Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)
2014-06-27 / 147. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 27. www.ujszo.com jbkmemm Korzikai fegyverletétel Párizs. A Korzikai Nemzeti Felszabadítási Front (FLNC) nevű terrorszervezet bejelentette, hogy leteszi a fegyvert és fokozatosan kilép az illegalitásból. A Franciaországhoz tartozó, 310 ezer lakosú sziget függetlenné válásáért harcoló, 1976-ban létrejött FLNC „egyoldalúan úgy döntött, hogy megkezdi a fegyverletételi folyamatot és az illegalitásból való fokozatos kilépést, bármilyen előfeltétel és hátsó szándék nélkül” - olvasható állásfoglalásukban. Az FLNC az 198Ö-as évek óta követett el Korzikán pokolgépes merényleteket üdülőtelepek és nyaralók ellen, aktivistái terepszínű uniformisban, fekete álarccal és géppisztollyal masíroztak. (MTI) Párizs kiadja a merénylőt Versailles. A francia igazságszolgáltatás tegnap elrendelte a brüsszeli zsidó múzeumnál május 24-én elkövetett, négy halálos áldozatot szedő merénylet francia gyanúsítottjának kiadását a belgiumi hatóságoknak. A ver- sailles-i fellebbviteli bíróság a feltételezett merénylő ellen kiadott európai elfogató parancs végrehajtásaként hozta meg a döntését. A gyanúsított, Mehdi Nemmouche a június 5-i meghallgatásán nem járult hozzá a kiadatásához attól tartva, hogy Belgium később átadja őt Izraelnek. Az áldozatok közül ugyanis ketten izraeli állampolgárok voltak. (MTI) Tiltakoznak a miskolci romák Budapest. Az Európai Bizottsághoz fordult a miskolci közgyűlés májusi ülésén elfogadott, az ún. nyomortelepek felszámolásáról szóló határozat miatt az Európai Roma Jogok Központja (ERRC), azt kérve, figyelmeztesse a magyar hatóságokat, hogy tartsák be kötelezettségeiket. A miskolci közgyűlés májusban a Fidesz-frakció javaslatáról többségi szavazással úgy döntött, hogy felgyorsítja a miskolci nyomortelepek felszámolását. Az előterjesztés szerint mindazoknak, akik elhagynák az ottani lakásokat, és más településeken vásárolnának lakásokat, 1,5-2 millió forint támogatást adnának, azzal a feltétellel, hogy az ingatlanokat öt évig nem adhatják el. A határozat elleni tiltakozásul a roma önkormányzat szerdán demonstrációt tartott. (MTI) Nagy horderejű döntéseket várnak az EU-csúcstól - Angela Merkel szerint nem baj, ha nem kap azonnal támogatást Juncker Uniós kérdés: kell vagy nem kell Juncker? Brüsszel. Az EU-országok állam- és kormányfőinek tegnap kezdődött belgiumi tanácskozásán áttekintik az ukrajnai helyzetet, aláírják a társulási megállapodást Grúziával, Mol- dovával és Ukrajnával, emellett a - ideális esetben -javaslatot tesznek az Európai Bizottság elnökének a személyére. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ A tartalom szempontjából nagyon fajsúlyosnak, szervezési szempontból pedig rendhagyónak számít a mostani EU- csúcs. A résztvevők tegnap ugyanis nem Brüsszelben, hanem Ypres-ben gyűltek össze, ahol megemlékeztek a száz évvel ezelőtt kitört első világháborúról. Ebben a nyugat-belgiumi kisvárosban - németül Ypern - és annak környékén súlyos csaták voltak, és ott került sor a mustárgáz első katonai célú alkalmazására 1917-ben a német hadsereg részéről. Az érdemi tanácskozás csak ma kezdődik, Brüsszelben az Európai Tanácsnak otthont adó Justus Lipsius épületben először aláírják a kidolgozott megállapodásokat a keleti partnerségi programban érintett három exszovjet országgal. A társulási megállapodások része a mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezmény is. Ukrajnával korábban csak a megállapodásoknak a szabadkereskedelmi részen kívül eső részét írták alá, és most ezt pótolják, míg Grúziával és Moldovával egyszerre írják alá az egész megállapodást. Ma a vezetőknek döntést kellene hozniuk arról, hogy kit jelöljenek az Európai Bizottság - az unió központi javaslattevővégrehajtó intézménye - élére. A javaslattétel joga a tagállami vezetőké, a döntést azonban az Európai Parlamentnek (EP) kell majd meghoznia. A Lisszaboni Szerződés előírja, hogy a tagállami vezetők a legutolsó EP-választási eredmények figyelembe vételével teszik meg javaslatukat. Az idén május 22. és 25. között lebonyolított EP- választáson a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt nyerte el a legtöbb mandátumot, a néppárti csúcsjelölt pedig Jean-Claude Juncker korábbi luxemburgi kormányfő volt. A legtöbb EP- frakció, valamint a legtöbb uniós tagország kormánya előzetesen jelezte, támogatja Juncker jelölését. Ám néhány EU-ország kormánya - így elsősorban az Egyesült Királyság, de rajta kíEnnél jobban már el sem fordulhatnak egymástól. David Cameron brit kormányfő és Angela Merkel német kancellár között komoly az ellentét az Európai Bizottság leendő elnöke témájában. (TASR/AP) vül például Magyarország is - úgy foglalt állást, hogy a jelölés jogát meg kell hagyni a tagországok első számú vezetőinek. A korábban Junckert nem támogató svéd és a holland miniszterelnök szerdán közölte: immár nem ellenzik Juncker megválasztását. Sokan azt valószínűsítik, hogy Junckert minősített többséggel megszavazzák majd. Az már egy következő kérdés, hogy milyen következményekkel jár majd az EU további működésére nézve, ha most első ízben nem a tagországi vezetők teljes körű egyetértésével jelölnek európai bizottsági elnököt. Előbb az elkö^ vetkező öt év fontos tartalmi kérdéseit kell tisztázni, és csak utána célszerű rátérni az Európai Bizottság leendő elnökének a személyére - mondta a csúcs- találkozóra érkező Angela Merkel német kancellár. A kancellár szerint nem dráma, ha a mai szavazáson nem kap egyöntetű támogatást a tagállami vezetőktől a bizottsági elnöki tisztségre kiszemelt jelölt, Jean-Claude Juncker. Biztosra vehető, de a jelek szerint - legalábbis a brit választók körében - népszerű vereség felé tart David Cameron brit miniszterelnök az Európai Bizottság elnöki tisztségének néppárti jelöltje, a luxemburgi Juncker megválasztása ellen indított ádáz küzdelmével. Cameron a májusi európai parlamenti választások másnapján elindította diplomáciai offenzí- váját a London által túlzottan föderalistának és ezért az EU- bizottság élére alkalmatlannak tartott Juncker ellen. Moszkva elfogadta az Oroszország-EU-Ukrajna találkozó tervét - ukrán menekültek orosz földön Rakétákkal lőtték Kramatorszk repülőterét MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Moszkva. Az oroszbarát szakadár fegyveresek támadást indítottak tegnap a Do- nyeck megyei Kramatorszk repülőtere ellen, az ostromlók különféle nehézfegyvereket is bevetettek, többek között rakéta- sorozatvetővel lőtték a repülőteret - mindez a máig tartó tűzszünet súlyos megsértése A stratégiai fontosságú légikikötő a kelet-ukrajnai terrorellenes hadművelet kezdete óta az ukrán reguláris erők ellenőrzése alatt áll. Kramatorszk alig 15 kilométerre van az ukrán erők blokádja alá vont Szloyjanszk- tól, amely a donyecki szakadá- rok fő erőssége. Volodimir Csepovij, az ukrán nemzetbiztonsági tanács szóvivője arról számolt be, hogy Oroszország egy MiG-29-es gépekből álló vadászrepülő-századot telepített Ukrajna keleti határa közelébe. Az orosz légierőnél a va- dászrepülő-század 10-30 gépet jelenthet. Csepovij hozzátette, Oroszország fokozta légi felderítését az ukrán Luhanszk megye határszakasza mentén. Moszkvában azt remélik, az Ukrajnában egymással szembenálló felek hallgatnak Vlagyimir Putyin felhívására és meghosszabbítják a tűzszünetet - közölte Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője. Moszkva elfogadta az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy Oroszország, az Európai Únió és Ukrajna július 11-én tartson miniszteri szintű találkozót. Jelenleg a szakértői szintű előkészítő találkozó megtartásának lehetőségét vizsgálják. A délkelet-ukrajnai tűzszünet meghosszabbításáról beszélt egymással tegnap Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár. A Kreml sajtószolgálata szerint a felek „érintették a tűzszünet betartásának ellenőrzésével kapcsolatos kérdéseket, a tűzszünet meghosszabbításának fontosságát, az összekötő csoport működésének rendszeressé tételét és az erőszakkal fogva tartott személyek kiszabadítását”. Putyin az orosz nemzetbiztonsági tanács állandó tagjaival is tanácskozott. A megbeszélésen részletesen megvitatták a kelet-ukrajnai helyzetet. Az orosz Szövetségi Migrációs Szolgálat (FMSZ) adatai szerint több mint 9600 ukrán állampolgár folyamodott menekült státusért, vagy kért ideiglenes menedékjogot Oroszországban. Mintegy 95 ezer ukrán állampolgár fordult a hatósághoz és nemcsak menekült státust, hanem tartózkodási vagy ideiglenes lakhatási engedélyt kérve. A bevándorlási hatóság közlése szerint az Ukrajnával határos orosz területeken mintegy félmillió ukrán állampolgár tartózkodik. Lengyel lehallgatás Helyén marad a Tusk-kormány Varsó. A lengyel kormány megnyerte szerda este a parlamenti bizalmi szavazást, amelyet Donald Tusk miniszterelnök kezdeményezett a lehallgatási botrány miatt. A 460 fős törvényhozásban 237-en szavaztak bizalmat a kormánynak, hattal többen, mint ahány szükséges volt. „Biztosnak kell lennem abban, hogy a parlamenti képviselők többsége támogat, tovább dolgozhatom a parlamentben, a kormányban” - mondta Tusk. A lehallgatási botrány sokkot váltott ki a lengyel közvéleményben, a lehallgatott vezető politikusok, vulgáris nyelvezete, cinizmusa döbbenetét keltett. (MTI) Washington iraki és szíriai célpontok elleni légitámadásokat fontolgat - Bagdadban tárgyalt a brit külügyminiszter Szíria légi csapásokat mért Irakban lévő ILIÁ-állásokra MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Damaszkusz. Szíria légi csapásokat hajtott végre iraki területen a szunnita szélsőségesek állásai ellen. Núri al- Máliki iraki kormányfő üdvözölte a szomszédos ország beavatkozását. Az iraki miniszter- elnök nyilatkozata szerint Damaszkusz a közös határ iraki oldalán lévő al-Káim településnél bombázta az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) harcosait. Máliki hozzátette: nem kérte a légitámadást, de üdvözöl bármilyen fellépést a szunnita felKurdisztánba menekülők. Az isz- lamisták előretörése menekült- hullámot indított el. (TASR/AP) kelőcsoport ellen. Al-Káimot néhány nappal ezelőtt foglalták el az ILIÁ egységei. Az Anbár tartomány három településén végrehajtott bombázásban a CNN által ismertetett adatok szerint legkevesebb 57 civil életét vesztette és több mint 120-an megsebesültek. Eközben az iraki elnöki hivatal felszólította a parlamentet, hogy jövő hét elején üljön össze a kormányalakítási folyamat fel- gyorsítása érdekében - jelentette tegnap az al-Irakíja állami televízió. Á síita iraki miniszterelnök szerdán elutasította azt a főleg szunnita politikusok és vallási vezetők általi felhívást, hogy sürgősséggel alakuljon meg egy nemzeti egységkormány. Csütörtökre virradóra a szélsőségesek bevettek egy Bagdadtól egyórányi útra lévő várost, Manszúríjat-al-Dzsa- balt, ahol több földgázmező is található külföldi cégek kezelésében. Tegnap váratlanul Bagdadba érkezett William Hague brit külügyminiszter, aki az iraki fővárosban a helyi politikai vezetőkkel tárgyalt, hogy kiutat találjanak az arab ország széthullásával fenyegető válságból. Irak stabilitása jelentősen megingott az ILIÁ június 9-én váratlanul indított hadjárata nyomán. A szunnita csoport az északi és nyugati országrészben számos stratégiai fontosságú várost vont ellenőrzése alá. A Szíriában szerveződött szélsőséges szunnita milícia iraki térhódítása miatt Washingtonban fontolóra vették, hogy a két ország határának mindkét oldalán hajtsanak végre légitámadásokat - állította amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva a The Wall Street Journal.
