Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)
2014-06-18 / 139. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 18. www.ujszo.com Ki kell neveznie a smeres alkotmánybírákat Borec felkészült Kiskára ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. Köteles kinevezni három alkotmánybírót a parlament által megválasztott hat jelöltből az új államfő, Andrej Kiska - állítja a Velencei Bizottság, melynek véleményét e kérdésben Tomáš Borec igazságügyi miniszter kérte ki. A bizottság véleményére a tárcavezető most volt kíváncsi először, akkor nem érdekelte, amikor Ivan Gašparovič korábbi államfő elutasította kinevezni főügyésznek a parlament által megválasztott Jozef Čentéšt. A szlovák Alkotmány- bíróság Čentéš ügyében lehetőséget adott Gašparovičnak, hogy ne nevezze ki, csupán azt a megkötést fogalmazta meg, hogy ha elutasítja a kinevezést, akkor azt meg kell indokolnia. Borec néhány héttel ezelőtt, még Gašparovič megbízatási ideje alatt küldte el kérdéseit a nemzetközi bizottságnak. Arra is kíváncsi volt, az alkotmány szerint Gašparovič kinevezhet- e olyan bírókat, akiknek mandátuma csak az új államfő beiktatása után kezdődik. A Velencei Bizottság ebben az esetben is azt mondta, hogy a leköszönő államfőnek ilyen kinevezést sem tilt az alaptörvény, de ugyanakkor joga van arra is, hogy utódjára bízza ezt. A testület úgy véli, az alkotmány szerint Kiskának arra sincs lehetősége, hogy leváltsa az Alkotmánybíróság elnökét vagy alelnökét. „Ezt objektív okok nélkül nem teheti meg” - olvasható a bizottság döntésében. A Velencei Bizottság az Európa Tanács független alkotmány- jogászokból álló tanácsadó szerve. 1990-ben jött létre, a közép- és kelet-európai rendszer- váltások után, amikor sürgős alkotmányozási tanácsokra volt szüksége az új demokráciáknak. A Velencei Bizottság fő tevékenysége az alkotmányozási tanácsadás a tagállamok számára. A bizottság ajánlásai nem kötelezőek a nemzetközi jog szerint, de a tagállamok általában követik azokat. (dem, SITA) Lajčák nem akarja megosztani a társadalmat Célegyenesben az emberi jogi stratégia ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A hónap végéig a kormány elé kerül a három éve készülő emberi jogi kormánystratégia, amelynek tárcaközi egyeztetése holnap ér véget. Miroslav Lajčák külügyminiszter tegnap a parlament emberi jogi és kisebbségi bizottsága elé vitte az anyagot, a képviselők viszont nem fogadtak el róla semmilyen határozatot. A tervezet bemutatja a sebezhető csoportok helyzetét, valamint az emberi jogok szlovákiai betartásának szintjét, mondta Lajčák. „Mindenkit, aki hozzá akart szólni, meghallgattunk” - jelentette ki a miniszter. Az anyagot a Híd képviselői bírálták. „Igaz, hogy lehetett küldeni észrevételeket, de ezek közül semmit nem fogadtak el” - figyelmeztetett Bugár Béla. A Híd elnöke szerint a jelentés 1. számú, kisebbségekkel foglalkozó melléklete tele van pontatlanságokkal, ezért át kellene dolgozni. „A jogok és a lehetőségek némelyikét felsorolja, de az aktuális gyakorlati problémákról hallgat” - érvelt Bugár. A bizottság elnökével, Rudolf Chmellel együtt nehezményezte, hogy a mellékletek nem képezik részét a jelentés törzsanyagának. Lajčák szerint ez azért nem lehetséges, mert a mellékletekben felsoroltakról nincs társadalmi konszenzus, sőt még akkor sem lenne, ha tíz évig vitáznának róla. „Olyan dokumentumot akarok, amely nem osztja meg a társadalmat. Ez egy alap lesz, erre fogunk építeni” - szabadkozott. Mint mondta, a stratégia főleg azokra a hátrányos helyzetű csoportokra koncentrál, amelyeknek jogait jelenleg Szlovákiában más dokumentum nem garantálja. Ez lesz ugyanis a kormány intézkedéseinek kiindulópontja a jövőben. Lajčák nehezményezi, hogy a stratégiát eddig csak a melegjogi megállapításai miatt bírálták, a többi része pedig alig érdekli a nyilvánosságot. (vps, TASR) RÖVIDEN Szeptemberben választanak főbírót Pozsony. Szeptember 16-ra hirdette ki a választásokat a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztására Štefan Harabin, az Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, a jelenlegi legfőbb bíró. A választást - akárcsak az elsőt - újra a fővárostól viszonylag távol, a szepességi Hanusfalván (Spišské Hanušovce) tartja majd az Igazságszolgáltatási Tanács. Ez már a második választás, a májusi első fordulóban senkit sem választott meg a testület. A szeptemberi fordulóban Štefan Harabin nem indulhat, azt azonban nem zárta ki, hogy ha ez a választás is sikertelen lesz, akkor a következő fordulóban újra indul, mivel azt a törvény már nem tiltja. (TASR) Marek Maďarič távozó alelnök szerint a párton belül nagy hajlandóság van a változásra Mégis lesz Smer-kongresszus Alelnök volt. Alelnök lesz? (Tomáš Benedikovič felvétele) Pozsony. Fejek hullhatnak a Smer és az SDKÚ kongresszusán. Mindkét párt kihirdette, mikor tartja idő előtti közgyűlését. ÖSSZEFOGLALÓ Míg a Smerben Robert Fico kormányfő államfőválasztáson elszenvedett kudarca, addig az SDKÚ-ban Mikuláš Dzurinda és Ivan Mikloš kilépése miatt várható földrengés. A kormánypárt június végén tartja kongresszusát, az SDKÚ pedig a vártnál később, csak ősszel. Arról, hogy milyen változásokról döntenek a pártok küldöttei, egyelőre csak háttér-információk vannak. Maďarič már bukott, mások is követhetik Az első lemondásra nem kell a kongresszusig várni, Marek Maďarič kulturális miniszter, Fico kampányfőnöke napokkal az államfőválasztás 2. fordulója után önként lemondott a Smer alelnöki posztjáról. A párton belül állítólag többen arra próbálják rábeszélni, hogy a június 28-ára tervezett kongresszuson ismét pályázza meg ezt a posztot, ő viszont még nem döntött. A szóban forgó kongresszuson állítólag több al- elnököt is lecserélnek, például Dušan Čaplovičot és Vladimír Maňkát. „Nekem senki semmit nem mondott” - nyilatkozta Maňka, aki néhány héttel ezelőtt kijelentette, hogy hajlandó lemondani az alelnöki tisztségről. Az elnökválasztás 2. fordulója után sokan készpénzként kezelték, hogy a Smer Fico bukása miatt rendkívüli közgyűlést tart - ezt a pártvezetés sem tagadta -, ám az első hullámok elülte után már az volt a hivatalos álláspont, hogy a kongresszust a szokásos időpontban, késő ősszel tartják meg. Most újra változtattak. Maďarič szerint a közelgő közgyűlés több szempontból is érdekes lesz, a párton belül állítólag nagy hajlandóság van a változásra. Hogy ez konkrétan mit jelent, azt nem árulta el. A megüresedett alelnöki posztokra a pénzügyminisztérium államtitkára, Peter Pellegrini, illetve a környezetvédelmi miniszter, Peter Žiga kerülhetne, ugyanúgy a zsolnai megyefőnök, Juraj Blanár neve is felmerült. Žiga pozícióba kerülése egyben a párt ún. keleti szárnyának erősödését is jelentené. Lapértesülések szerint a kormányátalakítás kérdését sem söpörte még le az asztalról a pártvezetés. Čaplovič oktatási és Tomáš Malatinský gazdasági miniszter leváltásáról hallani a leggyakrabban. Frešo még maradni akar Az SDKÚ is eredetileg ugyanarra a napra tervezte be rendkívüli kongresszusát, mint a Smer, az elmúlt napokban viszont Pavol Frešo pártelnök úgy döntött, három hónappal kitolja, s csak szeptember 27-én ejtik meg. Mivel Dzurinda és Mikloš távozása után a leggyakrabban épp a pártelnök leváltásáról hallani, a kongresszus halasztása értelemszerűen azt jelenti, hogy Frešo még egy ideg a helyén marad. A pártelnök a szeptemberi időpontot azzal magyarázta, hogy egy olyan fontos esemény, mint a kongresszus, ahova 350 küldött érkezik, bonyolult előkészületeket igényel. Frešo döntése nagy elégtelenséget váltott ki az SDKÚ- ban, többen állítják, hogy nem irányítja a pártot, s önhatalmúlag jár el. Ľudovít Kaník tegnap mindezt nem akarta kommentálni, Martin Fedor pedig csak annyit mondott, hogy az időpont módosítása a pártelnök hatásköre és felelőssége. (dem, SITA) Szakértői vizsgálat: ugyanolyan körülmények közt próbálják rekonstruálni a történteket Megrendezik élőben a Rezešová-balesetet ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Visszatérve az eredeti helyszínre, megpróbálják egészen pontosan rekonstruálni, hogyan történt Éva Varholíková-Rezešová balesete - közölte a hvg.hu. A másodfokú bíróság által elrendelt bizonyítási kísérletet ugyanazon az útszakaszon, a balesetnek megfelelő éjjeli körülmények között hajtják végre. Az is eldőlt, ki lesz az új műszaki szakértő, miután a szlovák nő magánszakértőjét, Melegh Gábort nemrég kizárták az eljárásból. A kísérletre ezen a hétvégén, június 21-ről 22-re virradó éjszaka kerül sor. A bizonyítás este 11 órától hajnali 6 óráig tart, ehhez már az autópályakezelők engedélyét is megszerezték. Rezešová az M3-as autópálya Budapest felé vezető oldalán 2012. augusztus 21-én, körülbelül 4 óra 44 perckor ütközött össze egy Fiat Puntóval, az ebben utazó négy ember meghalt a karambolban. A két idősebb házaspár a hajnali órában egy családi szüretre ment segíteni, hárman a helyszínen életüket vesztették a kigyulladt autóban, a negyedik áldozat ki tudott jutni a járműből, de pár nappal később a kórházban belehalt súlyos sérüléseibe. A szlovák milliomosnőt ezért tavaly november 22-én első fokon ittas vezetés következtében elkövetett halálos baleset vétsége miatt hat év fogházra ítélték. Mivel mind az ügyész, mind a vádlott fellebbezett, az ügy másodfokra került, (dem) Jana Dubovcová emberi jogi biztos elégedetlen a rendőrség munkájával Cigányútra tévedt a szepsi eset kivizsgálása ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Semmi sem változott a szepsi roma telepen végrehajtott rendőrakció óta eltelt egy évben, állítja Jana Dubovcová emberi jogi biztos. Tavaly júniusl9-én a rendőrségi razzia volt a helyi roma telepen, ahol állítólag megelőző akciót hajtott végre több tucat rendőr. Összesen 15 személyt állítottak elő, de az akció utána többségüket elengedték. A telep lakói a rendőrség brutalitása ellen tiltakoztak, többüket megverték, egyes otthonokba pedig engedély nélkül törtek be. „Tavaly rendkívüli jelentést készítettem a parlament számára, az abban leírtakat megismételtem az idei éves jelentésemben, de Jana Dubovcová (SITA-felvétel) nincs információm arról, hogy bárki is foglalkozott volna bármilyen intézkedés elfogadásával, pedig több olyan intézkedést is javasoltam, amelyek rendkívül fontosak” - jelentette ki az ombudsman. Dubovcová elsősorban azt javasolta, hogy a rendőrőrsöket szereljék fel kamerákkal, mivel szerinte többször előfordult, hogy minden jogalap nélkül tartottak fogva órákig embereket. „Ezek az emberek nem rendelkeznek semmilyen jogi védelemmel, nem védi őket semmi a rendőri túlkapások ellen, ezért nagyon fontos, hogy a rendőrség hogyan kezeli ügyeiket” - magyarázta álláspontját Dubovcová. Nemcsak az ombudsman, hanem az Etnikai és Kultúra Kutató Központ (CVEK) is elégedetlen a rendőrség elmúlt egy évben végzett vizsgálataival. „Nem hallottam semmi olyan fejleményről, hogy meghatározó lépéseket tettek volna az ügyben” - jelentette ki Elena Gallova Kriglerova, a CVEK munkatársa. Szerinte annál is fontosabb lenne a szepsi események alapos kivizsgálása, hogy az emberek bízhassanak a rendőrségben, hogy biztonságban érezhessék magukat. A rendőrség nagyon szűkszavúan nyilatkozik az ügyben. „A nyomozás az adott ügyben folytatódik, folyamatban vannak a kihallgatások és a szakértői bizonyítások - válaszolta lapunk kérdéseire a belügyminisztérium. - Jelenleg több információval - nem szolgálhatunk.” Ez azonban az ügy büntetőjogi része, a belügyminisztérium belső vizsgálata eredetileg ugyanis semmilyen kivetnivalót nem talált a rendőri intézkedésekben. Csak a főügyészség közbelépésére indult büntetőeljárás, az ügyet jelenleg az Eperjesi Kerületi Ügyész felügyeli. (lpj, SITA)
