Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)

2014-07-08 / 155. szám, kedd

12 MAGYARFOCI ■■■■■■■■■■■■■ F0CITIPP ■ 2014. JÚLIUS 8. www.ujszo.com Máltai szint A Fradi és a Diósgyőr máltai ellenféllel szemben mutatkozott be az Európa Ligában: Sliema Wanderers-FTC 1—1, Diósgyőr-Birkirkara 2-1. A játék képe még lesújtóbb. A Fradi simán kikaphatott volna a Sliema Wandererstől, a máltaiak az első félidőben tizenegyest hibáztak, 1-0-s vezetésnél ziccert rontot­tak, s a hajrában lőttek egy kapufát. Ha mindez nem volna elég, nézzék meg, milyen gólt kapott a Ferenc­város. A máltaiak játékosa a félpályánál átvette a labdát, átkígyózott három fradista között, mintha csak bójákat kerülgetne, s a szóló végén . higgadtan passzolt a jobb alsó sarokba. A Fradiban nem játszott Besic (a vébén jól ment a bosnyák- nak, alighanem távozik a klubtól), nem játszott Leonar­do (a balhés focistáról már a klubvezetők is lemondtak) és nem játszott Jenner (ha vala­kinek hiányzik ez az arrogáns futballista). Ott volt viszont a pályán öt új szerzemény: Ben­jamin Lauth, Michal Nalepa, Stjepan Kukuruzovic, Nagy Dániel és Bosnjak Predrag. Ez a Ferencváros egyelőre csak egy ikszre jó a máltai liga 5. (azaz ötödik) helyezettje ellen. Góóóóóóóóóóóól - ordította a szpíker a diósgyőri gólnál, mintha a borsodiak legalább a BL-csoportkörébe jutottak volna be. De nem: a Diósgyőr a 93. percben szerzett találattal múlta felül (2-1) a máltai Birkirkarát az EL-selejtezőben. „Egész jó csapat a Birkirkara, öt-hat játékosát szívesen látnám a csapatomban” - mondta Tomiszlav Szivics, a DVTK edzője a meccs után, s hozzátette a szokásos közhelyeket az idény eleji formáról - ami különösen azért érdekes, mert a világbaj­nokságon szereplők számára még az előző idény sem ért véget. A csúcs kétségtelenül a szivicsi zárszó volt: „Le kell vonni a mai meccs tanul­ságait, de szerintem tovább fogunk jutni.” Fantasztikus. Konzekvencialevonásban a magyar edzők világbajnokok. A Fradinál és Diósgyőrben is föl kell kötni a gatyát, mert ha „levonják a tanulságokat” és kiejtik a máltai amatőröket, akkor a következő (még min­dig csak selejtező!) körben már rendes focicsapatok várnak rá­juk: a Fradi a horvát Rijekával, a Diósgyőr pedig alighanem a bolgár Liteksz Loveccsel meccsel. Más szint lesz. Kiss Tibor Noé Mi kell a jó focihoz? Aki válaszol: Gera Zoltán. M ivei kell ren­delkeznie egy Magyarország­ról kikerülő fiatalnak, hogy nemzetközileg elismert, nagy focistává váljon? A tehetség fontos, de nem a leglé­nyegesebb. A legfontosabb, hogy céltudatos legyek, tudjam, hogy mit miért csinálok. Fel kell épí­tenem magam: először el akarom érni, hogy NB I-es játékos legyek, ha ez megvan, jön a válogatott, majd újabb cél lehet a külföldre igazolás. A második, hogy eközben az ember folyamatosan tanul­jon, ne gondolja azt, hogy ha elért egy szintet, akkor onnan már nincs följebb! A har­madik a mentalitás. Amikor kike­rültem Angliába, nagyon szomorú voltam, mert sokszor kikaptunk. Kérdezi a csapattársam: mi a ba­jod? Mondom, szomorú vagyok, mert kikaptunk. Azt mondja: fe­lejtsd el! A pozitív dolgokat tartsd meg, a rosszat dobd ki, és készülj a következő meccsre, ahol lehet javítani! Kint elképesztően pozi­tív légkör veszi körül a focit. Az első edzésen a sima passzolgatást, beadást gyakoroltuk. Átvettem a labdát, ahogy szoktam. A társak el voltak ájulva, hogy hú, micsoda labdaátvétel, fantasztikus. Jöttek a beadások: hú, ez briliáns! Néztem körbe, hogy most kihez beszélnek. Láttam, hogy nekem mondják, hogy milyen jó vagyok. Ez a po­zitív mentalitás nagyon hiányzik Magyarországról. Legtöbben azt keresik a másikban, hogy mikor hibázik. Kint, ha az edzésen bárki szép gólt rúgott vagy egy jó cselt csinált, akkor nemcsak az dicsérte meg, akivel egy csapatban volt, ha­nem az ellenfél is. A meccseken a nézők már egy jó keresztlabdánál tapsolnak. Hogyan javítják ki a hibákat? Ha rosszul csinálok valamit, akkor azt mondják, figyelj, ezt mdod te jobban is csinálni! A jóra te­szik a hangsúlyt. Ha egy já­tékos őszinte magával, akkor tudja, mit csinál jól és mit rosszul. Ha rosszul veszem át a labdát, akkor nem a pá­lyára fogom, vagy nem a csapattársam rossz passzára, nem az ellenfélre, hanem egysze­rűen tudom, hogy ez egy trehány mozdulat volt a részemről. U20-as válogatottunk harmadik lett a korosztályos vébén. Ebből következne, hogy utána folya­matosan halljuk róluk a jobbnál jobb híreket... Nem az a lényeg, hogy a játé­kosok 17 éves korukban milyen eredményt érnek el, hány nullra verik az ellenfelet, ez másodlagos. Az első számú szempont, hogy ezeket a játékosokat ki kell nevel­ni. Angliában például egy nagy klubhoz 30-40 tehetséges srácot visznek. Úgy számolnak, hogy ha egy korosztályból egy-két já­tékos a felnőttcsapathoz kerül, az már fantasztikus eredmény. Míg Magyarországon ha egy fiatal kikerül egy nagynevű klubhoz, akkor úgy veszik, hogy ő már valamit letett az asztalra. Nem tett le semmit, hanem kapott egy lehe­tőséget, hogy olyan helyen legyen, ahol megtanulhatja az alapokat, és csakis rajta múlik, mi lesz belőle. Milyen alapok megtanulására gondolsz? A taktikai érettség elsajátítása ne­kem kint egy évembe került, ide tartozik például a labda nélküli mozgás, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki gólhelyzetbe kerüljön, vagy játékban legyen. Nap mint nap szájbarágós módon ugyanazt gyakoroltuk Annyira megtanultam azt, hogy adott pozícióban milyen mozgásokat kell végeznem, hogy ha álmomban felkeltettek volna, akkor is tudom, hova kell beindul­ni, hova kell visszafutni. Ám telje­sen más, amikor nyomás alatt kell ezeket végrehajtani. Ilyenkor derül ki a minőségi különbség. A futbal­listáknak folyamatosan nagyon jól kell játszaniuk, mert a szurkolók, edzők ezt várják el. Ha valaki kiszá- míthatadan, arra nem lehet építeni, az nem alkalmas, hogy nagy csapat­ban játsszon. Az a focista - bírjon akár a legkiválóbb képességekkel is-, akiről nem tudni, mikor fog jól játszani és mikor rosszul, csapás az edző és a csapat számára. Gerard nekem azért jó példa, mert ő nem egy-két évig, hanem 10 éve magas szinten teljesít. Sokszor lehet hallani, hogy vala­ki fejben erősebb, mint a másik Ez mit jelent? Azt, hogy nyomáshelyzetben jobb döntéseket hoz, mint a másik. Pél­dául, ha én nyomás alatt vagyok, többet hibázok, mint mondjuk Gerrard. Lehet, hogy háromszor eladom a labdát, amíg ő egyszer sem. És ezek a nüanszok nagyon sokat számítanak. Nézd meg pél­dául Cristiano Ronaldót: elképesz­tően nagy az önbizalma, soha nem bizonytalan, akkor sem, ha kihagy két helyzetet, mert tudja, hogy a következőt be fogja rúgni. De óri­ási munka van amögött, hogy idá­ig eljutott. Volt manchesteri játé­kosok mesélték, hogy általában ő volt az első, aki az edzőközpontba érkezett. Éjjel-nappal gyakorolt, ment a pályákon körbe-körbe, csinálta a cseleit. Amikor a többi­ek ebédeltek, ő kint gyakorolta a szabadrúgásokat. Lehet a stílusát nem szeretni, meg azt mondani, hogy beképzelt, de én tudom, mennyi mindent belerakott abba, hogy ő legyen Cristiano Ronaldo. A Premier League-ben eltöltött tíz év tapasztalatával a hátad mö­gött hol látod azokat a kitörési pontokat, ahol a magyar focit meg lehetne változtatni? Jó kérdés. Ha tudnám a választ, biztos megmondanám. Egyszerűen semmi sem stimmel. Vegyük sorra: mi nem stimmel? Először is: más szemüvegen keresz­tül nézzük a futballt. Magyaror­szágon is vannak jó szakemberek, akik lelkiismeretesen csinálják a dolgokat, járnak külföldre, képe­zik magukat, csak sokszor falakba ütköznek. Milyen falakba? Angliában a klubelnököt vagy az ügyvezetőt soha nem láttam az öl­tözőben, csak az edzőt és a stábját. Magyarországon volt, hogy egy rossz meccs után a fejesektől kezd­ve mindenki bejött az öltözőbe. Ment a számonkérés, fenyegetés. Ilyesmi Angliában elképzelhetet­len. A klub azért szerződteti az edzőt, mert megbízik benne, hagy­ják dolgozni, nem piszkálják. Ha teljesít a csapat, támogatják, ha nem, akkor lapát. Angliában nem tűrik, hogy a klubigazgató vagy az, aki a pénzt hozza, beleszóljon a szakmai munkába. Itthon ismerek olyan NBI-es klubot, ahol bele­szól a klubelnök, ki játsszon, ki ne játsszon. Amíg ez nem rendeződik, addig nehéz futballról beszélni. Számomra ez Balkán. (A teljes interjú a Hetek című hetilap­ban olvasható, Szula László készítette.) FOCITIPP-EXTRA: Milyen volt a világbajnokság? ť ­i Kommentárok, elemzések, interjúk ' Tehetségmustra, toplisták, best of i Képgaléria: a vébé legérdekesebb hírügynökségi fotói ' Teljes vb-adatbank: statisztikák, érdekességek, rekordok Brazília 2014: sssx-ff­Szerkeszti: Gazdag József (jozsef.gazdag@ujszo.com) ■ Tördelés: Toronyi Xénia ■ Munkatársak: Grendel Ágota, Kiss Tibor Noé, Kiss László • Megjelenik minden kedden.

Next

/
Thumbnails
Contents