Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)
2014-06-28 / 148. szám, szombat
SZALON 2014. június 28., szombat 8. évfolyam, 26. szám Egy elvetemült gonosztevő agyonlőtte Ferenc Ferdinánd trónörököst és nejét, Zsófia hercegasszonyt - száz éve történt a szarajevói merénylet A nap, amikor elkezdődött a 20. század „Nemcsak az ország, de az egész művelt világ megrendülve fogadta a szörnyű hírt, amely vasárnap délután jelentette,hogy Szerajevóban egy elvetemült gonosztevő revolverrel agyonlőtte Ferenc Ferdinánd trónörököst és nejét, Zsófia hercegasszonyt. Két nagy ország teste rázkódik bele a rettenetes szerencsétlenségbe és kibontakozik a részletekből a valóság: nagyarányú, gonddal előkészített összeesküvés müve volt a merénylet, amelynek áldozatául esett élete derekán, történelmi hivatottságának tudatában, amikor két virágzó ország uralkodását akarta átvenni, a trónörökös. A szörnyű rémtett hatása példátlan izgalmat keltett Bécsben, Budapesten, a külföldön is mindenütt. Ausztria-Magyarország népe aggodalommal és fájdalmasan gondol az ősz uralkodóra: vájjon hogyan tudja elviselni ezt a borzasztó megpróbáltatást, amikor immár másodízben bocsát rá a végzet egy szörnyű tragédiát” - adta hírül a korabeli magyar sajtó Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége halálának tényét. Az 1914-es boszniai nagy hadgyakorlat hivatalos képeslapja (Fotók: Jiskra HISTÓRIA Általános vélekedés szerint a szarajevói Appel rakparton eldördült lövésekkel ért véget a hosszú 19. század, és kezdődött el a rövid 20., amelynek alap- konfliktusait - Európában bizonyosan - az első világháború, az azt lezáró békék, a nyomukban kibontakozó területi, társadalmi, etnikai változások és ezek folyamatos felülírásának az igénye határozta meg. A merénylet után egy hónappal, 1914. július 28-án az Osztrák- Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának, miután a belgrádi kormány elutasította az öt nappal korábban átadott ultimátumot. (Ebben Bécs egyebek mellett azt követelte, hogy a merénylet körülményeit szerb területen a Monarchia hatóságai vizsgálja ki.) A hadüzenet mozgásba hozta az évtizedek alatt formálódott katonai szövetségeket, és néhány napon belül kirobbant a „nagy háború”, amely négy év alatt romba döntötte Európát, és máig ható érvénnyel átrajzolta a kontinens politikai térképét. A trónörökös egy napja Bár a többi európai nagyhatalomhoz hasonlóan a Monarchia is a katonai előkészületek lázában égett, és a merényletet megelőző években - egyebek mellett balkáni politikájával - több ízben is a katonai konfliktust kockáztatta, arra senki sem gondolt, hogy a casus bellit Ferenc Ferdinánd látogatása fogja szolgáltatni. A trónörökösnek tudomása volt bizonyos fokú fenyegetésről, a térségben pedig nem voltak ritkák a politikai merényletek, ennek ellenére az illetékesek semmit nem tettek a trónörökös pár biztonsága érdekében. így történhetett meg, hogy bakik sora után, szinte érthetetlen módon, csaknem véletlenül összejött a lelkes amatőrök által tervezett merénylet. Ferenc József 1914. június 26-27-én hadgyakorlaton vett részt Boszniában. Hivatalos katonai kötelezettségei után némi politikai célú, civil programot is beiktatott. Úgy döntött, ellátogat az 1878 óta a Monarchia által kormányzott, 1908-ban pedig annektált tartomány fővárosába. Ezért csatlakozott hozzá felesége, Zsófia hercegnő, aki Budapesten keresztül, vonattal utazott Szarajevóba, és a közeli Ilidzsa fürdőhelyen szállt meg. Június 27-én este itt, a Bosna szállóban adtak fogadást a helyi előkelőségeknek. Június 28. tervezett programja a következőképpen alakult: a különvonat 9 óra 25 perckor indul Szarajevóba. A pályaudvarról gépkocsin a közeli kaszárnyába hajtatnak. Tíz perc az ováció, 10 órakor látogatás a városházán, 10 óra 30 perckor a boszniai múzeum megnyitása a boszniai kormány jelenlétében. Ebéd Oskar Potiorek kormányzó rezidenciáján. 14 órakor séta Szarajevóban, utána különvo- naton visszatérnek Ilidzsába. Este hét óra körül a fenséges pár és kísérete végigsétál a fürdő parkján, utána búcsúest, majd 21 órakor különvonaton elhagyják Boszniát. A látogatás ugyan elkezdődött, de csak részben valósult meg. A trónörökös hat kocsiból álló konvoját a Miljacka folyó mellett húzódó Appel rak- partonhétfiatalembervárta: hatan boszniai szerbek voltak, egy muzulmán, mindannyian a nagyszerb gondolat hívei. A merénylők egy napja 1914 márciusának végén a zágrábi Istina napilapban kis- hír jelent meg arról, hogy a szarajevói körzetben a nyári hónapokban az osztrák-magyar hadsereg hadgyakorlatra készül Ferenc Ferdinánd főherceg személyes vezetése alatt. A Mladá Bosna szervezet egyik Belgrádban élő tagja, Nedeljko Csabrinovics akkortól kezdve foglalkozott a trónörökös elleni merénylet tervével. Támogatást az előkészületekhez a Fekete Kéz szerb tiszti csoporttól, illetve a szerb katonai hírszerzés ezredesétől, Dragutin Di- mitrijevicstől (alias Ápisztól) kapott, aki korábban is, később is előszeretettel szervezett hasonló terrorakciókat. Csabri- novicshoz Belgrádban csatlakozott Gavrilo Princíp és Trifko Grabezs, míg Szarajevóban Danilo Uics további három fiatalt szervezett be az akcióba. Június 28-án a sejt tagjai felvették állásaikat az Appel körút nagyjából hat-hétszáz méteres szakaszán. A merénylők arra készültek, hogy robbanószer- kezetekkel vagy pisztolyokkal végeznek Ferenc Ferdinánd- dal, ám végül csak Nedeljko Csabrinovics hajította el gránátját, amely célt tévesztett, másik gépjármű alatt robbant fel, és Oskar Potiorek tartományi vezető számysegédjét se- besítette meg. A merénylők ezután szétszéledtek, Csabrinovics pedig megpróbált végezni magával, ám később rendőrkézre jutott. Látszólag tehát a terroristák kudarcot vallottak: Ferenc Ferdinánd már szoros őrizetben hallgatta végig a polgármester üdvözlő beszédét, majd a városi kórházba látogatott, hogy a merényletben megsebesült tiszt állapota iránt érdeklődjön. Potiorek közben óvatosságból megváltoztatta a hercegi pár konvojának útvonalát, hogy megelőzhessék a további kísérleteket: az autóknak a rakpart helyett a Ferenc József sugárútra kellett volna kanyarodniuk. A menet élén haladó sofőrök azonban elfeledkeztek az utasításról. Potiorek dühösen megállította a konvojt, aminek eredményeként a kereszteződésben hatalmas kavarodás támadt. Véletlen, hogy Princíp éppen itt várakozott. A terrorista a hatalmas tömegben könnyen a veszteglő kocsihoz jutott, majd közvetlen közelről két lövést adott le Ferenc Ferdinándra és Zsófiára, akik egy órán belül belehaltak sérüléseikbe. Másnap Másnap a külügyminisztériumhoz érkezett jelentésekre hivatkozva már így értékelte a történteket a magyar sajtó: ,A merényletről érkezett hírek is mind azt látszanak bizonyítani, hogy itt szerb összeesküvésről van szó. Jelek vannak már arra is, hogy a szerajevói szerb diákság állandó összeköttetést tartott fenn Belgráddal és különösen a szerb katonai párttal. Értesülésünk szerint a szerajevói rendőrség több titkosrendőre már vasárnap elutazott Belg- rádba, hogy ott a merénylők összeköttetéseit kinyomozza. (...) Princíp Gavrilo hosszú ideig Belgrádban tanult, Cabrino- vics nyomdász a bombamerénylet tettese, azt vallotta, hogy a bombát Belgrádban egy anarchistától kapta, akinek nevét azonban nem tudja. Mindkét merénylő orthodox szerb.” A többi már történelem, (as) Itt még minden a tervek szerint haladt: 1914. június 28-án délelőtt Ferenc Ferdinand és Zsófia megérkezett a szarajevói vasútállomásra Nagyjából 10 órakor a trónörökös a városházán találkozott a polgármesterrel és a helyi előkelőségekkel. Ekkor már túl volt a bombamerényleten.
