Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)

2014-06-18 / 139. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 18. Vélemény És háttér 7 Az adósság nő, a felzárkózás elakadt, az eltartók és eltartottak közti arány tovább romlott A hiányos győzelmi jelentés Peter Kažimír pénzügy- miniszter szinte csupa jó híreket közöl sajtótájé­koztatóin, ám a bejelenté­sek közül hiányzik néhány fontos összefüggés, ami egész más megvilágításba helyezi a tényeket. GÁL ZSOLT Tény, hogy javulnak Szlová­kia növekedési kilátásai, idén a reálbérek érezhetően nőni fog­nak és némileg emelkedik a foglalkoztatottság is. Ezekben a kérdésekben a pénzügyi tárca igazat állít, de mielőtt hagy­nánk, hogy magával ragadjon minket a diadalittas optimiz­mus, nézzük meg az összefüg­géseket. Egyből kiderül, a hely­zet nem annyira rózsás. Ugyanis az is tény, hogy a válság óta az államháztartási hiány mindig nagyobb volt, mint a növekedés. 2008-ig ez fordítva volt, a bruttó hazai termék (GDP) gyorsabban nőtt, mint az államadósság, a GDP- arányos adósságráta csökkent, 28 százalék alá. Azóta viszont megduplázódott (tavaly már 55,4%-ra). Magyarán a növe­kedés fenntarthatatlan pályán haladt. Tény az is, hogy a szlovák gazdaság bővülése 2008-ig messze az uniós átlag felett volt, 2009-től viszont nagyjá­ból a német szinten van, a gaz­daságot szinte kizárólag a né­met kereslet húzta, a korábbi gyors felzárkózás (az EU átla­gos fejlettségi szintjéhez) gya­korlatilag megszűnt. A kicsike javulás (2008-2012 között 3 százalékpontos emelkedés az EU átlag 76 százalékára) csu­pán annak köszönhető, hogy a mediterrán periféria Spanyol- országtól Görögországig az el­lenkező irányba zuhant, lehúz­va az átlagot. Bár a gazdaság már rég meg­haladta a válság előtti teljesít­ményét, a foglalkoztatottság még mindig bő százezer fővel alatta marad a 2008-as szint­nek. A második Fico-kormány teljesítménye a hatalomra lé­pése óta nettó mínusz három­ezer munkahely (a statisztikai hivatal munkaerő-felmérése Az enyhe növekedés nem a kormány politi­kájának köszönhetően, hanem annak ellenére valósult meg. szerint). Miközben a dolgozók, azaz az eltartók száma 2,33 millió környékén stagnált, az eltartottaké tovább nőtt. Csak egy példa: a Szociális Biztosító adatai szerint május végén az öregségi nyugdíjasok száma az ország történetében először ha­ladta meg az egymilliót, a nyugdíjasok száma összesen 1,33 millió, a nyugdíjkifizeté­seké 1,64 millió fölé nőtt. Végül jöjjön a fő kritika: az enyhe (fenntarthatatlan és munkahelyeket nem teremető) növekedés nem a kormány poli­tikájának köszönhetően, ha­nem annak ellenére valósult meg, a meglóduló külföldi ke­reslet és a korábban eszközölt beruházások miatt. A második Fico-kormány akadályozta a ki­bontakozást a munkára nehe­zedő adó-és járulékterheknöve- lésével, a reformok szétverésé­vel, a szabályozás és a bürokrá­cia további kiterjesztésével, amit jól illusztrálnak a romló vállalkozói környezetet és ver­senyképességet jelző pozícióink a különböző világranglistákon. A szerző a Comenius Egye­tem Politológia Tanszéké­nek oktatója és a Híd frak­cióvezetőjének gazdasági tanácsadója- A korhatárt emelik, te félnótás, nem a nyugdíjakat! (Peter Gossónyi rajza) KOMMENTAR Programszerű szabotázs MARIÁN LEŠKO Amikor látványos vagy lármás dolgok történ­nek a politikában, szinte mindenki