Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)
2014-06-20 / 141. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 20. www.ujszo.com Most már nem zárták ki a cégeket sem Pótpályázat a kisebbségi kultúra támogatására ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Újból lehet pályázni a kisebbségi kulturális támogatásokra a kormányhivatalhoz. Mária Jedličková megbízott kisebbségi kormánybiztos ugyanis pótpályázatot írt ki. A kérvényeket augusztus 19-ig várják. A kiírás azokra a kisebbségekre vonatkozik, amelyek nem merítették ki a 2014-ben rendelkezésre álló teljes összeget. A magyarok 108 573, a csehek 64 780, a morvák 7758, a romák 53 309 eurót igényelhetnek, és az interetnikus projektekre is van még 6000 euró. A magyarok az 1.1-es alprog- ramban (nyomtatott és elektronikus sajtó) 100 ezer euróra pályázhatnak, az 1.2 és 2.3-as számú alprogramokban (színházak és művészeti együttesek, valamint a kisebbségi kultúrát népszerűsítő tevékenységek) pedig 8573 euró a keret. A kiírás érdekessége, hogy most cégek - elsősorban könyvkiadók - is pályázhatnak. Az idei első pályázatból, amely január 31-én zárult - és a pályázati összeg többségét elvitte - kizárták a cégeket, és emiatt több olyan hazai magyar pályázó esett el a pályázási lehetőségtől, amely az elmúlt évek során a kedvezményezettek között volt (főleg kiadók). Még azonban az első pályázat valamennyi nyertese sem kapta meg a támogatását, a kifizetések még folynak, (vps) A kisebbségi bizottságot júliusban választják Kerekasztal: jelöltek vannak, de nem indulnak ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala már tudja, kiket jelölne a kisebbségi kormánybizottságba, de továbbra sem jelöl senkit. A civil ernyőszervezet koordinációs bizottságának legutóbbi ülésén az a döntés született, hogy megneveznek tíz személyt, akiket alkalmasnak tartanak arra, hogy a bizottságban a magyarokat képviselje, tájékoztatott lapunk kérdésére Tokár Géza. „Folytatjuk a tiltakozást a kormányhivatal diszkriminatív feltételeivel kapcsolatban, ezért továbbra sem jelölünk senkit” - magyarázta a Kerekasztal szóvivője. A tíz név a napokban lesz nyilvános, tette hozzá. A jelenlegi leköszönő öt jelölt a Diákhálózat, a pedagógusszövetség, a szülői szövetség, a Fórum Intézet és a szlovákiai magyar egyházak küldötte. A mostani neveket szintén ez alapján a struktúra alapján válogatták össze, mondta Tokár. Múlt héten Miroslav Lajčák külügyminiszterhez, a kormány emberi jogi, kisebbségi és nemi egyenlőségi tanácsának elnökéhez is eljuttattak egy tiltakozó levelet. A kisebbségi bizottságba tegnapig lehetett leadni a jelöléseket, a választás július 4-én lesz. Azt egyelőre nem tudni, hogy jelölt-e valamilyen szervezet magyar képviselőt a bizottságba. (vps) Németország kérte a 89 éves férfi kiadatását Szlovákiai háborús bűnöst fogtak az USA-ban ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Németország szerdán kérte egy 89 éves szlovák származású philadelphiai férfi kiadatását az Egyesült Államoktól. Háborús bűnök elkövetésével vádolják, több százezer zsidó férfi, nő és gyerek meggyilkolásában vehetett részt. Johann (John) Breyer a vád szerint az auschwitz-birkenaui és a buchenwaldi haláltáborban őrként szolgált. Az illetékes bíró szerdán úgy döntött, hogy Breyer őrizetben marad, s a kiadatási kérelemről augusztus 21-re tűzte ki a tárgyalást. A nyugdíjas szerszámkészítő 1925-ben Szlovákiában, Nová Lesnán született Ján Pavol Breuerként, apja szlovák, anyja amerikai volt. Az amerikai anyjának köszönhetően kapta meg 1952-es kivándorlása után viszonylag könnyen az amerikai állampolgárságot. Breyer 17 évesen csatlakozott a Waffen SS-hez. Már a múlt század kilencvenes éveiben felmerült, hogy kiutasítják, de ügyvédei azzal érveltek, hogy amerikai állampolgár, édesanyja Phüa- delphiában született. Breyer állítja, hogy nem követett el semmit, a Waffen SS-be kényszer hatására lépett be, a zsidók meggyükolásában nem vett részt. Most új bizonyítékok alapján tartóztatták le, amelyek szerint az általa elismertnél korábban került őrként Auschwitzba. Ha az amerikai bíróság kiadja őt Németországnak, akkor jó esélye van annak, hogy elítélik. A sobibori táborőr, John Demjan- juk 2011-es elítélésével ugyanis változott a bírói gyakorlat: gyükosságban való részvételért elítélhető mindenki, aki a haláltáborokban szolgált, és így segített működésben tartani a nácik gyilkoló gépezetét, (lpj, MTI, SITA) Az MKP jelöltje több tízezer eurót költhetett, a hidas jelöltek is több ezer euróból kampányoltak Csáky Pál nem számol el az EP-kampányával (Gabriel Kuchta felvétele) Pozsony. Csáky Pál állítólag 266,70 euróból tudott megjelentetni több tízezer példányban egy 32 és egy 12 oldalas kiadványt, amit áprilisban és májusban lapunk olvasói is megkaptak. LAJOS P. JÁNOS Az MKP listavezetője azt állítja, hogy nem volt önálló kampánya. Az áprilisban megjelenő Húsvéti Újságot, valamint a májusban terjesztett Májusi Újságot nem tartja kampánykiadványnak - ezekben Csáky európai parlamenti képviselőként hirdette önmagát, a lapban szerepel az MKP programjának kivonata, és természetesen Csáky Pál minden mennyiségben. A frissen megválasztott EP- képviselő azzal érvel, hogy a kampány csak május 3-án kezdődött, így a nyomtatványok nem számítanak kampánykiadványnak. A költségekről nem tájékoztat, kiegészítő kérdéseinkre csak annyit válaszolt, hogy a „a két újság a kampány előtt jelent meg, terjesztésüket én fizettem Peczár Károly és Héger Rudolf segítségével”. Egy „Újság” 10 ezer euró „A Húsvéti és a Májusi Újság című kiadványokat a szlovákiai adófizető polgárok 2 százalékos felajánlásaiból fizettük” - írta Csáky lapunk kérdéseire. A rozhodni.sk honlapon szereplő jegyzék szerint a lapokat kiadó Pro Future Hungarica Polgári Társulás, melynek Csáky az elnöke, 2013-ban összesen 266,70 eurós támogatásban részesült a 2 százalékos adófelÁ kampány az nem kampány ajánlásból. Csáky állításával szemben a kiadványok több ezer eurós tételt jelentettek. A 32 oldalas kiadvány - amilyen a Húsvéti Újság volt - ára lapunk információi szerint 60 ezer darab nyomtatása esetén minimum 5000 euró. Legalább ilyen mennyiségben kellett nyomtatni, mivel mind a Vasárnap, mind az Új Szó mellékleteként megjelent. Emellett a Szabad Újság mellékleteként is megjelent és postaládákba is bedobálták, vagyis további több tízezer példány költségeit is hozzá kell számítani. Újabb tétel a terjesztés, lapunkban és a Vasárnapban egy példányt 0,07 euróért helyeznek el, 60 ezer darab esetében - amely a két lap együttes példányszáma - ez 4200 euró költséget jelent. Ez csak egy kiadvány ára, a Májusi Újság ugyan vékonyabb, 12 oldalas volt, de ez is több ezer euróba került. Csáky kampánya azonban már tavaly megkezdődött, Karácsonyi Újságja is legalább 10 ezer euróba került. Csáky nem tartja kampánynak az általa írt dráma bemutatását sem, az előadások általában ingyenesek voltak. „A Hit és hűség című előadásokat a szervezők - meghívó fél - fizetik. Ennek a kampányhoz semmi köze” - állítja Csáky. Az MKP honlapja szerint például a május 12-i udvardi előadás MKP-kampánygyűlés is volt egyben, ahol bemutatkoztak a párt jelöltjei. A hidasok