Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)
2014-06-19 / 140. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 19. Hasznos tanács 11 Aki elveszíti állását, továbbra is az adott országban maradhat, és jogosult a szociális támogatásra Az unióban a hazaiakkal azonos bánásmód jár Regisztrációs díjat nem kérhet az ügynökség Külföldi idénymunka ÚJ SZÓ-HÍR Noha 2011. május 1-je óta az Európai Unió egész területén, továbbá Izlandon és Norvégiában is bármilyen korlátozás és munkavállalási engedély nélkül - idénymunkásként, alkalmazottként és vállalkozóként egyaránt - munkát vállalhatunk, mielőtt külföldre megyünk, érdemes tájékozódni az adott ország szociális rendszeréről. Alapszabály: akár csak néhány hétre, akár hosszabb időre megy valaki külföldre dolgozni, joga van ahhoz, hogy az adott ország állampolgáraival egyenlő bánásmódban részesüljön. Ez azt jelenti, hogy a munkavégzés első napjától kezdve ugyanazokra az ellátásokra jogosult, mint a helyi munkavállalók. Az egyes uniós tagállamok jogszabályai és társadalombiztosítási rendszerei között azonban jelentős eltérések lehetnek, ezért még a kiutazás előtt fontos tájékozódni az adott országban érvényes szabályokról. „Aki Spanyolországba megy narancsot szedni, arra a szociális biztosítás terén a spanyol normák vonatkoznak” - figyelmeztet a Szociális Biztosító. Ha olyanok mennek külföldre, akik előtte munkanélküliek vagy diákok voltak, és a Szociális Biztosítóval nem kötöttek önkéntes biztosítást, nincs semmilyen bejelentési kötelezettségük. Ha kötöttek biztosítást, eldönthetik, hogy felmondják-e, vagy a külföldi munka alatt is rendszeresen fizetik-e a biztosítási díjat. Az alkalmazottaknak és az egyéni vállalkozóknak jelenteniük kell, hogy másik országban vállalnak munkát, az alkalmazottak helyett a cég tájékoztatja a biztosítót. „Miután megérkeztek az uniós tagállamba, az ottani társadalombiztosítási intézményben ellenőrizzék, hogy be vannak-e jelentve, és mielőtt elhagyják az országot, kérjék az E 104-es nyomtatvány kitöltését, mert ezzel igazolják, hogy az adott országban mennyi ideig volt társadalombiztosításuk. Az E 104-es nyomtatvány birtokában a későbbiekben köny- nyebb a különböző segélyek kérvényezése, ugyanis a külföldi munkavégzést, főleg a nyári idénymunkát - például a gyümölcs betakarítását - nehéz igazolni. Ha valaki Spanyolországban narancsot szed, a munkavégzés befejezése után a spanyol munkaügyi hivatalban kérje az E 104-es nyomtatvány kitöltését” - figyelmeztet a Szociális Biztosító. Aki EU-n kívüli országba készül, érdeklődje meg, Szlovákia az adott állammal kötött-e a szociális biztosításról szóló nemzetközi szerződést. Ha nem, akkor a munka- vállalóra kizárólag az ottani j ogszabályok vonatkoznak. Aki külföldön dolgozik, automatikusan jogot szerez az ott-tartózkodásra. Aki elveszíti állását, továbbra is az adott országban maradhat, és jogosult a különböző szociális ellátásokra, ám azokat a helyi jogszabályok határozzák meg. A jogosultság legtöbbször függ a korábbi járulékfizetési időszakoktól. A munkanélküli-segélyt általában mindenkinek abban az országban kell igényelnie, ahol legutoljára dolgozott. Aki külföldön marad, annak ott kell munkanélküliként regisztráltatnia magát. Ha igazolni kell a korábbi munkaviszonyokat és a társadalombiztosításra való jogosultságot, kérni kell az Ul-es nyomtatványt abban az országban, ahol korábban dolgozott. Aki állása elveszítése után hazajön, annak az itteni munkaügyi hivatalban kell jelentkeznie, és meg kell érdeklődnie, hogy itthon jogosult-e munkanélküli-segélyre. Ha igen, kérjen U1 nyomtatványt abban az országban, ahol legutoljára dolgozott. Ha itthon nem jogosult munkanélkülisegélyre, U2 nyomtatványra van szüksége, és kérvényezheti a segély átvitelét abból az országból, ahol munkanélkülivé vált - ha jóváhagyják, legfeljebb 3 hónapig folyósítják. Külföldre utazás előtt gondolni kell az egészségbiztosításra is. Ki lehet váltam az európai egészségbiztosítási kártyát, mellyel az EU-n belül az összes orvosi kezelésre jogosult lesz bármely uniós országban, de a biztosító mindig csak az ott érvényes szabályok szerint téríti meg a költségeket. Előfordulhat, hogy a kezelés költségeiből például 20-30%-ot a betegnek kell önrész címén fizetnie, ami egy kisebb műtét esetében is drága mulatság lehet. A munkavállalónak mérlegelnie kell, milyen hosszú időre megy külföldre, ott lesz-e egészségbiztosítása, vagy esetleg nem éri-e meg utasbiztosítást kötni. (sza) A nagyobb fizetés reményében az idősebb diákok főleg külföldön dolgoznak, de a diákok mellett a munkanélküliek, sőt több pedagógus is vállal idénymunkát a határainkon túl. Sokan dolgoznak szállodai animátorként, pincérként, bárpincérként, recepciósként, szobalányként. Mások elmennek szakácsnak, segédmunkásnak, úszómesternek. Közkedvelt