Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)
2014-06-04 / 127. szám, szerda
Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 4. Lucia Žitňanská: toleráns, többkultúrájú közegben nőttem fel, éppen ezért is áll hozzám olyan közel a Híd értékrendje „Az alelnöki poszt nem volt lényeges kérdés” Lucia Žitňanská (Gabriel Kuchta felvétele Tavaly decemberben lépett ki az SDKÚ-ból, ahol korábban egy éven át frakcióvezető volt, a Radičová-kormány idejében pedig igazságügyi miniszter. Néhány hónap elteltével belépett a Hídba, ahol az elmúlt hétvégén alelnökké választották. Lucia Žitňanskával beszélgettünk. LAJOS P. JÁNOS Miért a Hidat választotta az SDKÚ-ból való kilépés után, miért vállalta rögtön az alelnöki posztot? Először arról kellett döntenem, hogy egyáltalán maradjak-e a politikában. Akkor szólított meg Bugár Béla, a Híd mint polgári párt víziójával, és nekem ez az ajánlat tetszett. A Híddal már korábban is jó volt a kapcsolatom, jól tudtunk együttműködni. Én Szlovákiát a teljes sokszínűségében érzékelem, ez érvényes a nemzetiségi, de a kulturális, történelmi, földrajzi sokszínűségre is. A sokszínűség gazdagabbá tesz, mindenkit, aki itt él, ezért ezt táplálni kell. Ebből a szempontból fontos számomra az a gondolat, amelyet a Híd hozott a politikába. Nagyon szimpatikus nekem ennek a továbbfejlesztése egy valódi polgári párttá, ezért döntöttem úgy, hogy elfogadom az ajánlatot. Az SDKÚ-ból Miroslav Beblavýval együtt távozott. Sokan gondolták, hogy közösen kívánják folytatni politikai pályájukat. Beblavý azonban már Radoslav Pro- cházkával együtt a Siet’ megalapításán dolgozik. Biztosan kapott ön is ajánlatot Radoslav Procházkától vagy akár Dániel Lipsictől, aki tavaly hozta létre pártját. Nem gondolkodott azon, hogy e két új párt valamelyikében folytatja politikai pályáját? Én a Hidat olyan szlovákiai politikai pártnak tartom, amelynek célja az együttműködés elősegítése a kisebbségek és a szlovák többség között. De visszatérve a kérdésre: nem vagyok kezdő, van politikai múltam, számomra nagyon fontos a bizonyos szintű érték- és nézetazonosság, fontos, hogy ne kelljen kompromisszumokat kötnöm számomra személyes és politikai okokból is fontos kérdésekben. Említhetem például Malina Hedvig esetét vagy a szepsi roma telepen történt rendőri beavatkozást, ezekben az esetekben a Híd egyértelműen kiállt az emberi jogok mellett. És még sorolhatnám a példákat. Hosszan vitatkozhatunk azon, hogy mekkora legyen a jövedelemadó vagy az áfakulcs, ebben lehetséges a kompromisszum, de az előző kérdésekben nem. Azok személyes kérdések, és számomra egy politikai pártba való belépés személyes ügy. Szerepet játszott a pártválasztásban az is, hogy édesapja magyar volt? Toleráns, többkultúrájú közegben nőttem fel, éppen ezért is áll hozzám olyan közel a Híd értékrendje. Fontos az értékrend a politikában, de a célok megvalósítása eredményesebb lehet, ha nagyobb az adott párt támogatottsága. A Híd támogatottsága 7 százalék körül stabilizálódott. Ezt figyelembe vette a döntése során? Úgy gondolom, hogy a szlovákiai politikai élet szempontjából is fontos, hogy legyen egy olyan párt, mint a Híd. Természetesen a többi párthoz hasonlóan foglalkoznia kell a szociális és gazdasági kérdésekkel is, ahogyan az igazságszolgáltatással is. Az, hogy az emberi jogok kérdése, a kisebbségek védelme, egyáltalán a gyengébb érdekérvényesítési képességgel bíró társadalmi csoportok védelme nagyobb hangsúlyt kap, fontos az egészséges politikai paletta kialakulása szempontjából is. Annak ellenérre, hogy a gazdasági válság miatt nehezebben élünk, az intolerancia erősödik a társadalomban, a populizmus meghatározó nálunk is, úgy vélem, hogy van elég választó, aki fogékony egy normális polgári párt normális polgári ajánlatára. Bugár Béla ajánlata tartalmazta az alelnöki posztot is? A beszélgetésünk teljesen máshol kezdődött. Arról beszéltünk, hogy Bugár Bélának milyen elképzelése van a párt lehetséges fejlődéséről, mindenekelőtt a tartalmi kérdésekben. Arról beszéltünk, hogy tudok-e azonosulni a párt programjával, minden más csak ezután következett. Az alelnöki poszt nem tartozott a lényeges kérdések közé. Az, hogy megválasztottak, azt jelenti számomra, hogy vállalnom kell a felelősséget, a munkámmal hozzá kell járulnom a párt sikeréhez, nemcsak vezetni kell a pártot, hanem húzni is. Meg kell szólítanom új embereket, akik készek bekapcsolódni a munkába. Tehát az elvárás önnel szemben a párt részéről az, hogy javítsa a támogatottságot és szólítsa meg a szlovák választókat? Erős a politikai verseny, a pozíciónkat ki kell harcolni, másfél év van hátra a parlamenti választásokig, meg akarjuk szólítani természetesen a dél-szlovákiai választókat és általában a szlovák választókat is. Hogyan látja, meg tudja jelenleg szólítani a Híd a szlovák választókat is? A kínálatunkat újabb témákkal kell bővíteni, szociális, gazdasági témákkal. Az a pillér, amit én fogok képviselni, meghatározó téma Szlovákiában. Ha ezt hitelesen képviselem, azzal, hogy már bizonyos eredmények is vannak mögöttem, a párt is jobban meg tudja majd szólítani a szlovák választókat is. Mi lesz az ön konkrét feladata, területe? Az igazságügy, az igazságszolgáltatás működése, mindez szélesebben értelmezve, beleértve az ügyészséget és a rendőrséget is, egyáltalán a jogbiztonság, a törvény előtti egyenlőség. Szerintem ezek a témák még sohasem rezonáltak olyan erősen a társadalomban, mint ma. Az, hogy milyen lesz az élet Szlovákiában, nagymértékben függ attól is, hogy ezt a területet hogyan sikerül megoldani, mivel az igazságügy hatással van például a gazdaságra is. Az igazságügy azonban a választók számára elvont, nehezen megfogható téma. Nem hiszem, hogy ez így van. Az elégedetlenség megjelenik az igazságtalanság érzékelésében. Ha csak mellékes téma lenne, akkor Robert Fico nem ezt választotta volna a köztár- saságielnök-jelölti kampánya legfontosabb témájának. Részt vesz majd a pártépítésben is? Kívülről az látszik, hogy a Híd szinte csak a délszlovákiai területen létezik, az ország középső és északi vidékein mintha nem lenne jelen. Ma ez így van, de ez valahol természetes is. Úgy vélem, hogy még hosszabb időn át meghatározó is marad a párt számára a déli régió. Az utóbbi két hónapban azonban a pártelnökkel kétszer végigjártam Szlovákiát, első alkalommal a pártstruktúrát látogattuk végig, a második alkalommal pedig kampányoltunk. A struktúra egész Szlovákiában kiépült, értékes emberek vannak a pártban, köztük szlovákok is, akik jól végzik a munkájukat a régiókban is. Az EP-választáson a Híd a korábbi választásokhoz képest viszonylag gyengén teljesített, ebben benne volt szlovák szavazóinak elbizonytalanodása is Meggyengült a Híd szlovák pillére, Žitňanskával erősítenék meg MÓZES SZABOLCS Pozsony. Meg tudja tartani a Híd a szlovák választóit? Ez lesz a következő hónapok nagy kérdése a párt számára. Bugá- rék nem véletlenül „igazolták le” Lucia Žitňanskát, a lépést bejelentő sajtótájékoztatón el is hangzott, hogy a volt miniszterrel szeretnék erősíteni a párt szlovák pillérét. A 2009-ben alakult Híd az eddigi országos választások során mindig megugrottá az 5 százalékos bejutási küszöböt, a közvélemény-kutatások pedig stabüan 6-8 százalék közötti népszerűséget mértek neki. Ennek egyik tartópillére a szlovák választói bázis volt. E nélkül nehezebben vált volna parlamenti párttá a Híd, sőt, a másfél héttel ezelőtti európai parlamenti választáson valószínűleg a bejutási küszöböt sem lépte volna túl. A párt megalakulása óta igyekszik szlovák politikusokat is listájára tenni, bevonni őket az országos és regionális vezetésbe - eddig mérsékelt sikerrel. 2010-ben az OKS jelöltjei indultak a Híd listáj án, ám a választás után fokozatosan rideggé vált a viszony a két párt között. A 2012-es választáson Andrej Hrnčiar volt az egyik szlovák húzónév a listán, ám a turóc- szentmártoni polgármester idén hátat fordított Bugárék- nak, az alakuló Sieť egyik frontembere lesz. A 2012-es választás után több szlovák regionális vezető is távozott a Hídból. Az elnökségnek a kezdetektől tagja Ivan Švejna, mostanáig Rudolf Chmel is alelnök volt - ám egyikük sem vált a Híd húzóemberévé. Žitňanskától pont azt várják, hogy sokkal hatékonyabban szólítsa meg a szlovák választókat, esetleg új szavazókat is tudjon csatornázni. Hrnčiar jött és ment Elemzők szerint erre azért is nagy szüksége lesz a Hídnak, mivel az új pártok éppen a szlovák szimpatizánsait szívhatják el. A Focus legutóbbi közvélemény-kutatása szerint pl. a Sieť - amely a felmérés (Somogyi Tibor felvétele) szerint 13 százalékkal a legerősebb jobboldali formációvá vált - szavazókat vitt el Bugá- réktól. Míg áprilisban 6,4 százalékot mértek a Hídnak, májusban már csak 5,1 százalékon állt. A Hídra leadott voksok regionális megoszlása 2010 2012 2014 déli járások 73,7% 71,5% 74,9% Pozsony és Kassa 14,2% 14,9% 13,4% szlovák járások 12,1% 13,6% 11,7% Megj.: 2010 és 2012 - parlamenti választás, 2014 - EP-választás • Forrás: statisztikai hivatal A május végi EP-választáson a Híd a korábbi országos voksolásokhoz képest viszonylag gyengén teljesített (5,8%), ebben pedig benne volt szlovák választóinak elbizonytalanodása is. Az adatok járási bontású elemzése alapján úgy tűnhet, hogy szlovák szimpatizánsait még meg tudta tartani a Híd - a pártra leadott voksok szinte pontosan ugyanannyi százaléka érkezett a szlovák járásokból, mint 2010-ben (lásd a táblázatot) -, ám a képet jócskán árnyalják a pozsonyi és kassai adatok. Mindkét nagyvárosban jelentősen csökkent a Hídra szavazók aránya, ez csak azért nem mutatkozik meg az országos összevetésnél, mert Pozsonyban kimagasló volt a részvétel. Vagyis kevesebben választották a Hidat, ám a magyarlakta járásokkal összevetve ez még mindig megfelelt a korábbi arányoknak. (Az MKP egyébként szavazatainak 95-97 százalékát a magyarlakta déli járásokban kapta az elmúlt öt évben.) A következő hónapok nagy kérdése az lesz, mennyire sikerül Lucia Žitňanskának megtartani a Híd szlovák választóit. Ha nem, a Híd 5-6 százalék körüli párttá válhat - az utóbbi hónapokban egyébként több ügynökség is mért már ilyen támogatottságot Bugáréknak.
