Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)
2014-06-21 / 142. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 21. www.ujszo.com Júliusban találkozna a szomszéd elnökökkel Kiska nem zárja be a regionális elnöki irodákat ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. Tegnap Andrej Kiska államfő először járt az elnöki hivatal kihelyezett irodáiban. Délelőtt Besztercebányára, délután Kassára látogatott el. A múltban többször felmerült, meg lehetne szüntetni a Rudolf Schuster elnöksége idején létrehozott regionális irodákat, mivel viszonylag kevés időt tölt ott az államfő, sokan nem fordulnak egyenesen ezekhez az irodákhoz, levélben is megírhatók az esetleges panaszok, vagy a fővárosban kereshetik fel az államfőt. Kiska tegnap leszögezte: nem áll szándékában megszüntetni a kihelyezett irodákat, de a személyzeti kérdésekkel pénteken nem foglalkozott. „Most azzal ismerkedek, hogyan működnek ezek a képviseletek. Megértettem, hogy az embereknek szükségük van rájuk, mert az itt elmondott gondjaikat az elnöknek továbbítják. A jövőben megpróbáljuk még közelebb hozni az elnöki hivatalt az állampolgárokhoz” - nyilatkozta Kiska. A találkozó végén Kiska bejelentette, hogy júliusban meglátogatja a környező országokat, találkozni akar mindegyik szomszéd állam elnökével. Az államfő a sajtótájékoztató után sétára indult Kassa Fő utcáján, és megtekintette a Szent Er- zsébet-dómot is. Kérdésre válaszolva hozzátette: nem kér nemzetbiztonsági átvilágítást magával szemben, mert ez nem kötelessége az elnöknek. Még a választás két fordulója között - amikor Robert Fico állítólagos szcientológus kapcsolatai miatt támadta Kiskát - merült fel az átvilágítás ödete. Politológusok szerint az átvilágítás, csupán üres politikai gesztus lenne. (MSz, SITA) A KDH két mandátummal lesz gazdagabb Procházka visszaadta képviselői mandátumát ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Radoslav Procházka, a Sieť alapítója tegnap benyújtotta a parlamenti mandátumáról szóló lemondást. Képviselői mandátuma holnap szűnik meg, helyét a KDH - Procházka eredetileg enek a pártnak a listáján indult - pótképviselője, Marián Rado- šovský veszi át. „Örülök annak, hogy a mandátumok eloszlása újra a 2012-es választások eredményét fogja tükrözni” - mondta Ján Figel pártelnök. A párt ugyanis még egy mandátumot visszaszerez, Jana Žitňanská, aki két éve hagyta ott a kereszténydemokrata frakciót, júliustól az Európai Parlamentbe távozik. A KDH a két évvel ezelőtti választáson 16 képviselői helyet szerzett, fokozatosan hárman távoztak - a lemorzsolódók közül már csak Daniel Lipšic lesz nyártól a parlament tagja. Andrej Hrnčiar, a Sieť másik társalapítója szintén a napokban nyújtja be lemondását mandátumáról (ő a Híd listáján jutott be). Tegnap még nem tette meg. A harmadik pártalapító, Miroslav Beblavý (SDKÚ- jelölt volt) a törvényhozás tagja marad. (MSz) RÖVIDEN Kamera kerül minden rendőrautóba Pozsony. Fokozatosan felszerelik a rendőrautókat kamerával, amely a gépjármű előtt történteket rögzíti. „Télen cseréltük le a járműparkunkat, és most folyamatosan szerelik be a kocsikba azokat az eszközöket, amelyek felvételt készítenek a kocsi körül történő eseményekről” - jelentette be a fejlesztést Robert Kaliňák belügyminiszter a szerdai kormányülés után. A korszerűsítés több mint 2000 rendőri járműt érint, köztük néhány civil autót is. Emellett még további 800 szolgálati autót szerelnek fel olyan speciális eszközzel, amely a lopott járművek felismeréséhez nyújt segítséget. Az újítás a múlt szombaton történt bélaházi (Boleráz) rendőrgyilkossággal kapcsolatban lett aktuális. (SITA) Ifjú Szivek: négy jelölt Pozsony. Június végén derülhet ki, ki lesz az Ifjú Szivek Táncszínház új igazgatója, a kormányhivatal tájékoztatása szerint június 30-án lesz a pályázók meghallgatása. Összesen négy jelölt adta be pályázatát, a neveket a hivatal nem árulta el. A táncszínház a napokban bővítette a táncosok létszámát is, nyolc új táncost - négy fiút és négy lányt - vettek fel az elmúlt időszak bizonytalan állapota miatt távozó táncosok helyére. Az Ifjú Sziveket már egy éve vezeti megbízott igazgató, ez alatt az időszak alatt több is kicserélődött, a kormányhivatal tavaly váltotta le Hégli Dusánt a táncszínház éléről. dpj) Azoknak is csatlakozniuk kell majd a csatornahálózatra, akiknek saját házi víztisztítójuk van Törvénymódosítás miatt drágulhat ősztől az élelmiszer Drágul vagy sem? (Képarchívum) Pozsony. Törvénymódosítás hatására lehet drágább az élelmiszer. A szaktárca szerint uniós rendeletre reagálnak, Simon Zsolt szerint az EU nem kötelez minket erre. ÚJ SZÓ-HÍR Ősztől még drágábban juthatunk hozzá egyes élelmiszerekhez, az ásványvízhez és a gyógyfürdői ellátáshoz is, ha a parlament rábólint a víztörvény kormány által javasolt módosítására - állítja Simon Zsolt, a Híd alelnöke, volt földművelésügyi miniszter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az új szabályok szerint már azok is kénytelenek lesznek rácsatlakozni a helyi csatornahálózatra, akiknek saját házi víztisztítójuk van. .Azzal, hogy díjat vezetnek be az öntözővízért, megugrik az élelmiszerek, elsősorban a gyümölcs és a zöldség ára” - figyelmeztet Simon a jogszabálytervezet azon részére hivatkozva, mely szerint egy köbméter öntözővíz árát egy centben határozzák meg, amit a gazdák a jövő évtől lesznek kénytelenek fizetni. Drágább lesz az ásványvíz is, egy köbméter ásvány- és gyógyvíz ugyanis az új szabályok szerint 200 euróba fog kerülni. „Minden egyes másfél literes flakon harminc centtel lesz drágább” - állítja Simon. Mivel jelenleg egy flakon ásványvíz nagyjából 40-50 centbe kerül, az árak akár a duplájára is nőhetnek. Simon szerint a Fico-kabinet ezzel csak azt éri el, hogy a szlovák termékek lassan eltűnnek a pultokról, hiszen a vásárlók inkább az olcsóbb, behozott ásványvizeket részesítik majd előnyben. Drágább lesz a gyógyfürdői ellátás is, mivel ebben szintén nagy szerep jut az ásványvizek felhasználásának. „Természetesen, ezt is a fogyasztókkal fogják megfizettetni” - hívta fel a figyelmet a volt földművelésügyi miniszter. Az új jogszabály egyik legvitatottabb pontja valószínűleg az lesz, amely szerint azoknak is csatlakozniuk kell a csatornahálózatra, akiknek saját házi víztisztítójuk van, ami nem olcsó befektetés. A víztörvény módosításának a javaslatát a kormány e hónap elején fogadta el, és ha erre a parlament is rábólint, október elsején léphet életbe. Simon azonban már jelezte, hogy ebben a formában nem támogatják a jogszabályt. „Simon Zsolt teljesen értelmetlenül ijesztgeti és félrevezeti az embereket, az élelmiszerek a víztörvény módosítása miatt egész biztosan nem drágulnak” - reagált a Híd alelnöke által elmondottakra Maroš Stano, a környezetvédelmi tárca szóvivője. Stano az öntözővízért fizetett díj bevezetését Szlovákia uniós kötelezettségeivel magyarázza, Simon szerint azonban az uniós szabályok semmi ilyet nem tesznek kötelezővé a tagországok számára. (mi) Országosan kevesebb az állástalanok száma, Dél-Szlovákiában rossz a helyzet Gömörben nőtt a munkanélküliség ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Májusban tovább csökkent a munkanélküliség, a 12,80 százalékos adat 0,16 százalékponttal jobb az áprilisinál. Ez azonban az azonnal rendelkezésre álló munkanélküliek arányát mutatja, a teljes munkanélküliség ennél sokkal rosszabb képet mutat: májusban még 14,7 százalék volt. A különbség abszolút számokban 40 ezer ember: 345 ezer álláskereső tudna azonnal munkába állni, míg a teljes szám 385 ezer. A különbséget az átképzésen levők, a szakMég mindig sokan vannak állás nélkül (TASR-felvétel) mai gyakorlaton levő pályakezdő munkanélküliek és a betegek teszik ki. Ján Richter szociális ügyi miniszter azonban elégedett ezzel az eredménnyel is. „Májusban 17 100 embert sikerült elhelyezni a munkaerőpiacon” - dicsérte a tárca eredményeit a miniszter. Az adatok alapján mintegy 1650 fővel csökkent a tartósan munkanélküliek száma és 1200-zal az 50 évnél idősebb munkakeresők száma. A legrosszabb helyzetben lévő dél-szlovákiai járásokban azonban inkább romlott a helyzet. A Rimaszombati járásban 0,01 százalékponttal 31,19 százalékra nőtt a munkanélküliek aránya, és romlott az arány 0,25 százalékponttal a Rozsnyóiban is, ahol májusban a munkaképes korosztály 25,70 százaléka volt állás nélkül. A megyék szintjén ugyan szinte mindenhol csökkenésről beszélhetünk - kivétel Kassa megye, ahol gyakorlatilag stagnál a munkanélküliség. A magyarlakta járások közül a 10 százalékos határ alá - Kassát és Pozsonyt leszámítva - csak a Vágsellyei (8,62%), a Galántai (6,25%) és a Szenei (6,09%) fért be. (lpj) Egyelőre nem világos, hogy a szegény családok helyzetét milyen intézkedésekkel kívánják javítani A szakszervezet örül a minimálbér emelésének ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A pénzügyminisztérium szerint a foglalkoztatottság növelését szolgálja a minimálbér emelése, amelyet a járulékok egy részének elengedése is kísér majd, állítja a pénzügyminisztérium. „Az intézkedés a nemzetközi szervezetek ajánlásaira alapul” - állítja a szaktárca. A minimálbér jelentős, közel 50 eurós növelését a szakszervezetek szövetsége követelte, a mintegy 400 eurós alsó bérhatárt végül elfogadta a szociális ügyi tárca is. Robert Fico miniszterelnök szerint a gazdasági mutatók javulását - az NBS szerint idén 2,4%-kal, jövőre még nagyobb tempóban bővül a gazdaság - az emberek pénztárcájának is meg kell éreznie. A minimálbér tavaly is viszonylag jelentős mértékben, 4,2 százalékkal nőtt, az idei növekedés azonban rekordszintű, mintegy 13 százalékos lenne. Az emelés ellen elsősorban a munkaadók szövetségei tiltakoznak. Rastislav Machunka, a Munkaadók Szövetségének (AZZZ) képviselője szerint jobb lenne, ha a kormány csak az adó és járulékterheket csökkentené a minimálbérért dolgozók esetében, amivel szintén elérhetné a nettó bevétel növekedését. A minimálbér ilyen mértékű emelését nem javasolják gazdasági elemzők sem, főleg a még mindig nagyon magas munkanélküliségi mutatókat figyelembe véve. „Az emelés ugyan megörvendezteti az alkalmazottak egy szűk rétegét és a szakszervezeteket, de árt az alacsony képzettségű alkalmazottaknak és a munkanélküliekjelentős részének - mondta lapunknak Juraj Karpiš, az INESS gazdaság- kutató intézet elemzője. - A minimálbér emelését hatékony eszköznek tartjuk az alacsony képzettségű emberek alkalma- zásánakmegakadályozásához.” Nem javasolja a szociális kiadások növelését sem, ami az államadósság növekedését eredményezheti. „A kiadások növelését egyáltalán nem javasoljuk, hiszen az államadósság közelít ahhoz a szinthez, amikor életbe léphet az adósságfék, a konszolidáció eddig elsősorban az állami bevételek növelését jelentette” - állítja az elemző. Egyelőre nem világos, hogy a szegény családok helyzetét milyen intézkedésekkel kívánja javítani a kormány. Háttér-információk szerint egyelőre a Smeren belül is két változat létezik - egy „konzervatív” és egy „határozottabban baloldali” - kérdés, hogy a jövő heti közgyűlés elé melyik kerül, (lpj)