szép csendben elmegy például amellett, hogy a Smer képviselői ignorálják az emberjogi biz­tost és akadályozzák munkáját, mégpedig oly mértékben, hogy az már-már felér a szabotázs bűncselekményének elkövetésével. Az alkotmány szerint az ombudsman hivatala független és önálló intézmény, és az állampolgárokat védi az állami és köz- igazgatási szervekjogsértő eljárása, tétlensége vagy éppen packázása esetén. Az ombudsman hivatala az egyetlen intéz­mény, amely arra hivatott, hogy rámutasson az ilyenjogsértő eljárásokra és megállapítsa, hogy Jogsértő vagy a demokráci­át és ajogállamiság alapelveit sértő” eljárásról van szó. Civilizált országban senki nem kérdőjelezi meg, hogy példá­ul a parlamentnek joga van törvényeket elfogadni, a kor­mánynak határozatokat jóváhagyni vagy hogy a bíróságok­nak ítéletet hirdetni. De Szlovákiában, amely állítólag jogál­lam, a kormánypárt már két éve megkérdőjelezi az emberjo­gi biztos alapvető hatásköreit. Jana Dubovcová jelentéseire a Smer úgy reagál, mintha valamilyen jelentéktelen hivatal je­lentéktelen megállapításairól lenne szó, amiket nem is kell figyelembe venni. Az év elején tárgyalta Dubovcová jelentését a parlament ar­ról, hogy a rendőri szervek eljárásukkal több állampolgár alapvető jogait sértették meg. Robert Kaliňák erre azt mond­ta, az ombudsman „beleártja magát a politikába és hazudik”, továbbá „alapvető jogi ismeretei sincsenek”. Az alkotmány által garantált intézményről beszélt így, amelynek feladata az emberi jogok védelme. Tette ezt azért, hogy igazolja és megmagyarázza a megmagyarázhatatlant: egyszerűen igno­rálják az ombudsman jelentéseit. A parlament júniusi ülésén a smeres Vladimír Jánoš képvise­lő kapta a feladatot, hogy lesöpörje az asztalról Dubovcová jelentését. És ha már megkapta a feladatot, akkor a lehető legbunkóbb módon hajtotta végre., Attól, hogy az ombuds­man mondja, az még nem mérvadó és nem is biztos, hogy igaz” - elmélkedett János. Dubovcová záróbeszédében így reagált: „Ha kidolgozok egyjelentést, az érintett hivatalok egyáltalán nem foglalkoznak vele, legfeljebb tologatják, mintha semmiféle jogsértés nem történt volna - főleg olyan esetekben, amikor az egész rendszer működését érintő do­logról van szó. És várnak, hogy más is felemelje a hangját. De hát az emberjogi biztos az, akinek az alkotmány szerint fel kell emelnie ilyenkor a hangját”. A két éve hivatalban levő Dubovcová összes jelentését és ajánlását ignorálta a kormánypárt, és az ombudsman nyil­ván jövőre is arra a megállapításra fog jutni, hogy 2014-ben sem fogadták meg egyeden szavát sem. A Btk. definíciója szerint a szabotázs olyan hivatali vagy munkaköri visszaélés, amely „akadályozza vagy meghiúsítja az államigazgatási szervek működését”. A Smer módszerei jogásznyelven szólva feltehetően nem merítik ki teljes egé­szében a szabotázs bűncselekményének tényét. De ahogy meghiúsítják és ellehetetlenítik a munkáját, arra a szabotázs a megfelelő kifejezés. A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora JEGYZET Hivatalok, vidékre! VERES ISTVÁN A harmadik Orbán-kabinet a jelek szerint kinőtte azokat a hibáit, ame­lyekkel az ez­redfordulón és az elmúlt négy évben két elődje kormányzott, most pedig, úgymond felnőve a feladathoz, valóban jelentős és szükséges változásokat in­dít el. Nagy megkönnyebbü­lést jelenthet az anyaország lakosainak például az, hogy Orbánék vidékre költöztet­nek néhány minisztériumot. A földművelésügy Debrecen­be, a védelem Székesfehér­várra kerül satöbbi. Ismerjük el, van ebben logika. A fővá­rosban dugók vannak, tumul­tus, a vidéki városok pedig panganak. Ki kell költöztetni az összes létező intézményt a fővárosból, így egy csapásra két legyet üthetünk. Mindez Budapest számára főleg azért előnyös, mert minél kevesebb minisztérium van egy város­ban, annál jobb az ember közérzete. Gondoljunk csak Tihanyra, Pécsre vagy Eszter­gomra: nagyon szép helyek, és láss csodát: egy miniszté­rium sincs egyikben sem. Végre Budapest is elindulhat ezen az úton. A vidéki magyar városok közt máris versengés indult: több önkormányzat jelezte, hogy szívesen látnának a települé­sükön egy-egy államtitkársá­got vagy hivatalt. A költözés jót tehet a környéknek - nyil­ván több munkahely létesül ezekben a régiókban. A fővá­rosban megüresedett iroda­házakba pedig legalább be­költözhetnek a hajléktalanok és a galambok, megoldva Budapest néhány akut prob­lémáját. A vidéken bérelt in­gatlanok nyilván olcsóbbak lesznek, mint a fővárosiak, így az állam ismét sokat meg­takarít. A főosztályvezetők és a miniszterek hivatalos útjai nyilván megszaporodnak: ahhoz, hogy más hivatalno­kokkal tárgyalást folytassa­nak, fel kell majd utazniuk a fővárosba, vagy éppen egy másik vidéki városba, mond­juk Sopronból Debrecenbe, ami tényleg csak egy szussza- nás még gyalog is. De ez aligha terheli majd az állam­kasszát, hisz a benzin, mint tudjuk, egyre olcsóbb. Bi­zony, ezt jól kitalálták. Azért is jók a vidéki minisz­tériumok, mert egy debrece­ni minisztériumi sajtótájé­koztatóra nyilván kevesebb újságíró megy el, mint egy budapestire, vagyis vélhető­en kevesebbet hallunk majd ezekről a tárcákról. Remé­lem, az illetékesek nem elé­gednek meg holmi részmeg­oldással, hanem végigviszik a folyamatot, minek követ­keztében eljutunk oda, hogy a minisztériumokat átköltöz­tetik más országokba, vagy mondjuk a Kamcsatka félszi­getre, hogy ne is halljunk ró­luk többé. FIGYELŐ Visegrádi különbségek Ukrajna és Oroszország konfliktusának eltérő keze­lése megmutatta, hogy a négy visegrádi ország között komoly véleménykülönbség és bizalmatlanság van - írta a cseh Hospodárské Noviny. Úgy tűnik, „Visegrád valami­féle egzisztenciális válságot él át”, amely leginkább a len­gyel és a magyar kormányfő nyílt vitájában mutatkozott meg. Kiderült, mennyire el­térő a négy állam véleménye az Oroszországhoz való vi­szonyról, és mennyire töré­keny az együttműködésük. A V4 védelmi miniszterei kö­zös nyilatkozatban rögzítet­ték az együttműködésüket az ukrán válsággal kapcso­latban, de „amikor Varsó konkrét lépéseket javasolt, arra már választ nem kapott”. Visegrád, mint sikeres regio­nális márka elkezdett attól szenvedni, amitől Európa többi része is: a nacionaliz­mus erősödésétől vagy leg­alábbis a gazdasági egoiz­mustól, amely védelmi reak­ció az Európai Unió gazdasá­gi és politikai válságára. Az együttműködés elmélyítésé­nek koncepciója elkezdett széthullani, bár a márka to­vább él. A kérdés, meddig. A lengyelek azon képességét, hogy kérdéseket tegyenek fel és a még a legkényesebb problémákat is nyíltan meg­vitassák, Prágában, Pozsony­ban és Budapesten hisztéri­ának tekintik. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents