb fokú biztonsági intézkedések mellett végzik munkájukat a dolgozók. A gyárlátogatás után a diákcsapat a győri Széchenyi István Egyetemre vette az útját. Két győri hallgató kíséretével diákjaink betekintést nyerhettek az egyetemi diákélet rejtelmeibe, a képzések rendszerébe, a műszald laboratóriumokba. Mindannyian nagyon örültünk, hogy szemtanúi lehettünk a mérnöki precizitás és a mesteri megvalósítás ilyen magas fokú ötvözetének az autógyártásban, és bízunk abban, hogy fiataljainkat a látottak tanulmányaik során is egyre jobb teljesítmények elérésére sarkallják, hiszen van igény a magas fokú szakmai tudásra Közép-Európában is. Bordás Sándor középiskolai tanár Ők már tudják, hogy igény van a magas szintű szakmai tudásra (SZGY21 SZ-felvétel) A POSTA HOZTA Konferencia a szövegértésről Július 2-án a Katedra Társaság és a Katedra folyóirat munkatársai rendhagyó Katedra-ülést tartottak Duna- szerdahelyen, a társaság és a kiadó székházában. A tanácskozáson középiskolák, egyetemek, a módszertani központ képviselői is részt vettek. Ez a fórum abból a kezdeményezésből indult, hogy napjainkban egyre inkább a szakmai érdeklődés középpontjába kerülnek módszertani, illetve módszertani-pszichológiai kérdések. A Katedra folyóirat szerkesztőbizottsági ülése után a Lilium Aurum konferenciatermében Hodossy Gyula megnyitója után Hrbácsek Noszek Magdaléna tézisei hangzottak el. Előadásában kiemelte az értő olvasás fontosabb elemeit, majd a felmérések tükrében vizsgálta a szövegértés problematikáját. Pintes Gábor a Pisa-felmérés eredményeit elemezte és konfrontálta a hazai valósággal. Vízkeleti László előadásában az olvasást és a szövegértést egy finnországi felmérés tükrében mutatta be. Az olvasás „válsága” mellett az iskolai szövegértés tanításának főbb problémáit is felvázolta. Kralina Hoboth Katalin a tankönyvszövegek megértését befolyásoló tényezőkkel foglalkozott. Kiemelte a kétnyelvű környezet miatt kialakult tankönyvi problémákat, pontosabban a szlovákból való fordításokat, azok pontatlanságát. A jelenlévők igazolták, hogy az effajta szakmai tanácskozásoknak helyet kell adni. Éppen ezért a jövőben a Katedra Társaság és a Katedra folyóirat munkatársai rendszeresen Katedra-üléseket fognak szervezni, ahol aktuális nevelési, módszertani, pszichológiai vagy más fontos kérdéskört fognak körüljárni. Vízkeleti László Dokumentumfilm is készül a kenyér útjáról, amelynek bemutatóját novemberre tervezik Hagyományos aratás Bényben Bény. Mesébe illő jelenet fogadta azokat, akik hétfőn hajnalban a bényi szövetkezet búzaföldjére vetődtek. A falu határában vászonnadrágos férfiak vágták a rendet. Nyomukban népviseletbe öltözött, fejkendős asszonyok szedték a markot. A gyerekek vizeskancsóval a kezükben lesték, melyik arató inti őket magához. Az idillt a búzatábla szélén felállított kamera sem zavarta meg. GULYÁS ZSUZSANNA A marokszedők a kaszás nyomában haladva sarlóval és lábuk segítségével szedték fel a búzát Vavreczky József rendezőoperatőr rövid, pontos utasításokkal jelez az aratóknak, akik csendesen teszik a dolgukat. Két percig csak a kasza suhogását lehet hallani. „Három éve arattunk így először. Az ötlet, hogy filmet forgassunk a kenyér útjáról, nagyjából ezzel egy időben született” - mondta Koczka Katalin, a bényi kézművesház vezetője. Férjével, Gyulával lelkes hagyományőrzők. Nekik köszönhetően a kézművesház udvarán egész évben zajlik az élet: vezetésükkel a helyiek évszaktól függően elevenítik fel a falusi élet jelentős eseményeit. Az András napi disznóvágásokat, a regrutabúcsúztatással egybekötött farsangi tojásszedést, az egyházi ünnepeket és a lakodalmakat. Az eseményeket Vavreczky József örökíti meg. Nem az üzletek polcain terem „Novemberben mutattuk be a kurtaszoknyás falvak lakodalmairól szóló dokumentumfilmet. Ennek mintájára szeretnék most olyan filmet készíteni, mely a kenyér útját mutatja be. A motivációt A kard és kasza című regény adta, mely szerint a földet ugyan karddal lehet megszerezni, de megőrizni csak kaszával és ekével lehet. Aktualitását a földvásárlási moratórium letelte adja. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az ország csak addig marad a miénk, amíg a földjét mi műveljük. Emellett elsősorban azt szeretnénk megmutatni, hogy a kenyér nem az üzletek polcain terem, hanem nehéz, egész éves munka eredménye” - fogalmazott Vavreczky József, a film rendezője és operaMunka után édes a pihenés Az ügyesebb asszonyok maguk kötötték össze a kévét Vavreczky József munka közben tőre. A dokumentumfilm bemutatóját novemberre tervezik. Elkészítését a Bethlen Gábor Alap is támogatja. Kaszások, marokszedők, kévekötők, aprónép A munkából az egész család kivette a részä savanyú krumplilevest és mákos dödöllét kaptak. „Régen is leginkább főzelék vagy tészta volt az aratók ebédje, amit a gyerekek vittek ki a földekre. Az aprónép gondoskodott a hideg ivóvízről. A gazdák igyekeztek jól tartani kaszásaikat, hiszen tőlük függött, mikor fejeződik be az aratás. A kaszásokat egyébként már az előző évben kinézték maguknak” - mondta Koczka Gyula. Félkereszt és papkéve Az aratók között kisebb vita kerekedett arról, hogy mi befolyásolja leginkább, milyen rendet vág a kaszás. „Az erőnlét mellett a kasza is fontos. Ezért a kaszások egy kis üllőt is hordtak magukkal, hogy a kasza élét a földeken is kikalapálhassák. Ennél csak a fenés volt fontosabb” - mondták a férfiak. Az asszonyok egyetértettek abban, hogy a kaszás a marokszedők munkáját is megkönnyítheti vagy nehezebbé teheti azzal, milyen rendet vág. ,A marokszedők általában lányok és asszonyok voltak. A kaszás nyomában haladva sarlóval és lábuk segítségével készítettek köteget a búzából. A kéve kötözése általában férfimunka volt, de ha az asszony jó erőben volt, maga végezte el. Kötözésre gyakran használtak zabszárat. Ezért gyakori volt, hogy a gazdák a búzatábla szélére zabot ültettek” - magyarázta Koczka Katalin. A kévéket a földeken egymásra rakva félkeresztet készítettek. „Egy félkereszt tizenhárom kévéből állt. A tizenharmadik kévét papkévének nevezték, mivel a papot illette. A félkeresztekből készült az asztag, amiből a búzát a férfiak cséphadaróval kicsépelték, az asszonyok pedig kiszelelték” - sorolta Koczka Gyula. A búza, melynek minőségét leginkább az időjárás befolyásolta, csak ez után kerülhetett a malomba. „A hagyomány szerint az aratást Péter-Pál után volt jó elkezdeni. Ha a búza előbb beérett, természetesen korábban kezdték, de ilyenkor félő volt, hogy a gabonaszem a sok meleg hatására belesül a kalászba, és a hozam sem megfelelő” - tették hozzá az aratók. „Régen a napszámosok akár száz kilométert is utaztak aratás idején. Mivel a bérüket természetben kapták, ettől függött, hogy az év hátralevő részében kerül-e kenyér a család asztalára. Ha valaki jó erőben volt, a nyár folyamán négy-öt helyre is el tudott menni kaszálni, markot szedni, kévét kötni vagy csépelni” - mesélte Koczka Katalin. A bényi hagyományőrző aratáson a környékbeli falvakból a kéméndi, a garampáldi és az ipolyszalkai csemadokosok vettek részt. A munkát napkeltével kezdték. „Régen egész nap arattak, mi délben befejezzük a munkát. A cséplést és a kenyérsütést másnapra hagyjuk” - jegyezte meg Koczka Gyula, aki gazdaként hajnalban reggelivel várta az aratókat. A kaszások, a marokszedők és a kévekötők ebédre (A szerző felvételei
