Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)
2014-06-25 / 145. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 25. Vélemény És háttér 7 A paksi bővítésre felvett deviza gigahitel előnytelen és hatalmas kockázatot jelent Mint áruló, megjegyezném Bár legszívesebben már nem foglalkoznék vele, nem hagyhatom szó nélkül az Orbán-kormány legújabb gazdasági ámokfutását. Mert magyarként tudom, hogy „vétkesek közt cinkos aki néma”. GÁL ZSOLT Magyarország demokrácia- pontszámai hat éve folyamatosan romlanak, és közel került ahhoz, hogy kiessen a konszolidált demokráciák csoportjából - állapította meg nemrég a Freedom House. Az Európai Unió 28 tagországa közül csak Románia, Bulgária és Horvátország kapott rosz- szabb minősítést. Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat által múlt héten ismertetett adatok szerint a vásárlóerő paritáson számolt egy főre eső nemzeti össztermék Magyarországon az EU átlag 67 százaléka, három éve változatlan. Csak három tagország gazdasági fejlettsége alacsonyabb: igen, megint Románia, Bulgária és Horvátország. Hiába, köztudott, hogy Magyar- ország jobban teljesít. A Balkánnál. Még. Pontosan az következett be, amire korábban oly sokszor és sokan figyelmeztettünk: a második Orbán-kormány politikája konzerválja Magyarország gazdasági leszakadását már nemcsak Nyugat-Európához, de az unióhoz 2004-ben csatlakozott új tagországokhoz - a tényleges versenytársakhoz - képest is. Az ilyen figyelmeztetések rendre durva reakciókat szoktak kiváltani: az ember egyből áruló lesz, nemzetellenes, nem is magyar, rosszat akar Magyarországnak stb. Az Orbánt szinte vallási fanatikusként követő tömeg végtelenül leegyszerűsített világában csak két kategória maradt. Az egyikbe tartoznak a hívők, a vezér követői, akik számára az, amit Orbán (legutoljára) mondott, egyenlő a szent és megkérdőjelezhetetlen igazsággal. Ha valaki nem ért vele egyet, egyből a másik csoportban landol, komcsi, hazaáruló, valakinek a bérence, ellenség, még a magyarságát is megkérdőjelezik. Ha valaki nem ért egyet Orbánnal, egyből komcsi lesz, hazaáruló, ellenség, még magyarságát is megkérdőjelezik. Elég sajátos logika: az áruló nem az, aki az országot vakvágányra vezeti, eladósítja, nemzetközi megítélését aláássa, hanem az, aki erre figyelmeztetni merészel. Ennek ellenére mégis szólnom kell, ha folytatódik a magyar demokrácia és a piacgazdaság ellehetetlenítése. Ezért árulóként megjegyezném, hogy mindez most párosul az ország stratégiai érdekeivel szembemenő és szuverenitását veszélyeztető döntéssel. Igen, a paksi bővítésről, meg az oroszoktól felvett, a magyar Országgyűlésben két napja megszavazott 10 milliárd eurós deviza gigahitelről van szó. A Magyarország számára előnytelen, hatalmas pénzügyi terhet jelentő és még nagyobb kockázatokat rejtő ügylet egyszerűen hajmeresztő. Se gazdasági hatástanulmányok, se társadalmi vita, a vezér egyszerűen eldöntötte és kész. Ráadásul mindezt az Ukrajna elleni orosz agresszió idején zavarják le. Akkor most ki itt az áruló? A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója (Cartoonizer) KERESEK VAGYUNK TANULNI A HIBÁKBÓL. ^ NA NEM MINTHA BÁRMIKOR IS HIBÁZTUNK VOLNA! A JEGYZET Nyugdíj előtt VERES ISTVÁN Nemrég megtudtam, hogy nem leszek nyugdíjas. Megrendítő hír, kiváltképp így, nyugdíj előtt... na jó, negyven évvel nyugdíj előtt. Az új nyugdíjkorhatárvalorizációs szabályok értelmében ugyanis csak 70 éves koromban mehetnék nyugdíjba. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy az én korosztályomból sokan megérik ezt a kort. A világgal mi is felgyorsultunk, így hamarabb ki is égünk. Olyan ez, mint az elefánt és a kisegér versenye. Mielőtt letargiába zuhantam volna, megpróbáltam meggyőzni magam, hogy a dolognak előnyei is lehetnek. Az egyik, hogy 62 évesen nem fogom a társadalom haszontalan tagjának érezni magam. Sokan ugyanis abba mennek tönkre nyugdíjba vonulás után, hogy feleslegesnek érzik magukat, nem tudnak magukkal mit kezdeni és leépülnek. Feleslegesnek legfeljebb akkor fogom magam érezni, ha hatvanakárhány évesen munka és nyugdíj nélkül tengetem majd öreg napjaimat. Nem tudom ugyanis elképzelni, hogy melyik cég akar majd 2050-ben években 60-65-68 éves embereket alkalmazni. Vagyis a 60-70 közötti korosztályt idős munka- nélkülieknek fogják hívni. De az is lehet, hogy a demográfiai változások mindezt átírják. A 20. századi népesség- robbanás után egyre csökken a népszaporulat, és elképzelhető, hogy azokra a munkapozíciókra, amelyeket még nem tudnak gépekkel betölteni, nagyítóval (és nagy fizetéssel) keresik majd a jelentkezőket. Egyáltalán nem biztos viszont, hogy 60 felett lesz kedvem dolgozni. Mármint dolgozni biztosan lesz (a jó közérzethez ugyanis ez elengedhetetlen, akár 20 éves valaki, akár 70), de munkába járni aligha. Mindegy, csak kihúzom addig, amíg lejár az életbiztosításom, és végre gazdag leszek. Szóval megjön a rengeteg pénz, a gyerekeknek meg az unokáknak pedig azt mondom, amit Sting, a rockzenész: bár milliomos vagyok, nem kaptok egy centet se, dolgozzatok meg érte ti is, mert én az összes pénzt elköltőm. Bajban akkor leszek, ha 70 éves koromra elverem a milliókat, utána pedig nem lesz miből élnem. De addigra talán meghozzák a nyugdíjat is. Vagy legfeljebb elmegyek brigádozni. KOMMENTAR Amikor az elnöknek nemet kell mondania AAAR1ÁN LEŠKO Közeleg Robert Fico kormányfő és Andrej Kis- ka államfő első komoly összecsapása. Vajon joga van-e a köztársasági elnöknek elutasítani a parlamentben megválasztott alkotmánybíró-jelöltek kinevezését? A kormányfő erről nemrég egy rádiós beszélgetésben azt mondta: „Nem gondolom, hogy joga lenne ajelöltek visszautasításához. Az alkotmánnyal összhangban hat jelölt lett megválasztva, akik közül hármat kellene kineveznie”. A műsorvezető közbevetésére, hogy a Centés-ügyben az Alkotmánybíróság már kimondta, hogy az elnöknek jogában áll megtagadni ajelölt kinevezését, Fico nem képzett jogászként (docens, JUDr., kandidátus) válaszolt, hanem pártpolitikusként: „Nem igaz, hogy az alkotmány vonatkozó fejezetének a főügyész kinevezésével kapcsolatos értelmezése ugyanúgy vonatkozik az alkotmánybírók kinevezésére is, mert az ő kinevezésükről szóló rendelkezés az alkotmány egy másik fejezetében található”. Ebben az ügyben nyilván Fico fogja a rövidebbet húzni. Elismert alkotmányjogászok abban mindenképp egyetértenek, hogy azok az alapelvek, amelyek alapján az alkotmánybírósági döntés megszületett a Čentéš-tigyben, egy az egyben érvényesek az alkotmánybírák kinevezésére is. Es nemcsak az alkotmányjogászok mondják ezt, hanem a józan ész is. 2012 októberében az alkotmánybírák többsége arra jutott, hogy az államfőnek joga van megtagadni a parlament által megválasztott jelölt kinevezését. Elsősorban akkor, ha „nem teljesíti a kinevezéséhez szükséges törvényi feltételeket”. Továbbá azt is kimondták, hogy az államfő olyan tények ismeretében sem nevezheti ki a jelöltet, amelyek alapján megkérdőjelezhető, hogy alkalmas a poszt betöltésére. Mi több, az államfőnek el kell utasítania ajelölt kinevezését olyan tények ismeretében is, amelyek alapján megkérdőjelezhető, hogy „méltó módon és tisztsége küldetésének megfelelően” tudná betölteni a posztot. Annak megállapítására, hogy az első feltételt teljesítik-e ajelöltek, jogi szakértőre sincs szükség. Hogy az Alkotmánybíróság által megállapított másik két feltételt teljesítik-e, ahhoz már jogi szakértői csoport szakmai állásfoglalása szükséges. Kiska ezért öttagú tanácsadói testületet hozott létre, csupa elismert alkotmányjogászból, akik meghallgatják a hat alkotmánybíró-jelöltet. Ha súlyos szakmai hiányosságokra derülne fény bármelyük jelöltnél, az elnök nemhogy elutasíthatja kinevezését, hanem tilos kineveznie. Ha mind a hat jelöltről ez derülne ki, akkor mind a hatot el kell utasítania - függetlenül attól, hogy mit mond Robert Fico. A kinevezés nem az államfő rosszindulatának vagy jóindulatának függvénye: az alkotmány és az Alkotmánybíróság határozata alapján kell eljárnia. A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora FIGYELŐ Már 400 amerikai drón zuhant le 2001 óta 418 pilóta nélküli amerikai repülőgép, azaz drón zuhant le világszerte - írta a Washington Post. A cikk szerint emberéletet egyetlen baleset sem követelt, az incidensek nagy száma ugyanakkor kérdéseket vet fel a dró- nok polgári forgalmazásra is kiterjesztett, szélesebb körű kereskedelmének terveivel kapcsolatban. A vizsgálat csak a legnagyobb (felderítő és támadó) drónokra vonatkozik, mint a Predator, a Reaper, a Global Hawk, a Hunter vagy a Grey Eagle. A legsúlyosabb balesetek Afganisztánban (2001 óta 67), az Egyesült Államokban (47) és Irakban (41) történtek. A leggyakoribb ok a műszaki hiba, a rossz időjárás volt, de emberi mulasztás is történt. (MTI) Allah csak a muszlimoké Megtagadta a maláj legfelsőbb bíróság a római katolikus egyháztól a fellebbezés jogát egy korábbi ítélet ellen, amely szerint a nem muszli- mok nem használhatják az Allah szót Malajziában, amikor Istenre hivatkoznak. A muszlim többségű országban tavaly tiltották meg a katolikus egyház maláj nyelvű hetilapjának az Allah szó leköz- lését. A kormány szerint az Allahot kizárólag a muszli- mok használhatják, ha más vallásúak is szájukra vennék, az összezavarná az iszlám híveit, és az áttérésükhöz vezethetne. A keresztények azt mondják, a bibliájukban és énekeikben jelen van ez a szó, amikor Istenre hivatkoznak, és ez már nagyon rég kialakult. (MTI)