is több ezer euróból kampányoltak A Híd európai parlamenti képviselőjelöltjeinek személyes kampánya is többezer euróba került, ám ők ezt nem titkolták. „Mintegy 15 ezer eurót költöttünk saját forrásból a kampányra” - mondta lapunknak Nagy József, a Híd megválasztott EP-képviselője. Ennek legnagyobb részét a rendezvények vitték el, a másik nagyobb tétel a hirdetések voltak. A költségeket saját pénzéből fizette. „Ugyan voltak kisebb támogatóink, de ők nem pénzzel, hanem jobbára kedvezményekkel támogattak, így ezeket nem számítottuk bele” - magyarázta Nagy. Simon Zsolt, a Híd listavezetője saját, a párttól független kampányát eredetileg 15 ezer eurósra tervezte. „Úgy néz ki, hogy a költségek elérhetik akár a 20 ezer eurót is” - mondta lapunknak a Híd listavezetője. Ebben az összegben 22 óriásplakát, a sajtóban megjelent hirdetések és kisebb plakátok, szórólapok fértek bele. Kampányát Simon is saját forrásból fedezte. Jozef Mikuš már bejelentette lemondását, Fedor és Štefanec is követheti Lemondások jöhetnek az SDKÚ-ban ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nem nyugszanak a kedélyek az SDKÚ háza táján. Tegnap Jozef Mikuš jelentette be, lemond a párt alelnöki posztjáról. Mikuš szerint az SDKU-n belül katasztrofális a helyzet, ezen csak a közgyűlés gyors összehívása segített volna. Eredetileg június 28-ra tűzték ki a rendkívüli kongresszus időpontját, ám ezt Pavol Frešo pártelnök szeptember 27-re tolta ki, mondván: a közgyűlés rendes előkészítéséhez több időre van szükség. „Frešo döntésével súlyosan beleavatkozott a párton belüli párbeszédbe. A problémák megoldását beláthatatlan időre tolja ki” - fejtette ki Mikuš. Állítólag a többi alelnök is távozóban van. A TASR hírügynökség információi szerint Martin Fedor és Ivan Štefanec napokon belül bejelenti lemondását. Fedor ezt már hetekkel ezelőtt Pavol Frešo (Képarchívum) meg akarta tenni, ám akkor párttársai lebeszélték. Štefanec - akit sokan Ivan Mikloš emberének tartottak - májusban szerzett EP-mandátumot. A negyedik alelnök, a kassai Vüiam Novotný állítólag megpályázza a pártelnöki posztot, igaz, ezt ő pár napja még cáfolta. Háttér-információk szerint pártvezetői ambíciói vannak Ondrej Matejnak, Martin Fe- dornak, valamint Ľudovít Ka- nlknak is. A fenti változások azt jelzik, hogy a pártelnök körül elfogyott a levegő. Frešót 2012 májusában választották meg elnöknek Lucia Žitňanská ellenében - meglepetésre nem kis többséggel. Tavaly az SDKÚ 11 tagú parlamenti frakciójából hárman távoztak (Lucia Žitňanská a Híd alelnöke lett, Miroslav Beblavý a Sieť prominens tagja, Magda Vášáryová független - mind kiléptek a pártból is), két hete pedig a pártalapító Mikuláš Dzurinda és Ivan Mikloš adta vissza pártkönyvét. A Frešóval elégedetlen Fedor-Štefanec-Novotný- Mikuš-négyes is az SDKÚ frakciójának tagja. (MSz) EU-lista Olcsóbbak vagyunk az uniós átlagnál Pozsony. Szlovákiában az átlagos árszint tavaly az uniós átlag 71%-nak felelt meg, közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat. A ruházati cikkek hazai átlagára szinte megegyezett az uniós átlaggal: ennek ugyanis 99%-a volt. Az elektronikai cikkek az uniós átlag 94, az élelmiszerek 88%-án álltak. Az alkohol és a dohánytermékek ára az uniós átlag 80, a vendéglátó-ipari szolgáltatásoké 68 százaléka volt Szlovákiában. Magyarország 60%-os eredményével valamivel olcsóbbnak számított, mint Szlovákia. A legdrágább tavaly Dánia volt: az uniós átlag 140%-án volt az ottani árszint, Svédországban 130%-on. A legolcsóbb uniós ország Bulgária: az. uniós árszint 48%-át „produkálták”. (SITA)