tevékenység a gyümölcs- és zöldségbetakarítás is. Akinek a kiszemelt országban nem él rokona, ismerőse, nehezebb dolga van, sokan közvetítő ügynökséghez fordulnak. Ugyanakkor az ügynökség kiválasztásakor nem árt az óvatosság, nehogy valaki csalók hálójába kerüljön, és csak a kiutazás után döbbenjen rá, hogy a megállapodás ellenére nincs se munka, se pénz. Ezért még mielőtt valaki személyesen elmegy a kiválasztott ügynökségbe, érdemes megnézni, rendelkezik-e megfelelő engedéllyel - ezt a szociális, munka- és családügyi hivatalban vagy a www.upsvar.sk honlapon lehet megtenni. Ezen felül kérjünk referenciákat ismerősöktől vagy olyanoktól, akik már igénybe vették az ügynökség szolgáltatásait. Aki önerőből talál munkát, saját magának kell mindent megszerveznie, lefoglalnia, elintéznie, ezzel szemben az ügynökség sok mindent elvégez ügyfelei helyett - de nem ingyen. Előre érdemes tájékozódni az illetékekről és arról, pontosan milyen szolgáltatásokat nyújtanak ennek fejében, hogy mérlegelhesse, nem éri-e meg jobban önerőből intézkedni, vagy egy másik ügynökséget választani. A szociális ügyi minisztérium rendelete szerint a közvetítésért a természetes személy és a külföldi munkáltató közötti szerződésbe foglalt havi fizetésnek legfeljebb 20 %-át számlázhatják ki egyszeri díjként, ha a kiközvetített tevékenység 6 hónapnál rövidebb ideig tart. Ha a munkaszerződés 6 hónapnál hosszabb időre szól, a közvetítési díj az első havi bér 30 %-a is lehet. A hatályos törvényből kifolyólag az ügynökségek nem követelhetnek adminisztratív vagy regisztrációs illetéket. Ugyanakkor gyakran biztosítanak ügyfeleiknek szállást vagy szállítják őket a munkavégzés helyére, esetleg kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtanak, például segítenek felvenni a kapcsolatot a külföldi szakhatóságokkal, tolmácsként segítik a hivatalos ügyintézést, bankszámla nyitását stb., amiért már kérhetnek bizonyos díjat. Az esetleges félreértéseket elkerülendő előre kell tisztázni a kiegészítő szolgáltatásokat és azok árát. Azt sem árt tisztázni, ki állja az útiköltséget; a külföldi szállásért és az étkeztetésért kell-e külön fizetni, vagy az árát levonják-e a fizetésből; a munkavállalónak lehetnek-e szabadnapjai; az esetleges ünnepnapokon kell-e dolgozni, ki biztosítja a munkaruhát stb. Noha az ügynökségek hivatalosan a regisztrációért nem kérhetnek illetéket, egyfajta kezelési költség címén mégis kicsalhatnak valamit az ügyféltől, de az adatbázisba való felvétel még nem jelent garanciát arra, hogy találnak számára munkát. Sikeres munkavállalás esetén két szerződés lesz az ügyfél kezében: a közvetítő ügynökséggel kötött megállapodás és a külföldi munkaadóval aláírt munkaszerződés. A munkaközvetítő ügynökséggel kötött szerződésnek - az ügyfél érdekében - ezt kell tartalmaznia: ♦ a munkaadó neve, címe, társadalombiztosítási azonosító száma (IČ) és hogy milyen gazdasági tevékenységet folytat ♦ a munkavégzés hossza ♦ milyen típusú munkáról van szó, a konkrét feladatok és munkafeltételek leírása, ♦ a bér nagysága vagy a jutalmazás egyéb módja, ♦ a napi vagy heti munkaidő hossza ♦ a társadalom-és az egészségbiztosítás módja és feltételei ♦ hogy a közvetítő ügynökség milyen mértékben felelős a megállapodás feltételeinek a megsértéséért ♦ a közvetítési díj összege - a foglalkoztatási törvény 25. cikke értelmében az ügyfél ezt csak azután fizeti ki, miután alkalmazták a kiközvetített munkahelyen, azaz a munka- szerződés aláírása után Gyakran felmerülő kérdés: a külföldi idénymunkásoknak kell-e beszélniük az adott ország nyelvét? A legtöbb helyen nem feltétel, de mindenképpen előny, ha legalább angolul tud valaki, mert akkor a mindennapi életben, a bevásárlás, az esetleges orvosi ellátás, ügyintézés során sincs másokra utalva, és a munka kiválasztásakor is több lehetősége van. Nincs szüksége szakképesítésre, sem korábbi tapasztalatokra annak, aki megelégszik a farmon végzendő munkával, a gyümölcs- és zöldségbetakarítással, takarítással, raktári vagy gyári munkával. Ha viszont például az egészségügyben ápolóként vagy gondozóként szeretne valaki dolgozni, feltétel a szakképzettség, a megfelelő gyakorlat és a nyelvtudás. Ha a munkaközvetítő ügynökség nem tartja be a megállapodást, vagy fennáll a törvénysértés gyanúja, megbírságolhatják. Az elégedetlen ügyfelek a szociális, munka- és családügyi hivatalban emelhetnek panaszt, (sza) inka közvetítő kiválasztása jniMStV-’*- munkaügyi hivatalban, ^a^ÄÄ* ^közvetítő ügynökségnek ügynökséggel, keresse-zz*.**** m a íríí- ---------------mot, m elyet az esetleges p .rrhetöségét, esetleg keresse mökségtől Vadatokat! lállaDodas alairasa a eiou. yy ___- « ......^ ***Ttöteé gney 12» **» fotó: fotDBa.com A külföldiek sem kereshetnek kevesebbet az adott országban érvényes minimálbérnél (Ján Krošlák felvétele)
