Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)

2014-07-08 / 155. szám, kedd

4 Régió Régi tárgyak, dokumentumok és az áldozatok fényképei láthatók a múzeum első emeleti kiállítótermében A kiállítás gazdag anyagát a Thain János Múzeumban keddtől szombatig tekinthetik meg az érdeklődők (Képarchívum) Szeptemberig óriásplakátok láthatók a korzón Elveszett érsekújváriakra emlékeznek SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Július végéig - váljék a látogatókat a Thain János Múzeumba, ahol Elve­szett érsekújváriak címmel nyílt kiállítás a megyei fenn­tartású intézet és az Érsekúj­vári Zsidó Hitközség szervezé­sében. A korzón augusztus vé­géig látható az Auschwitz al­bum plakátjaiból rendezett köztéri kiállítás. Érsekújvárból 1944 júniu­sában két transzport indult Auschwitzba, a lakosokat a Nyitrai út melletti egykori tég­lagyárba gyűjtötték be. A be­mutatott tárgyak jelentős ré­sze a múzeum, valamint a he­lyi zsidó hitközség gyűjte­ményéből való. A Thain János Múzeumban látható doku­mentumokból az érdeklődők megtudhatják, hogy a zsidók milyen jelentős eredményeket értek el a kultúra, a sport és a gazdaság terén, hogyan vettek részt a közösségi munkában. A kiállítás célja a helyi zsidó hit­község életének bemutatása. Az utolsó zsidó családok az öt­venes években költöztek be a város környékéről Érsekújvár­ba. 1968 és 1970 között újabb kitelepedési hullám követke­zett, amikor a háború utáni generáció nagy része elhagyta az országot, ami a hitközség korösszetételében is megmu­tatkozott. Pavol Rusnák törté­nész, muzeológus, a kiállítás kurátora elmondta, vallási szertartásokon és az ünnepek alkalmával használatos tár­gyakat láthat a közönség. A legértékesebb tárgyak egyike a tóra, bemutatják a tóraszek­rény függönyét, a zsidó keres­kedők levélborítékait, egy óraműves, valamint az érsek­újvári malom könyvelőjének dokumentumait. Értékes in­formációkhoz juthatnak a lá­togatók az érsekújvári zsina­gógáról, valamint a helyi zsidó hitközség megalakulásáról. A zsidó lakosság deportá­lásnak 70. évfordulója alkal­mából a járási székhelyen megemlékezéseket tartottak. A résztvevők ellátogattak a zsidó temetőbe és részt vettek a zsinagógában rendezett koncerten. Szeptemberben fel­lép az Andreas kvartett és kiér­tékelik azt a versenyt, melyet középiskolás diákoknak hir­dettek meg az évforduló kap­csán. ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 8. www.ujszo.com Négy hónap után indok nélkül távozik Brüsszelből a Milan Belica által megbízott diáklány Postásnak sem volt jó a brüsszeli képviselő Nyitra. A jelek szerint postásnak sem volt jó az a diáklány, akit a megye­elnök brüsszeli képvise­lőként alkalmazott. A huszonhárom éves Kla­udia Gregušová alig négy hónapig töltötte be a posztját, és épp olyan ti­tokzatosan távozott, mint ahogy odakerült. VRABEC MÁRIA A megyei hivatal máig sem szolgált magyarázattal, miért épp Klaudia Gregušovát küldte ki Brüsszelbe. Azt az informá­ciót sem kommentálta soha, hogy a lány smeres vonalon került a képbe, mert édesapja a nyitrai Central regionális tele­vízió igazgatója. A diáklány tanulmányai mellett eddig csak a tévében vezetett műsorokat, az uniós pályáza­tokhoz és a nemzetközi kap­csolatok építéséhez nem volt semmi köze. Mivel a megye megbízásos szerződést kötött vele, és nem pályázat útján vá­lasztotta ki, nem volt köteles számot adni a képesítéséről és a tapasztalatairól sem. A nyil­vánosság csak annyit tudott, hogy a feladatait havi három­ezerötszáz euróért látja el, és az a munkája, hogy postás a Nyitrai Megyei Hivatal és a brüsszeli intézmények között. Ezt maga Milan Belica megye­elnök mondta, amikor újság­írók arról faggatták, milyen ta­pasztalatai vannak az uniós in­tézmények működése és a nemzetközi pályázatok terén. A megyei hivatal nem hozta nyilvánosságra új brüsszeli képviselője életrajzát sem, ezért máig sem derült ki, mi­A megye nem nyilatko­zott a képesítéséről, a nyilvánosság csak annyit tudott, hogy havi 3 500 euró fizetést kap. lyen végzettsége van a lány­nak, és milyen idegen nyelve­ken beszel. Milan Belica végig azzal érvelt, hogy Gregušová semmiről sem fog önállóan dönteni, csupán az ő utasítása­it hajtja végre, de képességei nyilván erre sem bizonyultak elegendőnek, mert négy hónap után minden indoklás nélkül távozik a posztjáról, holott a szerződése egy évre szólt. A megye szűkszavúan csak annyit közölt, hogy a szerző­dés ideiglenes volt, és az elnök elégedett Gregušová munká­jával. „Mivel Milan Belica - te­kintettel az indokolatlan sajtó­támadásokra - a következő vá­lasztási ciklusban már nem in­dul az Európai Unió regionális bizottságának elnöki posztjá­ért, nem lesz szüksége Brüsszelben koordinátorra” - áll a megye közleményében. Hogy Belicának a Gregušovával kapcsolatos kér­dések szegték-e kedvét az EU-s szerepvállalástól, azt a hivata­la nem akarta részletezni. Nyolcvan utca és köztér megnevezését tartalmazza a képviselők elé beterjesztett jegyzék Magyar utcanévtáblák lesznek Szencen hagyja jóvá az elnevezésről be­terjesztett javaslatot” - magya­rázta Agárdy Gábor. Egyelőre várni kell a magyar táblákra. ,A fejlesztés nem kevés pénzbe kerül, a város költségvetésében forrásokat kell rá találni. Né­hány helyen a szlovák tábla is hiányzik, azt is pótolni kell. A nevek már megvannak, két-három évig kell várni a gyártásra és a kihelyezésre” - folytatta a képviselő. A testület elé beterjesztett jegyzék nyolc­van utca- és köztér nevét tar­talmazza. Agárdy hozzátette, ha rövid az utcanév, elfér egy táblán a magyar és a szlovák megnevezés is. Szencen a hivatalos adatok alapján közel tizenöt százalék a magyar nemzetiségűek aránya. Agárdy szerint azonban a la­kosság húsz-huszonöt százalé­ka magyar. BARTALOS ÉVA Szene. Hamarosan magyar utcanévtáblák segítik a lakosok és a turisták tájékozódását Szencen. A járási székhely kép- viselő-testülete június végi ülé­sén általános érvényű rendele­tet fogadott el az utcák és köz­terek megnevezéséről. Agárdy Gábor (MKP), ön- kormányzati képviselő la­punknak elmondta, a régi ut­cák mellett a nemrég megnyílt hat új utca elnevezéséről is döntöttek. „Meghatároztuk a régi szlovák utcanevek magyar megfelelőjét. Az erre vonatko­zó törvény megjelenése óta megnyílt utcák automatikusan szlovák és magyar nevet is kaptak” - nyüatkozott a képvi­selő. A Farské námestie, mint Plébánia tér, a Fándlyho ulica Fándli utcaként, a Boldocká Időbe telik az új táblák kihelyezése, van olyan utca, ahol a szlo­vák táblát is pótolni kell (Képarchívum) cesta Boldogfai útként szerepel a jegyzékben. A Tehelná ulica magyar megfelelője a Tégla­gyár utca, a Robotnícka ulica a Munkás utca nevet kapta. A képviselő elmondta, a kétnyelvű megnevezés a ké­sőbbiekben nyíló új utcákra is érvényes lesz. „Ha új utcát nyitnak, a képviselő-testület Évente 200 újszülöttnek van szüksége inkubátoros kezelésre a Louis Pasteur Kórházban Inkubátort vettek a jótékonysági bál bevételéből KOCSIS EDINA Kassa. Új inkubátora van a Louis Pasteur Egyetemi Kórház Neonatológiai Osztályának. A modem műszert a kórház januári jótékonysági bálján begyűjtött 11 485 euró ado­mányból vásárolták. Ladislav Rosocha, a kórház igazgatója elmondta, a bál résztvevői második alkalommal segítet­tek a kórháznak. „Minden vendég, aki részt vett a bálon, a kórház barátjává és támoga­tójává vált. Köszönöm a pénzadományt, amellyel hoz­zásegítették a kórházat egy modern műszer beszerzésé­hez. Remélem, jövőre még több támogatót sikerül megszólítani” - közölte az igazgató. Jaroslava Capová, a Neo­natológiai Osztály főorvosa elmondta, az újjal együtt je­lenleg három modern inkubá­tort használnak. ,fez inkubá­tort természetesen a koraszü­lött gyerekeknél használjuk, de azoknak az újszülötteknek is nagy szükségük van rá, akik nagyon kis testsúllyal jöttek a világra, vagy egyéb egészségi problémákkal küszködnek és oxigénkezelést igényelnek” - magyarázta a főorvos. „Az in­kubátorban stabil helyzetben, változatlan hőmérsékletben van az újszülött. Ha szüksé­ges, százszázalékos oxigént lélegezhet be a csecsemő” - tette hozzá. Az inkubátor a dolgozók munkáját is segíti. Az új műszert hét napja a kis Vilko használja, aki a terve­zetnél hat héttel korábban jött világra 1850 grammos test­súllyal. Mára már néhány percre karjába veheti az édes­anyja, de a tüdeje még mindig nem elég erős ahhoz, hogy az egész napot az inkubátoron kívül töltse. A L. Pasteur Kór­házban évente mintegy 1700 gyerek születik, közülük két­száznak van szüksége inkubá­toros kezelésre. Vilko egész nap százszázalékos oxigént kap (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents