Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)

2014-06-19 / 140. szám, csütörtök

* AUatfarm 2014. június • www.ujszo.com V] i u \J\ álasztásom azért esett erre a be­tegségre, mert ez a zoonózis most rendkívül időszerű. Szlo­vákia fő állatorvosa májusi körlevelében elrendelte a legelőkön lévő juh- és kecs­ketenyészetekben a minta- vételezést. Minden olyan tenyészetből, ahol friss, pasztőrözetlen tejet hasz­nálnak fel, kötelesek mintát venni a kullancsencephalitis vírusának kimutatására. Ha a minta pozitív, a tejet pasz- törizálni kell. Szlovákiában eddig egy esetben találtak pozitív mintát pasztőrözet­len juhtejben. KULLAIMCSENCEPHALTÍIS - AGYVELŐGYULLADÁS A kórokozó a Flaviviridae család tagja - ezek szimp­laszárú RNS-t tartalmazó, köbös szimmetriájú, hur­kos vírusok. A flavivírusok ellenálló képessége kicsi, a természetben csak ízeltlábú vektorokban (a fertőzés hordozói) és a fertőzött gazdaszervezetekben ma­radnak fenn. Hevítve 65°C- on 30 perc alatt biztosan elpusztulnak. A fertőtlenítőszerek, így az 1-3%-os klórtartalmú sze­rek, az aldehidek és a jód­tartalmú szerek percek alatt elpusztítják őket. A flavivíru­sok vektorai, azaz hordozói kullancsok és különféle szúnyogok, egyesek vekto­rait még nem ismerjük. A kullancsok által terjesztett MEG LEHET ELŐZNI! A betegség kórjelzése álla­tokban csak a vírusnak az agyvelőből való kimu­tatásával s a vérsavóban A Kert és Udvar májusi számában a juhtenyész­tés alapjaival foglalkoztunk. Ezúttal a juhok és kecskék egyik konkrét betegségével, a kullancs- encephalitisszel kapcsolatban szeretnék megosztani pár hasznos tudnivalót önökkel. flavivírusos fertőzések közül fontosak a kullancsence­phalitis csoportba tartozó vírusok okozta betegségek, közülük a kullancsence­phalitis, a louping ill és az omszki haemorrhagiás láz. A kullancsencephalitis a leg­ritkább, de a legsúlyosabb kullancs által terjesztett fertőzés, amely az ember­nél lázzal és az esetek egy részében idegrendszeri tünetekkel is járó betegség. Háziállatokban tünetek csak ritkán alakulnak ki. A betegség Európában mindenütt, így nálunk is előfordul. VÍRUS, MELY ÉVEKIG FENNMARAD A betegséget okozó vírus­nak két változata létezik, egyik az európai kullancs­encephalitis, a másik a Távol-Keleten honos orosz, tavaszi-nyári agyvelőgyul- ladást okozó vírus. A vírus iránt az ember, a haszon­állatok, a vadon élő kérő­dzők, a rágcsálók és szá­mos madárfaj is fogékony. A vírus a kullancsok és az adott területen élő rágcsá­lók között cirkulál. Mivel a kullancsok a vírus biológiai hordozói, bennük a vírus el is szaporodik, s az utódok is öröklik (transzovariális terjedés), így éveken ke­resztül fennmarad. NYERS TEJ IS TERJESZTHETI A fertőzés a kullancscsípés útján vagy nyers tej és tej­termékek fogyasztásé val történik. Emberben és állatban is előfordulhat tünetmentes átvészelés. megjelenő ellen­anyagok kimu­tatása alapján lehetséges. A megelő­zésben a kullancsirtás, az állatok rovar­ölő szerekben, inszekticidekben való fürdetése, ezekkel való lepermetezése vehető igénybe. Az embernél fontos a kullancs mielőbbi el­távolítása, a nyers tej és nyers tejtermékek fogyasztá­sának a kerülése. Megelőzés­re inaktivált, tisztított vírust tartalmazó oltóanyagok is rendelkezésre állnak. (Var­ga J., Tuboly S., Mészáros J.: A háziállatok fertőző betegségei 1999) Dr. Pleva László állatorvos, a Gazda PT elnökségi tagja A kullancscsípés után virémia - vérben való jelenlét - alakul ki, amely rendszerint csupán néhány napig tart. Állatokban a fertőzés tünetmentes ma­rad, a vírus a tejjel ürülhet. A fertőzött állatok vérében magas titerben (hatóérték) ellenanyagok jelennek meg, a háziállatok a vírustól rövid idő alatt megszabadulnak. Az embernél a tünetek a kullancscsípést követően 1-2 hét múlva jelentkeznek. Előbb influenzaszerű tünetek lépnek fel, majd az esetek kis részében, 7-10 nap múlva újabb hőemelkedés mellett idegrendszeri tünetek - fej­fájás, nyugtalanság, görcsök - alakulhatnak ki. A betegség többnyire jóin­dulatú. AZ ÁLLATORVOS TANÁCSOL Tisztelt doktor úr, mivel az idén a szokásosnál is több a kullancs, na­gyon érdekelne, hogy mely állatokra lehet veszélyes, és pl. hogy a baromfit is veszélyezte- ti-e. Hogyan lehet véde­kezni ellene? H. F.,Ógyalla Mivel a tél nagyon enyhe volt, ezért mostanra sokkal több külső parazita található a szabadban. Természetesen ez a jelenség a kullancsokra is jellemző. A kullancs minden melegvérű állatot megtámadhat, így a baromfit is. A háztájiban tartott baromfinak az a szerencséje, hogy a baromfiudvarokban nem kedvez a környezet a kullancsoknak. A baromfiudvarokból több­nyire hiányoznak a füves, bokros, cserjés terü­letek, ahol a vérszívó paraziták tartózkodnak. Házikedvenceink A kánikula nemcsak az em­ber szervezetét viseli meg, házi kedvenceink is foko­zott figyelmet érdemelnek. Van, ahol a tűző napon, árnyéktól mentes helyen, láncra verve tartanak ku­tyát. Az így tartott állatok kis időn belül hőgutát kap­hatnak és elpusztulhatnak. A kutya önszántából, a nagy melegben soha nem mozogna a tűző napon. Ha mégis ezt kell tennie, akkor jó tudni, hogy mind­ezt nehezebben viselik a nagyobb testű, sötét színű kutyák, mint a kisebb, vilá­gos színűek. A kutya nem tud izzadni, ami komoly nehézséget okoz számára, mert pusztán a lihegéssel történő hővesztés nem elegendő, ilyenkor az állat keresi a hűvös helyet, pad­lót, amire ráfeküdve hűtheti magát. A napon leparkolt autó bel­seje hatvan-hetven fokosra is felhevülhet. Ha állatunk is velünk utazik, még vélet­lenül se hagyjuk a leparkolt gépjárműben. Fontos, hogy a sétáltatás időzítéséhez a kutya szempontjait is figye­lembe vegyük. Gondoljunk csak bele, milyen lehet kora délután a tűző napon mezítláb sétálni a forró aszfalton, ahol ráadásul az alsó légréteg szinte vibrál a hőségtől! Ha lehet, kora reggel vagy az esti órákban vigyük kedvencünket hosz- szabb sétára. Napközben a legrövidebb úton árnyékos, füves területre vezessük. Nem árt, ha vizet és ivótálat is viszünk magunkkal. Fontos a napjában több­ször újratöltött vizes tál. Ha módunkban áll, nedvesít­sük be az állat bundáját, úsztassuk, és ne kívánjunk tőle csúcsteljesítményt. A nagy nyári kánikulát könnyebben átvészelik házikedvenceink, ha hűvös helyen készítünk fekhelyet számukra. nyáron A hőgutával leggyakrabban a rövid fejű kutyáknál talál­kozhatunk (lapos orr, kidül­ledő szemek jellemzik, ilye­nek pl. a boxerek, a fekete orrú mopszok, a pekingi palotapincsik stb.), ha az állat meleg és nedves kör­nyezetben van, és rosszak a szellőztetés körülményei. Ha látjuk, hogy egy állat intenzíven liheg, a nyelve kilóg a szájából, az ínye is sötétpiros, remeg és szédeleg, a baj lehet akár hőtorlódás vagy hőguta is. A kánikulában az oldalán fekvő, erősen lihegő, esz­méletét vesztett állat rend­szerint hőguta áldozata. A gyors folyadékpótlás és az állatorvosi segélykérés élet­mentő lehet ilyenkor. (ii-t) to Kullancsveszély a legelőkön

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents