Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)
2014-06-18 / 139. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 18. Vélemény És háttér 7 Az adósság nő, a felzárkózás elakadt, az eltartók és eltartottak közti arány tovább romlott A hiányos győzelmi jelentés Peter Kažimír pénzügy- miniszter szinte csupa jó híreket közöl sajtótájékoztatóin, ám a bejelentések közül hiányzik néhány fontos összefüggés, ami egész más megvilágításba helyezi a tényeket. GÁL ZSOLT Tény, hogy javulnak Szlovákia növekedési kilátásai, idén a reálbérek érezhetően nőni fognak és némileg emelkedik a foglalkoztatottság is. Ezekben a kérdésekben a pénzügyi tárca igazat állít, de mielőtt hagynánk, hogy magával ragadjon minket a diadalittas optimizmus, nézzük meg az összefüggéseket. Egyből kiderül, a helyzet nem annyira rózsás. Ugyanis az is tény, hogy a válság óta az államháztartási hiány mindig nagyobb volt, mint a növekedés. 2008-ig ez fordítva volt, a bruttó hazai termék (GDP) gyorsabban nőtt, mint az államadósság, a GDP- arányos adósságráta csökkent, 28 százalék alá. Azóta viszont megduplázódott (tavaly már 55,4%-ra). Magyarán a növekedés fenntarthatatlan pályán haladt. Tény az is, hogy a szlovák gazdaság bővülése 2008-ig messze az uniós átlag felett volt, 2009-től viszont nagyjából a német szinten van, a gazdaságot szinte kizárólag a német kereslet húzta, a korábbi gyors felzárkózás (az EU átlagos fejlettségi szintjéhez) gyakorlatilag megszűnt. A kicsike javulás (2008-2012 között 3 százalékpontos emelkedés az EU átlag 76 százalékára) csupán annak köszönhető, hogy a mediterrán periféria Spanyol- országtól Görögországig az ellenkező irányba zuhant, lehúzva az átlagot. Bár a gazdaság már rég meghaladta a válság előtti teljesítményét, a foglalkoztatottság még mindig bő százezer fővel alatta marad a 2008-as szintnek. A második Fico-kormány teljesítménye a hatalomra lépése óta nettó mínusz háromezer munkahely (a statisztikai hivatal munkaerő-felmérése Az enyhe növekedés nem a kormány politikájának köszönhetően, hanem annak ellenére valósult meg. szerint). Miközben a dolgozók, azaz az eltartók száma 2,33 millió környékén stagnált, az eltartottaké tovább nőtt. Csak egy példa: a Szociális Biztosító adatai szerint május végén az öregségi nyugdíjasok száma az ország történetében először haladta meg az egymilliót, a nyugdíjasok száma összesen 1,33 millió, a nyugdíjkifizetéseké 1,64 millió fölé nőtt. Végül jöjjön a fő kritika: az enyhe (fenntarthatatlan és munkahelyeket nem teremető) növekedés nem a kormány politikájának köszönhetően, hanem annak ellenére valósult meg, a meglóduló külföldi kereslet és a korábban eszközölt beruházások miatt. A második Fico-kormány akadályozta a kibontakozást a munkára nehezedő adó-és járulékterheknöve- lésével, a reformok szétverésével, a szabályozás és a bürokrácia további kiterjesztésével, amit jól illusztrálnak a romló vállalkozói környezetet és versenyképességet jelző pozícióink a különböző világranglistákon. A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója- A korhatárt emelik, te félnótás, nem a nyugdíjakat! (Peter Gossónyi rajza) KOMMENTAR Programszerű szabotázs MARIÁN LEŠKO Amikor látványos vagy lármás dolgok történnek a politikában, szinte mindenki szép csendben elmegy például amellett, hogy a Smer képviselői ignorálják az emberjogi biztost és akadályozzák munkáját, mégpedig oly mértékben, hogy az már-már felér a szabotázs bűncselekményének elkövetésével. Az alkotmány szerint az ombudsman hivatala független és önálló intézmény, és az állampolgárokat védi az állami és köz- igazgatási szervekjogsértő eljárása, tétlensége vagy éppen packázása esetén. Az ombudsman hivatala az egyetlen intézmény, amely arra hivatott, hogy rámutasson az ilyenjogsértő eljárásokra és megállapítsa, hogy Jogsértő vagy a demokráciát és ajogállamiság alapelveit sértő” eljárásról van szó. Civilizált országban senki nem kérdőjelezi meg, hogy például a parlamentnek joga van törvényeket elfogadni, a kormánynak határozatokat jóváhagyni vagy hogy a bíróságoknak ítéletet hirdetni. De Szlovákiában, amely állítólag jogállam, a kormánypárt már két éve megkérdőjelezi az emberjogi biztos alapvető hatásköreit. Jana Dubovcová jelentéseire a Smer úgy reagál, mintha valamilyen jelentéktelen hivatal jelentéktelen megállapításairól lenne szó, amiket nem is kell figyelembe venni. Az év elején tárgyalta Dubovcová jelentését a parlament arról, hogy a rendőri szervek eljárásukkal több állampolgár alapvető jogait sértették meg. Robert Kaliňák erre azt mondta, az ombudsman „beleártja magát a politikába és hazudik”, továbbá „alapvető jogi ismeretei sincsenek”. Az alkotmány által garantált intézményről beszélt így, amelynek feladata az emberi jogok védelme. Tette ezt azért, hogy igazolja és megmagyarázza a megmagyarázhatatlant: egyszerűen ignorálják az ombudsman jelentéseit. A parlament júniusi ülésén a smeres Vladimír Jánoš képviselő kapta a feladatot, hogy lesöpörje az asztalról Dubovcová jelentését. És ha már megkapta a feladatot, akkor a lehető legbunkóbb módon hajtotta végre., Attól, hogy az ombudsman mondja, az még nem mérvadó és nem is biztos, hogy igaz” - elmélkedett János. Dubovcová záróbeszédében így reagált: „Ha kidolgozok egyjelentést, az érintett hivatalok egyáltalán nem foglalkoznak vele, legfeljebb tologatják, mintha semmiféle jogsértés nem történt volna - főleg olyan esetekben, amikor az egész rendszer működését érintő dologról van szó. És várnak, hogy más is felemelje a hangját. De hát az emberjogi biztos az, akinek az alkotmány szerint fel kell emelnie ilyenkor a hangját”. A két éve hivatalban levő Dubovcová összes jelentését és ajánlását ignorálta a kormánypárt, és az ombudsman nyilván jövőre is arra a megállapításra fog jutni, hogy 2014-ben sem fogadták meg egyeden szavát sem. A Btk. definíciója szerint a szabotázs olyan hivatali vagy munkaköri visszaélés, amely „akadályozza vagy meghiúsítja az államigazgatási szervek működését”. A Smer módszerei jogásznyelven szólva feltehetően nem merítik ki teljes egészében a szabotázs bűncselekményének tényét. De ahogy meghiúsítják és ellehetetlenítik a munkáját, arra a szabotázs a megfelelő kifejezés. A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora JEGYZET Hivatalok, vidékre! VERES ISTVÁN A harmadik Orbán-kabinet a jelek szerint kinőtte azokat a hibáit, amelyekkel az ezredfordulón és az elmúlt négy évben két elődje kormányzott, most pedig, úgymond felnőve a feladathoz, valóban jelentős és szükséges változásokat indít el. Nagy megkönnyebbülést jelenthet az anyaország lakosainak például az, hogy Orbánék vidékre költöztetnek néhány minisztériumot. A földművelésügy Debrecenbe, a védelem Székesfehérvárra kerül satöbbi. Ismerjük el, van ebben logika. A fővárosban dugók vannak, tumultus, a vidéki városok pedig panganak. Ki kell költöztetni az összes létező intézményt a fővárosból, így egy csapásra két legyet üthetünk. Mindez Budapest számára főleg azért előnyös, mert minél kevesebb minisztérium van egy városban, annál jobb az ember közérzete. Gondoljunk csak Tihanyra, Pécsre vagy Esztergomra: nagyon szép helyek, és láss csodát: egy minisztérium sincs egyikben sem. Végre Budapest is elindulhat ezen az úton. A vidéki magyar városok közt máris versengés indult: több önkormányzat jelezte, hogy szívesen látnának a településükön egy-egy államtitkárságot vagy hivatalt. A költözés jót tehet a környéknek - nyilván több munkahely létesül ezekben a régiókban. A fővárosban megüresedett irodaházakba pedig legalább beköltözhetnek a hajléktalanok és a galambok, megoldva Budapest néhány akut problémáját. A vidéken bérelt ingatlanok nyilván olcsóbbak lesznek, mint a fővárosiak, így az állam ismét sokat megtakarít. A főosztályvezetők és a miniszterek hivatalos útjai nyilván megszaporodnak: ahhoz, hogy más hivatalnokokkal tárgyalást folytassanak, fel kell majd utazniuk a fővárosba, vagy éppen egy másik vidéki városba, mondjuk Sopronból Debrecenbe, ami tényleg csak egy szussza- nás még gyalog is. De ez aligha terheli majd az államkasszát, hisz a benzin, mint tudjuk, egyre olcsóbb. Bizony, ezt jól kitalálták. Azért is jók a vidéki minisztériumok, mert egy debreceni minisztériumi sajtótájékoztatóra nyilván kevesebb újságíró megy el, mint egy budapestire, vagyis vélhetően kevesebbet hallunk majd ezekről a tárcákról. Remélem, az illetékesek nem elégednek meg holmi részmegoldással, hanem végigviszik a folyamatot, minek következtében eljutunk oda, hogy a minisztériumokat átköltöztetik más országokba, vagy mondjuk a Kamcsatka félszigetre, hogy ne is halljunk róluk többé. FIGYELŐ Visegrádi különbségek Ukrajna és Oroszország konfliktusának eltérő kezelése megmutatta, hogy a négy visegrádi ország között komoly véleménykülönbség és bizalmatlanság van - írta a cseh Hospodárské Noviny. Úgy tűnik, „Visegrád valamiféle egzisztenciális válságot él át”, amely leginkább a lengyel és a magyar kormányfő nyílt vitájában mutatkozott meg. Kiderült, mennyire eltérő a négy állam véleménye az Oroszországhoz való viszonyról, és mennyire törékeny az együttműködésük. A V4 védelmi miniszterei közös nyilatkozatban rögzítették az együttműködésüket az ukrán válsággal kapcsolatban, de „amikor Varsó konkrét lépéseket javasolt, arra már választ nem kapott”. Visegrád, mint sikeres regionális márka elkezdett attól szenvedni, amitől Európa többi része is: a nacionalizmus erősödésétől vagy legalábbis a gazdasági egoizmustól, amely védelmi reakció az Európai Unió gazdasági és politikai válságára. Az együttműködés elmélyítésének koncepciója elkezdett széthullani, bár a márka tovább él. A kérdés, meddig. A lengyelek azon képességét, hogy kérdéseket tegyenek fel és a még a legkényesebb problémákat is nyíltan megvitassák, Prágában, Pozsonyban és Budapesten hisztériának tekintik. (MTI)
